|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Előző számunkban ismertettük annak a vizsgálatnak a matematika tárgy oktatására vonatkozó legfontosabb megállapításait, amely közel százötven mutató alapján rendezi sorrendbe az iskolákat. Ezúttal a fizika tárgy oktatására vonatkozó iskolánkénti eredményeket ismertetjük, ezekre a következő 9 mutató készült:
| * | a közös fizika írásbeli érettségi-felvételi vizsgák 1992‐1996 évek közötti átlagai (írásbelik), |
| * | az Országos Középiskolai Fizika Tanulmányi Versenyek 1986‐1996 közötti helyezései (OKTV), |
| * | hat országos egyéb fizika versenyen (ATOMKI pályázat, Bugát Pál, Eötvös Loránd, Mikola Sándor, Öveges József, KöMaL pontverseny) 1986‐1997 között elért helyezések (egyéb), |
| * | a nemzetközi fizika versenyeken résztvevők száma. |
A vizsgált időszakban a közös írásbeliken 691 iskola tanulói vettek részt, a fizika OKTV-n 174 iskola tanulói, az egyéb versenyeken 181 iskola tanulói értek el helyezést. Az első táblázat azokat az iskolákat tünteti fel, amelyek legalább egy szempontból az első 30 hely valamelyikére kerültek. A közös írásbelik átlagai szerint nem állítottuk sorrendbe azokat az iskolákat, amelyekből a vizsgált évek bármelyikében nem volt legalább három és az öt évben legalább 15 vizsgázó. Az OKTV és az egyéb versenyeken elért helyezéseket pontoztuk (1. helyezés = 10 pont, 2. helyezés = 9 pont, 3. helyezés = 8 pont, , 10. helyezés = 1 pont, minden dicséret = 0,5 pont).
A vizsgált időszakban az ATOMKI pályázatain 92, a Bugát Pál Természetismereti Vetélkedőn 510, az Eötvös Versenyen 127, a KöMaL pontversenyen 610, a Mikola Sándor Versenyen 281 és az Öveges József Emlékversenyen 271 helyezés született. A második táblázat e hat verseny helyezéseit (talán joggal bírálható módon) összevontan kezeli.
A fizika közös írásbeliken 111 iskola tanulói értek el 9,00 feletti átlagot. Ezek 29,7%-a fővárosi, 36,6%-a nagyvárosi és 33,7%-a kisvárosban, községben van. A fizika OKTV helyezéseinek 23,6%-át a fővárosi iskolák, 31,6%-át a nagyvárosok, 44,8%-át a kisvárosok iskoláinak tanulói szerezték meg. Az egyéb fizika versenyeken helyezést elért iskolák 21,7%-a fővárosi, 42,8%-a nagyvárosi, 35,5%-a kisvárosi, községi középiskola.
A fizika OKTV-n a vizsgált 11 évben 1 iskola tanulói értek el 14, 1 iskoláé 13, 2 iskoláé 5, 3 iskoláé 3, 10 iskoláé 2 és 33 iskoláé 1 ,,dobogós" helyezést; 117 iskola versenyzői osztoztak a további helyeken.
Ha összevetjük az OKTV különböző tantárgyi versenyeit, megállapítható:
| * | 1.Az egyes tantárgyi versenyeken átlagosan csak az iskolák 10‐15%-a ért el eredményeket. Az átlagot meghaladó számú iskolának vannak helyezettjei a matematika (24%), az orosz (21,9%), a fizika (17,8%) és a német (17,2) OKTV-ken. |
| * | 2.A tantárgyak egy részében vannak kiemelkedő iskolák, amelyek szinte évente kitermelnek 1-1 ,,dobogós" helyre alkalmas fiatalt. Ilyen a matematika (Fazekas), a spanyol (Szilágyi E.), a biológia (Fazekas), a fizika (Fazekas és Apáczai), a francia (Piarista és a szegedi Ságvári), a német (soproni Széchenyi), a spanyol (Szilágyi E.) és az olasz (Berzsenyi). A tantárgyak más részében vannak ugyan kiemelkedő iskolák, de azok távolsága az őket követőktől nem jelentős; ilyen az angol, a földrajz, a kémia, a latin és a magyar. Az orosz és a történelem tárgyakban szinte évenként más-más iskola viszi el a pálmát. |
A középiskolák sorrendje a fizika tárgyban elért eredmények tükrében
Az egyéb versenyeken a legtöbb helyezést elért tanulók iskolái
A vizsgált időszakban az adott évben érettségizők közös és egységes írásbeli dolgozatainak átlaga valamennyi tárgyból 8,49, fizikából 8,03. Az összes ilyen dolgozat 9,64%-át fizikából írták. A legalább 10 dolgozatot megíró tanulók iskolai átlagának megoszlását a harmadik táblázat mutatja.
Mint látható, közel száz azoknak az iskoláknak a száma, amelynek tanulói nem érték el a 7,00 átlagot.
|
PDF | MathML