Víz mindenütt

Alig kezdtek gyűlni a bizonyítékok arról, hogy a Jupiter Europa nevű holdjának jeges felszíne alatt folyékony víz-óceán rejtőzik, egy új tanulmány váratlanul amellett sorakoztat fel érveket, hogy nagyobb testvérén, a Kallisztón is felszín alatti óceán található. E hold, melynek mérete majdnem eléri a Merkurét, a Naprendszer kráterekkel leginkább borított felszínű égitestje. Kinézete semmiben sem emlékeztet az Europáéra, amelynek becsapódási kráterektől mentes jeges felszíne olyan mintha vízen sodródó jégtáblák borítanák.
A Galileo szonda mérései szerint a Kalliszto és az Europa mágneses terének változása összhangban van a Jupiter forgásával. Ennek oka egyes feltevések szerint az, hogy a Jupiter erős, a bolygóval együtt forgó mágneses tere áramokat indukál e holdakban, s ezen indukált áramok hozzák létre azok mágneses terét. A kérdés az, milyen közegben folynak ezek az indukált áramok. Mivel a Kalliszto és Europa igen ritka légkörében nincs elég anyag ahhoz, hogy abban elég erős áram folyjék, s a felszíni jég sem jó vezető, feltehető, hogy mindkét hold felszíne alatt jól vezető sós vízóceán rejtőzik.
A kutatók véleménye szerint a Ganümédésznek, a legnagyobb Jupiter-holdnak is lehet felszín alatti óceánja. Mivel a Ganümédésznek erős saját mágneses tere van, így mágneses terében a Jupiter által indukált áramok másodlagos mágneses tere aligha mutatható ki.