Idén az olimpiát egy rendkívül kis lélekszámú, távoli és egzotikus országban, Izlandon rendezték meg. Az eddigi legtöbb nevezőt számláló olimpián összesen 56 ország 266 versenyzője mérte össze tudását három elméleti és két kísérleti feladaton.
Az első elméleti feladatban egy lejtőn leguruló szabályos hatszög alapú egyenes hasáb, grafitceruza, vagy ahogy valaki a versenyen elnevezte, ,,guruló koporsó'' mozgását kellett vizsgálni. A feladványt a BAUPC (azaz a Boston Area Undergraduate Physics Competition) versenyről kölcsönözték némi módosítással. A megoldás sok számolást igényelt, bár egy jó ötlettel (perdületmegmaradás a lejtő egy meghatározott pontjára) hamarabb lehetett eredményre jutni.
A másik két feladat kevésbé volt ,,tankönyvszagú". Az egyik kifejezetten Izlandra vallott (bár a feladat szövegében Antarktisz szerepelt), egy 1996-ban a Vatnajökull gleccser alatt történt vulkánkitörés elemzése volt a cél. Nem igényelt rendkívüli fizikai felkészültséget, inkább figyelmes számolást, amit a verseny izgalmában nem mindenkinek sikerült végigvinni.
A harmadik példa bizonyult a legérdekesebbnek és egyben a legnehezebbnek. Ez egy igazi szupernóva-kitörés röntgenspektrumának mérési adatain alapult. Ezek alapján kiszámolható volt a széteső csillag részeinek látszólagos sebessége, ami érdekes módon a fénysebességnél nagyobbnak adódott. A tényleges feladat ennek a paradoxonnak a feloldása volt. Összegezve az elméleti forduló kezelhető volt, bár a sok részfeladat teljes megoldására az öt óra csak keveseknek bizonyult elégnek.
A kísérleti példákban alumínium lemezek mágneses árnyékolását, illetve egy ferritmagos transzformátor tulajdonságait kellett vizsgálni. A korábbi évekkel ellentétben ez a magyar csapat nagy részének a mérési forduló nagyon jól sikerült.
Az olimpia a feladatokon kívül természetesen sok egyéb érdekes és tanulságos élményt kínált a versenyzők számára, izlandi vendéglátóink országuk bemutatásakor kitettek magukért. A szórakoztató programokat ügyesen keverték a turisztikai látványosságokkal, de sok szabadidőt is hagytak. A résztvevők voltak vidámparkban, uszodában, alumíniumgyárban, és megtekinthettek néhány művészeti kiállítást is. Láthattak különlegesen szép tájakat és természeti jelenségeket: a Strokkur gejzírt (ez öt‐tíz percenként tör ki), a Gullfoss, és a Hraunfossar-vízeséseket, a Langjökull gleccsert. Megnézhették a viking törvényhozás helyszínét. Ez a hely azért is érdekes, mert pontosan itt húzódik az eurázsiai és amerikai tektonikai lemez határvonala. A két lemez évi két centiméteres sebességgel távolodik, így Izland területe évente kb. $6000\text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mi>m</mi></mrow><mrow><mn>2</mn></mrow></msup></mrow></math>}$-rel nő. A második példa ötletadó eseményéről diaképekkel illusztrált előadást hallgattak meg az olimpia résztvevői, lenyűgöző volt látni a vulkán hatalmas energiájának hatását, a tűz és a jég küzdelmét, ami végül is hatalmas gleccser-áradással, minden útjába kerülő akadályt elpusztító árvízzel végződött.
A feladatok megoldása után jutott idő a helyi érdekességek megtekintésére. Kicsit gondot okozott, hogy a nap csak néhány órára nyugodott csak le, így sokunkat megtréfált az idő. A város, bár építészetileg nem különösebben figyelemfelkeltő, földrajzi fekvése miatt nagyon szép volt, különösen az éjféli naplementében.
A verseny szakmailag igen nehéznek bizonyult, így mindössze 11 arany-, és 15 ezüstérem született. A legjobb magyar versenyző az igen előkelő 27. helyen végzett (a versenyzők legjobb 10%-ába került), de ez az eredmény már csak bronzéremre volt elegendő. A magyar csapat versenyzői rendkívül egyenletes összteljesítménnyel mindannyian bronzérmesek lettek:

Tóth Bálint 35,6 pont (elmélet: 18,3 pont; mérés: 17,3 pont); Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium, tanárai: Dvorák Cecília és Horváth Gábor;

Végh Dávid 35,1 pont (elmélet: 18,1 pont; mérés: 17,0 pont) Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium, tanára: Horváth Gábor;

Zawadowski Ádám 35,0 pont (elmélet: 18,0 pont; mérés: 17,0 pont) Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium, tanára: Horváth Gábor;

Sarlós Ferenc 33,8 pont (elmélet: 16,4 pont; mérés: 17,4 pont) Baja, III. Béla Gimnázium, tanárai: Polgár László, Szkladányi András és Hilbert Margit;

Somogyi Gábor 31,9 pont (elmélet: 20,8 pont; mérés: 11,1 pont) Debrecen, Tóth Árpád Gimnázium, tanárai: Baló Péter és Szegedi Ervin.