|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Nicholas Metropolis görög származású, amerikai elméleti fizikus és matematikus alapítványt hozott létre a metematika iránt érdeklődő tehetséges fiatalok részére.
A Metropolis Alapítvány Kuratóriuma két nagymúltú folyóiratot, a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, valamint a Természet Világa folyóiratot választotta e cél megvalósítására. A két folyóirat évente 1000 - 1000 dollárt fordíthat a legjobb eredményt elérő középiskolások és felkészítőik díjazására.
A Metropolis-díjazottakat először 1999. decemberében az 1998‐99-es tanévi pontverseny nyertesei közül választjuk ki.
Néhány szó Metropolisról
Nicholas Metropolis a számítógép-tudomány egyik úttörője. Elsőként használta Neumannal és másokkal együtt az ENIAC-ot, az első működő digitális számítógépet komplex fizikai problémák megoldására. Az ENIAC-ot hivatalosan 1946 februárjában avatták fel, de Metropolis S. Frankellel együtt akkor már hónapok óta "tesztelte" a gépet: óriási mennyiségú numerikus számítást végeztek el vele a teromnukleáris láncreakcióra vonatkozó szupertitkos kutatáshoz.
Így került szoros kapcsolatba Teller Edével is, akivel 1953-ban közösen publikálták az azóta "Metropolis-algoritmus"-nak nevezett eljárást sokrészecske-rendszerek állapot-egyenleteinek kiszámítására.
A Metropoli-algoritmus az akkoriban felfedezett ‐ és ma is fejlődő ‐, a számítógép-tudományban jól alkalmazható "Monte-Carlo-módszer" egyik alkalmazása. Az eljárást egymástól függetlenül fedezte fel több matematikus-fizikus a huszadik század közepén. J. E. Mayer a folyadékállapot statisztikus fizikai leírására alkalmazta. S. Ulam pedig egy optimalizálási moddellben vezette be a Monte-Carlo-módszert. A módszert legegyszerűbb formájában az utazó ügynök probléma megoldására használták. A problémában pontot összekötő, minimális hosszúságú utat kell megtalálnunk. Hogy ne kelljen számú számítást elvégeznünk, és mégis eljussunk az ideálishoz közeli megoldáshoz, valószínűségszámítási módszereket lehet és kell bevezetnünk. Az alkalmazott matematika legkülönbözőbb területein használják ma már a továbbfejlesztett Monte-Carlo-módszerekeet.
Az Egyesült Államokban már most is létezik a "Nicholas Metropolis Cíj Kiváló Doktori Munkáért" a számítógépes fizika területén. A díjat az Amerikai Fizikai Társulat és a Journal of Computational Phizics adja, az utóbbi szponzorálásában. Értéke 2000 dollár (ebből 500 utazásra), amelyet évente egyszer ünnepélyesen adnak át. Nevezni egy 18 hónapnál nem régebben elfogadott doktori disszertációval lehet, a világ bármely tájáról. A legutóbbi nyertes az argentín Luis Lehner volt, aki a pittsburgh-i egyetemen dolgozott négy évig egy olyan kutatócsoportban, ahol a mozgó fekete lyukak által kisugárzott gravitációs hullámok számítógépes szimulációját kutatták.
Nicholas Metropolis június 11-én tölti be 84-edik életévét.
Mintha egy dobókockával végzett kísérletet használnánk az értékének kiszámítására. |
PDF | MathML