Cím: A XXXI. Nemzetközi Fizikai diákolimpia feladatai
Füzet: 2000/október, 428 - 439. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nemzetközi Fizika Diákolimpia

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

1

 
 
Elméleti forduló2
 
 

 
1. feladat. Néhány (egymástól független) probléma.
 
A) Egy ,,halálugró'' (bungee jumper) leugrik egy hídról. A derekára kötött rugalmas kötél másik vége a hídhoz van erősítve. A hídról lelépve nyugalmi helyzetből kezd zuhanni. A mozgás során az ember nem érinti a vizet. Az ugró ember tömege m, a kötél nyújtatlan hossza L, a kötél direkciós ereje (az az erő amely a kötelet 1 m-rel nyújtja meg) k, a gravitációs állandó g.
A feladat során feltételezzük, hogy

‐ az ember tömegpontként kezelhető,

‐ a kötél tömege elhanyagolható m-hez képest,

‐ a kötél a Hooke-törvénynek megfelelően viselkedik,

‐ a légellenállás elhanyagolható.
Határozd meg

a) az ugró ember y elmozdulását, amikor először kerül nyugalmi helyzetbe,

b) az ugró ember maximális v sebességét az ugrás során,

c) azt a t időt, ami addig telik el, amíg az ugró először kerül nyugalmi helyzetbe!
 
B) Egy hőerőgép két egyforma test között működik. A testek hőmérséklete kezdetben TA, ill. TB (TA>TB), mindkettő tömege m és fajhője s. A testek környezetében a nyomás nem változik, és halmazállapot-változások sem történnek.
a) Határozd meg a testek végső T0 hőmérsékletét, ha a hőerőgép az elvileg lehetséges maximális munkát végzi el működése során! (Részletes levezetés szükséges.)
b) Vezesd le az így nyerhető maximális munkát kifejező képletet!
c) Egy konkrét esetben a hőerőgép két víztartállyal működik, térfogatuk 2,50 m3. Az egyik hőmérséklete 350 K, a másiké 300 K. Számítsd ki a maximálisan nyerhető munkát!
A víz fajhője 4,19103J/kgK, a víz sűrűsége 1,00103kg/m3.
 
C) Tételezzük fel, hogy a Föld keletkezésekor a 238U és a 235U izotópok jelen voltak, bomlástermékeik viszont hiányoztak. A 238U és a 235U bomlását használjuk fel a Föld T életkorának meghatározásához.
a) A 238U izotóp felezési ideje 4,50109 év. A bomlástermékek felezési ideje ehhez képest olyan rövidnek tekinthető, hogy létezésüket első közelítésben elhanyagolhatjuk. A bomlási sorozat végül a stabil 206Pb izotópban végződik.
Fejezd ki a 238U izotóp bomlása során keletkező 206Pb atomok számát (jelöld ezt a számot 206n-nel), az adott időpontban levő 238U atomok számával (jelöld ezt a számot 238N -nel) és a 238U felezési idejével, az idő függvényében! (Célszerű az időt 109 év egységekben mérni.)
b) Hasonlóan az előbbi pontban leírtakhoz a 235U izotóp 0,710109 év felezési idővel rövid felezési idejű bomlástermékeken keresztül stabil 207Pb izotópot eredményez. Fejezd ki 207n -t 235N-nel és a 235U felezési idejével az idő függvényében!
c) Uránércet ólomérccel keverve vizsgáltunk tömegspektrométerrel. A 204Pb, 206Pb és 207Pb izotóp relatív koncentrációjának mérése az adott atomok számának következő arányát eredményezte: 1,00:29,6:22,6. A 204Pb izotópot használtuk referenciaként, mivel ez az izotóp nem radioaktív. A tiszta ólomérc vizsgálata a következő arányokat eredményezte: 1,00:17,9:15,5. Tudjuk, hogy a 238N:235N arány 137:1. Vezess le egy egyenletet, amelynek T az ismeretlene!
d) Határozd meg T közelítő értékét! A számolás során feltételezheted, hogy T sokkal nagyobb, mint bármely uránizotóp felezési ideje.
e) Láthatjuk, hogy ez a közelítő érték nem sokkal nagyobb, mint a hosszabb felezési idő, de felhasználható egy sokkal pontosabb T érték meghatározására. Ilyen módon (vagy akár más módszerrel) becsüld meg a Föld életkorát 2%-os pontossággal!
 
D) Tekintsünk egy Q töltésű, homogén töltéssűrűségű, vákuumban lévő R sugarú gömböt!
a) Határozd meg az elektromos térerősséget a gömb középpontjától mért r távolság függvényében rR és r>R esetében!
b) Határozd meg a teljes elektromos mező energiáját az adott töltéseloszlás esetén!
 
E) Egy vékony, kör alakú rézgyűrű forog a Föld mágneses terében egy rögzített függőleges tengely körül, amely egyben a gyűrű átmérője is. A Föld mágneses terének indukcióvektora az adott pontban 44,5μT, az indukcióvektor iránya a vízszintessel 64-os szöget zár be.
Számítsd ki, mennyi idő alatt csökken a gyűrű szögsebessége az eredeti szögsebesség felére! Ez az idő sokkal nagyobb, mint a forgás periódusideje. A réz sűrűsége 8,90103kg/m3, fajlagos ellenállása pedig 1,7010-8Ωm. Tételezd fel, hogy a súrlódási effektusok elhanyagolhatók, valamint az önindukció jelensége is elhanyagolható (még akkor is, ha ez egyébként számottevőnek bizonyulna)!
 
2. feladat. Az elektron fajlagos töltésének meghatározása.
1. ábra

 
a) Egy katódsugárcsövet homogén, B indukciójú mágneses mezőbe helyezünk. A katódsugárcső egy elektronágyúból és egy ernyőből áll. A katódsugárcső elektronsugarának tengelye párhuzamos a B mágneses indukcióvektorral, ahogy azt az 1. ábra szemlélteti.
2. ábra

Az elektronsugár az anódot elhagyva a tengely mentén halad, de attól legfeljebb 5-os szögben szóródik (2. ábra). Általában egy elmosódott foltot lehet látni az ernyőn, de a B mágneses indukció bizonyos értékeinél egy élesen fókuszált pont jelenik meg.
 

Egy elektron mozgását tanulmányozva, amint β szögben mozog a tengelyhez képest (ahol 0β5), továbbá megvizsgálva az elektron mozgásának a tengellyel párhuzamos és arra merőleges komponensét, vezess le egy összefüggést az elektron fajlagos töltésére, azaz az e/m hányados meghatározására az alábbi mennyiségek függvényében:
3. ábra


‐ a legkisebb B mágneses indukcióvektor értéke, amely a fókuszáláshoz szükséges,

‐ az elektronágyú V gyorsító feszültsége (vedd figyelembe, hogy V<2kV),

‐ az anód és az ernyő közti D távolság.
 



4. ábra. Az elrendezés felülnézete. A felső lemez pozitív töltésű, ha V>0.
 

b) Tekintsünk egy másik módszert az e/m arány meghatározására! Az elrendezést a 3. ábra mutatja oldalnézetben, a 4. ábra pedig felülnézetben, a B mágneses indukcióvektor irányának feltüntetésével. Ebben a homogén B mágneses indukcióvektorú mágneses mezőben két kör alakú, ϱ sugarú sárgaréz lemez található, amelyek egymástól nagyon kis t távolságra helyezkednek el. A lemezek közötti elektromos feszültség V. A lemezek egymással párhuzamosak és koaxiálisak, a tengelyük a mágneses indukcióvektorra merőleges. A kör alakú lemezeket egy ϱ+s sugarú henger veszi körül, melynek belső felületét fényérzékeny film borítja. (Más szavakkal: a film s távolságra van a lemezek szélétől.) Az egész elrendezés vákuumban van, t sokkal kisebb, mint s, illetve ϱ.

A lemezek középpontjai közé egy pontszerű β-részecske forrást helyezünk, amely minden irányba egyenletesen, egy bizonyos sebességtartományban bocsát ki részecskéket. Ugyanazt a filmet használjuk a következő három esetben:
először B=0  és  V=0,
másodszor B=B0  és  V=V0,
harmadszor B=-B0  és  V=-V0,

ahol B0 és V0 pozitív állandók. Vedd figyelembe, hogy a felső lemez pozitív töltésű, amikor V>0 (negatív töltésű, amikor V<0). A mágneses indukcióvektor irányát a 3. ábra és a 4. ábra B>0 esetben mutatja (ellentétes irányú, amikor B<0).
Ebben a részben feltételezheted, hogy a lemezek közötti távolság elhanyagolhatóan kicsi. A filmen, ahogy azt a 4. ábra szemlélteti, két tartományt (A és B) különböztetünk meg. A film besugárzása és előhívása után az 5. ábrán vázolt minta látható. Döntsd el, hogy az ábra melyik tartományt, A-t vagy B-t ábrázolja! Indoklásodban mutasd meg, hogy milyen irányú erők hatnak az elektronra!
 

5. ábra

c) Az 5. ábrán látható minták közötti y távolság mikroszkópos mérésének adatait és a nekik megfelelő Φ értékeket az alábbi táblázat tartalmazza, ahol Φ a mágneses indukcióvektor iránya, valamint a lemezek középpontját és a film adott pontját összekötő egyenesek által bezárt szög (lásd a 4. ábrát).
 
  szög (fokban)      Φ       90       60       50       40       30       23      távolság (mm-ben)      y       17,4       12,7       9,7       6,4       3,3       nyom vége    
 

A rendszer paramétereinek numerikus értékei a következők: B0=6,91mT, V0=580 V, t=0,80 mm, s=41,0 mm. További adatok: a fény vákuumbeli sebessége: 3,00108 m/s, az elektron nyugalmi tömege 9,1110-31 kg.
Határozd meg a β-részecskék legnagyobb megfigyelt mozgási energiáját eV egységben!
d) Felhasználva a (c) rész eredményét, egy megfelelő grafikon segítségével határozd meg numerikusan az elektron töltésének és a nyugalmi tömegének hányadosát! (Jelezd algebrai formában az ábrázolt mennyiségeket a grafikon mindkét tengelyén!)
Vedd figyelembe, hogy a kapott eredmény ─ a megfigyelést befolyásoló szisztematikus hiba következtében ─ nem feltétlenül egyezik a közismert értékkel.
 
3. feladat. Gravitációs hullámok és a gravitáció hatása a fényre.
 

A) Ez a rész csillagászati események által kiváltott gravitációs hullámok detektálásának nehézségeivel foglalkozik. Gondold meg, hogy egy távoli szupernóva-robbanás a Föld felszínén mindössze 10-19 N/kg nagyságrendű ingadozásokat okozhat a gravitációs térerősségben!
6. ábra

Egy gravitációs hullám detektor modellje (6. ábra) két darab, 1 m hosszú, egymásra merőleges fémrúdból áll. Mindkét rúd egyik vége optikailag simára van csiszolva, a másik vége pedig mereven rögzített. Az egyik rúd állítható (lásd a 6. ábrát), és a helyzete úgy van beállítva, hogy a fotocella által mért jel minimális legyen.
A rudaknak piezoelektromos eszköz segítségével egy rövid, éles longitudinális impulzust adunk. Ennek eredményeképp a rudak szabad végei Δxt kitéréssel rezegni kezdenek, ahol
Δxt=ae-μtcos(ωt+ϕ),
és a, μ, ω és ϕ állandók.
a) A mozgás amplitúdója 50 s alatt 20%-kal csökken. Határozd meg μ értékét!
b) A longitudinális hullámok sebessége: v=E/ϱ. Határozd meg ω legkisebb értékét, ha a rudak alumíniumból készültek! Az alumínium sűrűsége ϱ=2700kg/m3, Young-modulusa E=7,11010 Pa.
c) A rudakat nem lehet teljesen egyforma hosszúra készíteni, ezért a fotocella által mért jel 0,005 Hz frekvenciával lebeg. Mekkora a rudak hosszának különbsége?
d) A g gravitációs térerősség Δg megváltozásának hatására az hosszúságú rúd hossza Δ értékkel változik meg. A gravitációs térerősség változásának iránya az egyik rúddal párhuzamos. Vezess le Δ értékére egy algebrai kifejezést a rúd hosszának és anyagi állandóinak függvényében!
e) A lézer fénye monokromatikus, hullámhossza 656 nm. Az interferenciacsíkok legkisebb eltolódása, amit detektálni lehet, a lézer hullámhosszának 10-4-szerese. Legalább mekkora legyen , ha azt akarjuk, hogy egy ilyen rendszer képes legyen detektálni g értékének 10-19 N/kg nagyságrendű változásait?
 
B) Ez a rész azzal foglalkozik, hogyan befolyásolja a gravitációs mező a fény terjedését az űrben.
a) A Nap (tömege M, sugara R) felszínéről kilépő fotonok vöröseltolódást szenvednek. Newton gravitációs elméletének segítségével bizonyítsd be, hogy a foton frekvenciája a Naptól végtelen messze (1-GM/Rc2)-szeresére csökken (vöröseltolódás)! A foton nyugalmi tömegének az energiájával ekvivalens tömeget tekintsd!
b) A foton frekvenciájának csökkenése a periódusidejének növekedésének felel meg, ez pedig ─ a fotont standard órának használva ─ az idő dilatációjával egyenértékű. (Meg lehet mutatni, hogy az idődilatáció mindig együtt jár a hosszúság egységének ugyanilyen mértékű kontrakciójával.)
A továbbiakban megpróbáljuk tanulmányozni ennek a jelenségnek a hatását a Nap közelében elhaladó fénysugárra. Először definiáljuk az nr effektív törésmutatót a Nap középpontjától r távolságra. Legyen
nr=cc',
ahol c a fénysebesség egy olyan koordináta-rendszerben, ahol a Nap gravitációs hatása már elhanyagolható (r), és c' a fénysebesség egy a Nap középpontjától r távolságra lévő koordináta-rendszerben.
Mutasd meg, hogy ha GM/rc2 kicsi, akkor nr a következő képlettel közelíthető:
nr=1+αGMrc2,
ahol α egy általad meghatározandó állandó.
c) Ennek az nr-t megadó kifejezésének a segítségével számold ki (radiánban) egy olyan fénysugárnak az eltérülését, amely épp érinti a Nap szélét!
Adatok:

A gravitációs állandó G=6,6710-11Nm2/kg2,

a Nap tömege M=1,991030 kg,

a Nap sugara R=6,95108 m,

a fénysebesség c=3,00108 m/s.
Szükséged lehet a következő integrálra:
-dx(x2+a2)3/2=2a2.


 
 
Kísérleti forduló3
 
 

 
1. feladat. Mágneses korong.
 

Ebben a mérési feladatban szükséges a mérési hiba feltüntetése minden mért adatnál, eredménynél és a grafikonokon.
A mérés célja: a lejtőn lecsúszó korongra ható erők vizsgálata.
 
Figyelem!
 

Ne nyúlj kézzel a korong kör alakú felületeihez és a lejtőt borító papírhoz! Használd a kiadott kesztyűt! A korong két oldalára a megkülönböztethetőség érdekében különböző színű papírokat ragasztottak, de a két papírborítású oldalt a súrlódás szempontjából tekints egyformának!
 
Időmérés
 
A pálya alatt elhelyezett érzékelők (szenzorok) a fekete dobozban egy elektronikus kaput triggerelnek. Amíg a korong a két szenzor között van, a dobozon egy zöld LED világít. Egy multiméter segítségével mérni tudjuk a dobozban lévő kondenzátor feszültségét. Mialatt a zöld fény világít, ez a kondenzátor egy (állandó áramú) áramgenerátorra van kapcsolva (melynek árama egyenesen arányos a telep feszültségével). A feszültségmérő által mutatott érték tehát méri azt az időt, amit a korong a szenzorok között tölt. Ebből meghatározható a korong sebessége relatív egységekben.
 
Az időmérő működtetése
 
*(i) Nyomd meg és tartsd lenyomva a doboz oldalán lévő fekete nyomógombot! Ez bekapcsolja az elektronikát.
*(ii) Ha a zöld lámpa ég, csúsztasd el a korongot (világos oldalával felfele) az alsó szenzor felett! A zöld fénynek ki kell aludnia.
*(iii) A kondenzátor feszültségét a korong elengedése előtt nullázni kell. Ehhez nyomd le a dobozon lévő piros gombot legalább 10 másodpercig!
*(iv) A telep feszültségét úgy lehet megmérni, hogy a multimétert a doboz ,,telep'' jelű kimenetéhez csatlakoztatod.
 
 
Definíciók
 

*(i) Egy lejtőn lecsúszó testre a nehézségi erőn kívül egy lejtővel párhuzamos F fékezőerő és egy lejtőre merőleges N kényszererő hat. Legyen
ξ=FN.
*(ii) Ha a fékezőerő egyedül a súrlódás következménye, ξ megegyezik μs-sel, a felületre vonatkozó csúszási súrlódási együtthatóval. Ez független a sebességtől.
*(iii) Ha a korong kék színű oldala érintkezik a lejtővel, legyen
ξd=FdN,
ahol az Fd tangenciális erőt részben a súrlódás, részben a mágneses effektus okozza.
*(iv) A ξds változót, amely csak a mágneses effektust írja le, definiáljuk így:
ξds=ξds-μs.
 
Fontos figyelmeztetések és tanácsok
 

*(i) Célszerű a korong viselkedését először csak kvalitatíven (számszerű mérések nélkül) vizsgálni.
*(ii) Mielőtt kvantitatív (számszerű) vizsgálódásba kezdesz, gondold végig a jelenség fizikáját! Ahol lehet, használj grafikus ábrázolást!
*(iii) Ne próbáljál túl sok mérési adatot leolvasni, hacsak nincs nagyon sok időd!
*(iv) Egy elektrolit kondenzátor feszültségét fogod mérni. Ez nem teljesen úgy működik, mint egy egyszerű kondenzátor: egy lassú kisülés természetes, és így a feszültsége nem marad teljesen állandó.
*(v) Egy korongot és egy 9,0 V-os telepet kapsz. Takarékoskodj az elemmel! A kondenzátort feltöltő állandó áram egyenesen arányos a telep feszültségével. Ezért ajánlatos a telep feszültségét a mérés során figyelemmel kísérni. Ráadásul, ha a telep feszültsége 8,4 V alá esik, a szenzorok nem működnek megbízhatóan. Ha ez bekövetkezik, kérj másik telepet!
*(vi)A válaszlap-csomagodban csak 4 milliméterpapír található. Többet nem kaphatsz! A korongot a mérés végén megtarthatod.
*(vii) Ha a multiméter működésével problémád van, szólj a teremfelügyelőnek!
 
Adatok
 
A korong súlya 5,8410-2 N. A korong szenzorok közti áthaladási idejét a voltmérő mutatja. Ha a telep feszültsége éppen 9,0 V, akkor 1 V-nak 0,213 s idő felel meg. A szenzorok távolsága 0,294 m.
 
Kísérlet
 

Vizsgáld meg ‐ kizárólag a rendelkezésedre álló berendezéssel ‐ hogyan függ ξds a korong vθ sebességétől! Itt vθ a korong sebességét jelöli a lejtős pálya vízszintessel bezárt θ szögének függvényében!
Add meg azokat az algebrai egyenleteket (összefüggéseket), amelyeket az eredményeid analíziséhez és a grafikonok megrajzolásához használtál!
Javasolj egy kvantitatív modellt, amely megmagyarázza eredményeidet! Használd fel az általad mért adatokat a modell igazolásához!
 
2. feladat. CD-ROM spektrométer.
Ebben a mérési feladatban nem kell feltüntetned a mérési hibákat!
A mérés célja: egy grafikon felvétele, amely egy fotoellenállás vezetőképességét4 ábrázolja a fény hullámhosszának függvényében a látható tartományában.
Ez a mérési feladat öt részből áll:

Hozd létre az A izzólámpa (12 V, 50 W-os volfrám izzó) elsőrendű spektrumát egy meghajlított rács (egy CD-lemez darabja) segítségével!
Mérd meg és ábrázold a fotoellenállás vezetőképességét a hullámhossz függvényében, amint az ellenállást végigvezetjük az elsőrendű spektrum előtt!
Mutasd meg, hogy az izzószál közelítően abszolút fekete testként viselkedik!
Határozd meg az A izzószál hőmérsékletét, ha azon 12 V feszültség esik!
Korrigáld a vezetőképesség‐hullámhossz grafikont, figyelembe véve, hogy az A izzó energiakibocsájtása hullámhosszfüggő!

 
Figyelem!
óvatosan bánj a forró felületekkel! A B izzóra nem szabad 2,0 V-nál nagyobb feszültséget kapcsolni! Ne használd a multimétert ellenállásmérő állásban semmilyen működő áramkörben!
 
A feladat részletes leírása
 

7a. ábra Kísérleti elrendezés az (a) részhez

*(a)A mérőeszköz elrendezése (lásd a 7a. ábrát és annak két részletét a 7b. és 7c. ábrán) olyan, hogy az A izzó fénye merőlegesen essen a meghajlított rácsra, a fotoellenállás pedig a fókuszált elsőrendű spektrumban helyezkedjen el. Mozgasd végig a fotoellenállást az elsőrendű spektrumon, és figyeld meg, hogyan változik közben az ellenállása! (Ezt az értéket az X jelű műszerrel mérd!)



7b. ábra. A kísérleti elrendezés egy részlete: a rács.

 


7c. ábra. A kísérleti elrendezés egy részlete: a fotoellenállás és a multiméter.


 

*(b)(i) Mérd meg a fotoellenállás R ellenállását az elsőrendű spektrum különböző helyein!
*(ii) ábrázold a fotoellenállás G vezetőképességét a λ hullámhossz függvényében a rendelkezésedre álló milliméterpapíron!
 
Megjegyzés: A θ szög, amelyet az elsőrendű spektrum
λ hullámhosszú komponense és a rácsról visszavert fehér fény bezár (lásd a 7a. ábrát) a következőképpen határozható meg:
sinθ=λ/d,
ahol d a rács rácsállandója. A rács milliméterenként 620 vonalat tartalmaz.
 

A (b) alfeladat (ii) részében ábrázolt grafikon nem tükrözi hűen a fotoellenállás érzékenységét a hullámhossz függvényében, mivel az A izzó sugárzási karakterisztikáját nem vettük figyelembe. A következő (c) és (d) pontokban ezt a karakterisztikát tanulmányozzuk, hogy az (e) pontban azután ábrázoljuk a korrigált eredményt.
 
Figyelem!
 

A (c) részben alkalmazott három multiméter árammérésre szolgál. Ezeket NEM szabad átállítani vagy elmozdítani! Feszültségmérésre csak a negyedik (X-szel jelölt) multimétert használd!
 

*(c) Amennyiben az 50 W-os izzószál abszolút fekete testként viselkedik, megmutatható, hogy a rá eső feszültség és a rajta átfolyó áramerősség között a következő összefüggés áll fenn:
V3=CI5,
ahol C állandó. Mérd meg a fémdobozban található A izzó összetartozó V és I értékeit! Az áramerősségmérő már be van kötve, nem kell rajta állítanod.
*(i) Írd be a mért adatokat és a számított értékeket a válaszlap megfelelő táblázatába!
*(ii) Készíts milliméterpapíron egy megfelelő grafikont, ami igazolja, hogy az izzó fekete testként viselkedik!
*(d) Ahhoz, hogy korrigálni tudjuk a (b) alfeladat (ii) részében ábrázolt grafikont, tudnunk kell, hogy mennyi az A izzó hőmérséklete működés közben. Ez megállapítható az izzó ellenállásának hőmérsékletfüggéséből.


8. ábra. A volfrám fajlagos ellenállása az abszolút hőmérséklet függvényében.

*Rendelkezésedre áll egy grafikon (8. ábra), amely a volfrám fajlagos ellenállását ábrázolja (μΩ cm mértékegységben) a kelvin-skálán mért hőmérséklet függvényében.
*Ha az A izzószál ellenállását meg tudjuk mérni egy ismert hőmérsékleten, akkor a 12 V feszültséggel működő izzószál hőmérséklete meghatározható az ezen a feszültségen mért ellenállásból. Sajnos azonban szobahőmérsékleten az izzószál ellenállása olyan kicsi, hogy a rendelkezésre álló műszerekkel nem mérhető megfelelő pontossággal. Azonban rendelkezésedre áll egy másik, kisebb izzó (C), melynek nagyobb az ellenállása, és így könnyen megmérhető szobahőmérsékleten is. A C izzó használatát az alábbiakban írjuk le. Rendelkezésedre áll egy B izzó, amely ugyan olyan, mint az A izzó (12 V, 50 W). A B és C izzókat a 9. ábrán szemléltetett módon helyeztük el, és ennek megfelelően kapcsoltuk össze.
*(i) Mérd meg C izzó ellenállását szobahőmérsékleten, amikor nincs feszültség rákapcsolva! (Használd az X jelű multimétert ellenállásmérőként! Vedd a szobahőmérsékletet 300 K-nek!) Írd be az RC1 mért értékét a válaszlapra!
 


9. ábra. Az ábrán a multiméterek nincsenek feltüntetve.

 

*(ii) Használd a 9. ábrán szemléltetett kapcsolást a B és C izzószálak összehasonlítására! A változtatható ellenállás segítségével változtasd a C izzó áramát úgy, hogy a két átfedő izzószál azonos hőmérsékleten izzon. (Ha a kicsi izzószál hőmérséklete alacsonyabb, mint a nagyobbé, akkor úgy látható, mint egy kis fekete hurok.) Amikor elérted az azonos hőmérsékletű állapotot, mérd meg a C és B izzók ellenállását (RC2 és RB)! Ne felejtsd el, hogy az árammérők már megfelelően vannak kapcsolva!
*(iii) Felhasználva a rendelkezésre álló fajlagos ellenállás‐hőmérséklet grafikont, határozd meg a B és C izzó hőmérsékletét, amikor azok megegyeznek! Jelöld ezt T2V-vel, és írd be a válaszlapra!
*(iv) Mérd meg az A izzószál ellenállását, amikor az 12 V váltófeszültségre van kapcsolva! Jelöld ezt az értéket T12V-vel és rögzítsd az eredményt a válaszlapon! Az árammérők már megfelelően vannak kapcsolva!
*(v) Használd fel az A izzó 2 V, illetve 12 V feszültségen mért ellenállásértékeit, továbbá a hőmérsékletét 2 V feszültség esetén, és ezek alapján határozd meg az A izzó hőmérsékletét, amikor 12 V-os feszültségre van kapcsolva! Írd be ezt a T12V-vel jelölt hőmérsékletet a válaszlapra!
 

Rendelkezésedre állnak azok a grafikonok (Planck-görbék), amelyek a fekete test sugárzásának relatív intenzitását adják meg 2000K, 2250K, 2500K, 2750K, 3000K és 3250K hőmérsékleteken. (A versenyzők megkapták a grafikonokat, de ebben az ismertetésben ─ helyszűke miatt ─ nem közöljük ezeket.)
 
*(e) Felhasználva ezeket a grafikonokat és a (d) alfeladat (v) részének eredményét, határozd meg a fotoellenállás korrigált vezetőképességét (relatív egységekben) a hullámhossz függvényében! Eredményeidet írd be a válaszlap megfelelő helyére és ábrázold milliméterpapíron! Feltételezheted, hogy a fotoellenállás vezetőképessége egyenesen arányos a sugárzás intenzitásával az adott hullámhosszon! (Ez a feltételezés jogos a kísérlet alacsony intenzitásértékei mellett.) Tételezd fel továbbá, hogy a rács az elsőrendű spektrum minden részét azonos intenzitással veri vissza!

1A feladatok megoldását a novemberi számunkban közöljük

2A feladatok kidolgozására 5 óra állt a versenyzők rendelkezésére. A megoldásokat előre elkészített VáLASZLAPOK megfelelő rovatainak kitöltésével kellett megadniuk, elsősorban egyenletek, számok, képletek, grafikonok formájában. Az itt közölt szövegből a válaszlapokra való utalásokat elhagytuk.

3A mérési feladatok kidolgozására 2×2,5 óra állt a versenyzők rendelkezésére.

4vezetőképesség: G=1/ellenállás (mértékegysége a siemens, 1S=1Ω-1).