Cím: Közvéleménykutatás
Füzet: 1998/szeptember, 381. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb írások

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az előző tanév végén megkérdeztük Olvasóinkat (elsősorban a rendszeres feladatmegoldókat), hogy mennyire elégedettek a fizika pontverseny új (kísérleti) rendszerével, a Csillagászat Rovattal és annak internetes ajánlataival, továbbá arról érdeklődtünk, hogy milyen témákról olvasnának szívesen a Lapban.
A felhívásra meglehetősen sok válasz érkezett. A véleményt nyilvánítók többsége (háromnegyede) egyetértett azzal, hogy a feladatok korosztálytól függetlenül szabadon választhatók legyenek. Ugyancsak egyetértett a döntő többség azzal, hogy a beküldhető elméleti feladatok száma legfeljebb 5 legyen, csupán néhányan érezték ezt a számot túlságosan nagynak (vagy kicsinek). Mindezek alapján a Szerkesztőbizottság úgy döntött, hogy az idei tanévben is az előző év gyakorlatát követjük, megtartjuk a feladatválasztás szabadságát és az 5-ös határt.
Nem volt ekkora egyetértés a pontszámok megítélésében. A válaszolók kétharmada jónak tartotta a tavalyi 4-5-6 pontos rendszert (a gyakorlatokra, feladatokra, illetve nehezebb feladatokra és a mérésre), de elég sokan úgy vélték, hogy ezen pontszámok közötti kicsiny különbség sokszor nem tükrözi a nehézségi szintek közötti nagy különbséget. ,,Sokszor éreztem úgy, hogy egyetlen (ráadásul kétes kimenetelű) többletpont miatt nem érdemes a nehezebb feladatot választani, inkább megoldom a pofonegyszerű gyakorlatot'' ─ írta több 12. évfolyamos tanuló. Ebből okulva idén minden feladatnál és gyakorlatnál külön-külön jelezzük az elérhető pontszámot, s ezeket igyekszünk a probléma nehézségi fokával arányosan megállapítani.
A Csillagászat Rovat közönségsikert aratott, bár néhányan azt kérték, hogy más (pl. matematikai, informatikai, tudománytörténeti) témák is forduljanak elő az internetes ajánlatok között. Miről olvasnának szívesen a Lapot forgatók? A fizika ,,nagy pillanatairól'' (a felfedezések emberi oldaláról), általában tudománytörténetről, a geometria megalapozásáról, a relativitáselméletről, fizikai mérési módszerekről, geofizikáról (pl. a földmágnesség eredetéről), részecskefizikáról és részecskegyorsítókról, a Naprendszer és a Világegyetem kialakulásáról, autókról és villamos gépekről, numerikus módszerekről és ,,profi programozási trükkökről'', arról, hogy ,,mire jó a fizika'', mi a jövője, valószínűségszámításról, az élet keletkezéséről, az UFO-król ...
Ha mindezekről nem is, de közülük néhányról megpróbálunk későbbi számainkban cikkeket közölni, az internetes böngészéshez pedig segítséget adni. Sajnos a terjedelmi korlátok még akkor sem tennék lehetővé, hogy minden igényt kielégítsünk, ha erre képesek lennénk. Szeretnénk színesíteni a Lapot, annak korábbi jó hagyományait megőrizve változatosabbá tenni, s ehhez továbbra is várjuk olvasóink (diákok, tanárok és szülők) véleményét, tanácsait.

a Szerk.