Cím: 1996. Ifjú Fizikusok IX. Nemzetközi Versenye
Szerző(k):  Rajkovits Zsuzsa ,  Skrapits Lajos 
Füzet: 1996/december, 550. oldal  PDF file
Témakör(ök): Egyéb (KöMaL pontverseny is)

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az Ifjú Fizikusok IX. Nemzetközi Versenyét Grúziában, Kutaisiben rendezték meg 1996. június 29. és július 6. között. Az angol nyelven zajló versenyen 10 ország 13 csapata vett részt. A három elődöntő, középdöntő és döntő fordulókból álló versenyen diákjaink négy fordulóban, mintegy 16 órát küzdöttek a szubtrópusi hőségben, s végeredményben harmadik díjat kaptak. Az első helyen a verseny történetében immáron harmadszor Csehország végzett, a második díjat a döntőbe jutott másik két csapat, Németország és Grúzia csapata kapta megosztva.
A magyar csapat tagjai: Asbóth János, III. o. Piarista Gimnázium, Budapest; Böde Csaba, IV. o. Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa; Laczay Bálint, III. o. Piarista Gimnázium, Budapest; Varga Balázs, IV. o. Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium, Kapuvár; Hauth Gábor, III. o. Tóth Kálmán Szakközépiskola és Gimnázium, Baja.
A felkészítésben Bartholi Judit (ELTE Meteorológia Tanszék), Gnädig Péter (ELTE Atomfizikai Tanszék), Tasnádi Péter (ELTE Általános Fizika Tanszék) érdekes elődásokkal, Horváth Viktor (ELTE Atomfizikai Tanszék) a kísérleti munkában nyújtott segítséggel vett részt. Czirók András, Kenesei Péter, Varga Dezső és Farkas Illés (korábbi versenyzők, jelenleg az ELTE fizikus hallgatói) értékes tanácsaikkal és tényleges munkával is hozzájárultak a csapat eredményes szerepléséhez. Ezúton mondunk köszönetet munkájukért. A felkészítéssel kapcsolatos költségekhez a Pro Renovanda Cultura Hungariae Műszaki és Természettudományi Kulturáért Szakalapítványától kaptunk támogatást, az utazás költségeit ezúttal is a Művelődési és Közoktatási Minisztérium finanszírozta.
A jubileumi verseny, a tizedik, Prágában lesz 1997. június 1. és 8. között. Az időpont a magyar diákoknak nem éppen a legkedvezőbb, hiszen ekkor kezdődnek az érettségi vizsgák. A negyedik osztályos diákok közül csak azok pályázzanak, akik az érettségire való felkészülés mellé be tudják iktatni a versenyt előkészítő munkát is. A versenyt közvetlenül megelőző intenzív felkészítést az alaposabb munka miatt 1997-ben két részletben végezzük. A prágai versenyen szereplő alábbi 17 feladat közül szabadon választott 3‐4 probléma megoldását tartalmazó pályázatokat 1997. március 15-ig az ELTE Általános Fizika Tanszék (Budapest, Múzeum krt. 6‐8., 1088) címre kell elküldeni. Így a tavaszi szünetre megalakuló magyar csapat tagjai már az első fordulóban, a szünetben megismerhetik egymást. A felkészítés második szakasza a versenyt megelőző két hétben lesz az ELTE Általános Fizika Tanszékén.

 
IYPT '97 PRÁGA

1. TALÁLD KI MAGAD! Készíts és mutass be olyan eszközt, amely kaotikus (rendezetlen) hatás következtében is képes határozott irányba mozogni!
2. ÉRME. A ,,fejjel'' felfelé álló pénzérmét lökés nélkül esni hagyjuk. Milyen magasságból leejtett érme esetén lesz egyenlő valószínű a ,,fej'' és az ,,írás''?
3. PAPÍR. Hogyan függ a papír szakítószilárdsága a nedvességtartalmától?
4. ELEKTRONSUGÁR. Elektronsugár esik ismert homogén anyagból készült planparallel lemezre. Egyes elektronok áthaladnak rajta, mások nem. Próbáljuk meg szimulálni (pl. Monte‐Carlo-módszerrel) a lejátszódó folyamatokat, és hasonlítsuk össze kapott eredményeinket az irodalomban találtakkal.
5. KÉK SZÍNŰ VÉR. Az emberi vér köztudottan vörös színű, de a vénák mégis kéknek látszanak. Magyarázzuk meg ezt a jelenséget, s illusztráljuk valamilyen modellel.
6. BŰVÖS CSŐ. Légsűrítő 0,5 MPa-nál nagyobb nyomáson levegőt fúj a T alakú ,,Range‐Hilsch-cső'' középső ágába. A levegő forgásba jön, s a cső egyik végén meleg, a másikon pedig hideg gáz áramlik ki. Vajon melyik lehet a csőnek a ,,meleg'' vége, s mi okozhatja a tapasztalt hőmérsékletkülönbséget? Vizsgáljuk meg, hogy milyen paraméterektől függ a hőmérsékletkülönbség.
7. VÍZSUGÁR. A csőből függőlegesen lefelé kiömlő vízsugár a csőtől bizonyos távolságban cseppekre szakad. Határozzuk meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a folytonos vízsugár hossza a lehető legnagyobb. Mekkora az általad előállított leghosszabb vízsugár?
8. LEBEGÉS. Egy pohár szódavízbe dobott csokoládé darabka periódikusan lesüllyed, majd ismét a felszínre emelkedik. Tanulmányozzuk e ,,rezgések'' (oszcillációk) periódusának különféle paraméterektől való függését!
9. VÍZSUGÁR SZÉTTERÜLÉSE. A vízszintes felületre eső vízsugár a lapon szétterül. A középponttól bizonyos távolságban a réteg vastagsága drámaian megnő. Magyarázzuk meg a jelenséget!
10. A LEHŰLŐ FÖLD. Becsüljük meg hogyan változna a hőmérséklet a Földön az idő függvényében, hogyha a Nap hirtelen megszűnne sugározni.
11. GYERTYA-GENERÁTOR. Készítsünk olyan eszközt, amellyel elektromos kondenzátort lehet feltölteni az égő gyertya energiájának felhasználásával. Töltsük fel vele a (1mF, 100 V) kondenzátort a lehető legnagyobb feszültségre, miközben a gyertya 1 percig ég.
12. NYUGALMI SÚRLÓDÁS. A csúszási súrlódási erőről tudjuk, hogy független a csúszó test felületének nagyságától. Mit mondhatunk a tapadó súrlódásról, függ-e az az érintkezési felület nagyságától?
13. EGY CSÉSZE TEA. Ha egy csészét megtöltünk forró (6080C-os) teával, a felszíne fölött vékony gőzréteg képződik. Megfigyelhető, hogy a gőzréteg egyes részei hirtelen eltűnnek, majd néhány másodperc múlva ismét megjelennek. Tanulmányozzuk és magyarázzuk meg e jelenséget!
14. ESŐ. Ha éjszakai esőről vetítőgép fényénél hosszú expozíciós idejű fényképet készítünk, azon az esőcseppek nyomai szaggatottaknak látszanak. Magyarázzuk meg a jelenséget!
15. ELEM ÉS AKKUMULÁTOR. Hogyan változik egy elem és egy akkumulátor feszültség-áramerősség karakterisztikája a kisütés ideje alatt?
16. ROGET-SPIRÁL. A Roget-spirál olyan eszköz, amelynél az áramforrást egy olyan függőlegesen lógó rugóhoz kötjük, melynek alsó vége higanyba ér. Mivel a higannyal való ténykedés veszélyes, és tiltott, helyettesítsük a higanyt valamilyen más, veszélytelen anyaggal. Vizsgáljuk meg, hogyan viselkedik ez az eszköz.
17. UGRÁS. Ahhoz, hogy felugorjunk, előbb le kell guggolnunk. Hogyan függ a felugrás magassága a guggolás mélységétől?
 

Rajkovits Zsuzsa és Skrapits Lajos
felkészítő és kísérő tanárok
ELTE Általános Fizika Tanszék