Utoljára 1842-ben lehetett látni Magyarországról teljes napfogyatkozást, az augusztusi alkalom után pedig csak 2081-ben lesz hazánkban ilyen jelenség. Érdemes tehát már most megkezdeni a felkészülést.
A napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld és a Nap közé kerülő Hold részben vagy egészben eltakarja a Napot. A jelenség tehát mindig újhold fázisban következik be, még sincs minden újholdkor napfogyatkozás. Ez annak tulajdonítható, hogy a Föld keringési síkja (ekliptika) és a Hold pályasíkja egymással kb. 5 fokos szöget zár be. Mivel a Hold ellipszis alakú pályán kering, földtávolsága változó. Ha közelebb van, akkor korongját nagyobbnak látjuk ‐ ha ilyenkor ékelődik a Hold a Föld és a Nap közé, teljes napfogyatkozás jön létre. Ha távolabb van, korongját kisebbnek látjuk, s ekkor gyűrűs napfogyatkozást figyelhetünk meg. Részleges napfogyatkozásról akkor beszélünk, ha a Hold a Napnak csak egy részét takarja el.
Hogy megőrizzük szemünk egészségét, a napfogyatkozás megfigyelésekor fontos megfogadni néhány mindenképpen betartandó tanácsot. Semmiképpen nem ajánlhatjuk a kormozott üvegeket a napfogyatkozás vizsgálatára. Az üvegben egyenetlen az anyag eloszlása, ami azt eredményezheti, hogy az egyes részek különböző mértékű felmelegedése következtében elpattanhat. Továbbá, amikor sötét üvegen keresztül nézünk a Napba, kitágul a pupillánk, így a káros infravörös és ibolyántúli sugarak akadály nélkül érik el szemünket, károsítva retinánkat. Sokan azt gondolják, hogy ha szétszednek egy számítógépes hajlékony lemezt (floppyt), akkor a mágneses műanyagon átnézve megóvhatják a látásukat. Ez is tévedés, a floppy ilyen szempontból úgy viselkedik, mint egy rossz napszemüveg. A legjobb megoldás a boltokban már most is kapható speciális napfogyatkozás-vizsgáló szemüveg. Ez egy papírkeretben lévő, védőburkolattal fóliázott eszköz. Ha valaki ehhez nem jut hozzá, akkor talán a hegesztőmaszk ajánlható (12-es vagy nagyobb fokozat!). És még ezekkel sem szabad folyamatosan a Napba nézni.
Teljes napfogyatkozás alkalmával a fantasztikus látvány mellett rengeteg izgalmas jelenségnek lehetünk tanúi, ha jobban odafigyelünk a részletekre. Ilyen szempontból a napfogyatkozást két részre oszthatjuk. Az egyik a részleges szakasz látványosságai, a másik a teljesség (idegen szóval: totalitás) során bekövetkező különlegességek megfigyelése, vizsgálata.