A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az 1993. februári számban jelent meg a következő feladat: Van-e olyan 2-hatvány, amelynek 10-es számrendszerbeli alakja az , , , jegyekkel kezdődik?
I. Idézzük föl mindenekelőtt a feladat megoldását. Olyan és pozitív egészeket keresünk, amelyekre teljesül. Mindkét egyenlőtlenség mindkét oldalának a 10-es alapú logaritmusát véve és rendezve, (1) a következő alakba írható: | | ill. figyelembe véve, hogy , | | (itt az szám tört részét jelöli); azaz | | (2) | Válasszunk először egy olyan természetes számot, amelyre ; pl. megfelelő. Az intervallumok (, , , ) száma , és ezek együttesen lefedik a intervallumot. Így a , , , számok között (amelyek páronként különbözőek irracionalitása miatt) lennie kell két olyannak, amelyek ugyanabba az intervallumba esnek. Tehát léteznek olyan egészek, hogy . Ebből már könnyen belátható olyan pozitív egésznek a létezése, amelyre . Egy ilyen számnak pedig nyilván létezik olyan többese, ami eleget tesz (2)-nek.
II. A felidézett bizonyítás csupán annyit használt fel a feladat szereplőiről, hogy irracionális; így a megfelelő állítás igaz marad 1993 helyett tetszőleges számjegysorozatraEgy példa a első három jegyére: . Azt sem nehéz megmutatni, hogy végtelen sok, az (1) követelményt kielégítő szám létezik. A létezés igazolása után nézzünk most néhány konkrét kitevőt is a megfelelők közül. Némi próbálgatás után számológéppel könnyen megtalálhatjuk az alábbi értékeket: | | Az ötödik számjegyet figyelve látható, hogy a 2 kitevőjét 2136-osával növelgetve viszonylag hamar elérhetjük, hogy a hatvány 1, 9, 9, 6-tal kezdődjön: értéke mellett | | és még a és is jó. Az eredeti kérdésre visszatérve, az ott bemutatott 12621-es kitevőnél kisebb is található: | | (D) | bár ez az előzőekhez képest egy ,,magányos'' megoldás. Ha azonban megengedünk negatív hatványkitevőt is, akkor a kitevőnek a bevált 2136-tal való csökkentése itt is eredményre vezet: | |
III. Ábrázolhatjuk a feladatbeli problémát (a természetesen adódó számegyenes helyett) a síkon is, a következőképpen. Vegyünk fel a síkon egy szokásos derékszögű koordinátarendszert, jelöljük ennek alapvektorait -vel és -vel. Tekintsük ezután azt a pontrácsot, amelyet az és a alapvektorok feszítenek ki. Ebben egy helyvektorú rácspont koordinátái pontosan akkor elégítik ki (2)-t, ha a pont benne van abban az tengellyel párhuzamos keskeny sávban, amelyet az és az egyenletű egyenesek határolnak. Az I.-ben leírt megoldás eredménye itt úgy fogalmazható meg, hogy a sávban létezik (méghozzá a megoldást követő megjegyzés szerint végtelen sok) rácspont. Az (A), (B), (C)-beli példáknak megfelelő rácspontok egyetlen rácsegyenesen vannak rajta, amelynek a meredeksége alig szögmásodperccel tér el a 90 foktól. Az érdeklődő Olvasó kiszámolhatja, vajon az (A), (B), (D) valamint a (B), (C), (D) rácsháromszögekben van-e további rácspont.
|