A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Pitagoraszi számhármasoknak azokat a pozitív , , egész számokból álló számhármasokat nevezik, amelyekre teljesül. Az elnevezés arra utal, hogy ezek a számhármasok léphetnek fel egy derékszögű háromszög oldalainak a mérőszámaként. A pitagoraszi számhármasok szokásos meghatározása elég elemien történhet; lényegében csak az egyértelmű prímtényezős felbontást kell felhasználni. A bizonyításban van ugyan néhány ``trükkös'' gondolat is, de ezek is egész elemiek. Az okoz némi nehézséget, hogy eleve olyan megoldásokra kell korlátozódni, amelyekben a fellépő számhármasok relatív prímek. Ebből természetesen kapható az összes megoldás; mégpedig , , alakban, ahol tetszőleges pozitív egész szám. Ez azt mutatja, hogy a megoldásban csupán a szereplő számok aránya lényeges. A megoldásokat három pozitív egész paraméter segítségével adják meg; amelyek egyike éppen a fenti . A másik két paraméter pedig ``majdnem'' független egymástól. Itt most egy olyan módszert fogunk tárgyalni, ahol csupán egyetlen paraméter szerepel; igaz, ez egy racionális szám. Ez a racionális szám egyszerre szolgáltatja az összes , , alakú megoldást; lényegében annak megfelelően, hogy melyik két egész szám hányadosaként írjuk fel. A másik két paraméter (tulajdonképpen ezek a lényegesek) ``egybevonódik''. Osszuk el a kiindulási egyenlőséget -tel. Ezt megtehetjük, mert csupán pozitív számok léphetnek fel. Így az egyenlőséghez jutunk. Az és racionális számokra tehát teljesül, amit alakba írhatunk. Mivel racionális számok, ezért és is azok. miatt és így . -rel kifejezve -t és -t, a összefüggéshez jutunk. Ezáltal az összes megoldást leírtuk. Be kell azonban látni, hogy bármely racionális esetén a (3) alatti képlet megoldást szolgáltat. Ez viszont azonnal következik, ha a (3) alatti kifejezéseket (2) bal oldalába beírjuk. Láthatjuk, hogy a kapott paraméter csak a pitagoraszi számhármas elemeinek az arányát határozza meg. Ez tulajdonképpen ,,jó'' is. A derékszögű háromszögre gondolva ez azt jelenti, hogy csak a különböző alakú háromszögeket tekintjük különbözőknek. Még mindig célszerű valamit megvizsgálni. Nevezetesen az előállítás egyértelműségét; vagyis azt, hogy a (3) alatti formula más megoldást ad-e, ha helyébe egy tőle különböző racionális számot írunk. Ez is azonnal belátható, mert ha ugyanahhoz a számhármashoz jutunk, akkor a és egyenlőségekből adódik. Ne higgyük azt, hogy most már teljesen készen vagyunk. Egy dologról megfeledkeztünk. Nevezetesen arról, ha az eredeti egyenlőséget -tel osztjuk, akkor ugyanolyan formájú egyenlőséghez jutunk, mint az előbb. Ennek a megoldása viszont láthatóan más racionális szám lesz. Például a , , pitagoraszi számhármas esetén -mal osztva , és adódik. Ha viszont -gyel osztunk, akkor azt kapjuk, hogy , és . Ez csupán egy apró kis ``szépséghiba'', mégis érdemes megvizsgálni, hogy mely racionális számpárokhoz tartozik ugyanaz a pitagoraszi számhármas. Feltehető, hogy eredetileg teljesül lehetetlen, mert irracionális. Igaz, hogy ennek a kimutatásánál is felhasználjuk az egyértelmű prímfaktorizációt; de enélkül is boldogulnánk, csupán az esetet kellene külön tárgyalni.. Ez azzal ekvivalens, hogy . Behelyettesítve ide az -ra adott (3) alatti értéket az egyenlőtlenséghez jutunk. Hasonló módon látható, hogy az feltétel az egyenlőtlenséggel ekvivalens. Mint láttuk, ; és ebben az esetben az kifejezés mindkét tagja -ben monoton növekszik. Ha tehát megkeressük az egyenlet -nél nagyobb valós gyökét (amennyiben pontosan egy ilyen van), akkor a gyöknél nagyobb -ek esetében a megfelelő egészekre , a gyöknél kisebbekre viszont teljesül. Ha egyértelműséget akarunk, akkor elég az egyik ``irányra'' korlátozódni. Egyenletünket átalakítva azt nyerjük, hogy , azaz . Ennek az egyenletnek valóban egyetlen -nél nagyobb (sőt egyetlen pozitív) valós gyöke van: . Ha már itt tartunk, akkor azt is érdemes megnézni, hogy milyen és racionális számpárok szolgáltatják ugyanazt a megoldást. Erre ugyan nincs szükség a megoldáshoz, de teljesebbé teszi képünket. Nagyság szerint rendezve a megoldásokat az | | (4) | hármasokhoz jutunk. Feltétel szerint e két számhármas mindegyike az pitagoraszi számhármasból keletkezett. Ez azt jelenti, hogy | | (5) |
Az összefüggéseket felhasználva (5)-ből tehát azt kapjuk, hogy: | | (6) | Egyszerűbb alakra hozva az | | (7) | egyenlőségeket nyerjük. Ebből összeadással az | | egyenlőséghez jutunk. Ezt az egyenlőséget , illetve alakra hozhatjuk. Ez az ‐ és között fennálló ‐ összefüggés adja meg azt a feltételt, hogy ezekhez a racionális számokhoz ugyanaz a pitagoraszi számhármas tartozik. Ez a feltétel nemcsak szükséges, de elégséges is ahhoz, hogy ugyanazt a pitagoraszi számhármast határozzák meg. Ha ugyanis , akkor | | és hasonlóképpen . Eszerint a (7), és így a (6) alatti feltételek igazak. Ebből viszont azonnal következik, hogy az (5)-ben szereplő , , -re fennálló arányok mindkét esetben megegyeznek. Az esetben természetesen a már szerepelt egyenlőséghez jutunk. A már említett , , pitagoraszi számhármasnál a két esetben és adódott. Valóban . A kapott előállításból meghatározhatjuk a pitagoraszi számhármasok ``eredeti'' előállítását is. Igaz, az egyértelműségi feltétel ebből nem olvasható ki. Tegyük fel, hogy alkalmas pozitív és egész számokkal. Ebből következik. Ezeket (3)-ba behelyettesítve és átalakítva adódik. Ebből azonnal kapjuk, hogy , és alakú. Itt a három paraméter tetszőleges, de vigyázni kell arra, hogy nem minden esetben kapunk különböző megoldást. * |