Cím: Bemutatjuk testvérlapjainkat
Füzet: 1994/február, 84. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb írások

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 1991 óta adja ki a FIRKA című újságot. A játékos betűszó, amely a hivatalosbb Fizika InfoRmatika Kémia Alapok cím rövidítése, egy olyan lapot takar, amely valamennyi magyarul tanuló és a természettudományok iránt érdeklődő középiskoláshoz kíván szólni, függetlenül attól, hogy melyik országban, milyen tanterv szerint és milyen óraszámban tanulja kedvenc tantárgyait. Az újság eddig évente négyszer jelent meg, 1994-től kezdve pedig évenként 6 számot terveznek a Szerkesztők.
A Firkában ‐ a KöMaL kitűzött feladataihoz hasonlóan ‐ kémia, fizika és informatika feladatokat találhatunk, de emellett olyan rovatok is helyet kapnak mint: Ismerd meg!; Arcképcsarnok; Tudományok története; Kísérlet, labor, műhely; Hobby; Híradó; Tudod-e?; Katedra. (Matematika nincs az újságban, mert ezt a szerepet a csaknem száz éve megjelenő kolozsvári Matematikai Lapok látja el.) A KöMaL-lal kb. azonos terjedelmű és hasonló árú FIRKA a Szerkesztőségtől (3400 Cluj-Kolozsvár, C.P.140 Romania) rendelhető meg.
Az alábbiakban a Kísérlet, labor, műhely rovatban megjelent egyik cikket, Bíró Tibor: A rezgő folyadéksugár című írását ismertetjük, rövidített formában.
Egy vízcsapra húzzunk gumicsövet! A gumicső végét vágjuk gondosan kör alakúra! Állandósítsunk a kiömlő vízsugár hozamát, és tartsuk a csövet például vízszintes irányba. A gumicső kiömlőnyílását enyhén ellapítva észrevehetjük, hogy a vízsugár lapultsági síkja periodikusan váltakozik, tehát a vízsugár rezeg.
A rezgés megjelenése annak tulajdonítható, hogy a kilépéskor lapos vízsugarat a víz felületi feszültsége a minimális felülettel rendelkező körhengerré igyekszik változtatni. Ezért a vízsugárral együtt mozgó keresztmetszet alakja sorra: ellipszis, kör, majd az elöbbire merőleges tengelyekkel újra ellipszis és így tovább. Több periódusnyi rezgést is megfigyelhetünk, mert a víz belső súrlódása nem jelentős.
Milyen tényezők befolyásolják a rezgés frekvenciáját? A folyadékrészecskéknek a vízsugáron belüli mozgása nagyon összetett, ezért az alaprezgési mód ν0 sajátfrekvenciáját megadó törvény levezetésénél a dimenzióanalízis módszeréhez folyamodhatunk. Logikusnak tünik, hogy a rezgés frekvenciája kell függjön a folyadéksugár ϱ sűrűségétől, keresztmetszetének (átlagos) R sugarától, valamint a folyadék σ felületi feszültségétől.
I.Határozzuk meg a folyadéksugár rezgési frekvenciáját megadó ν=f(σ,ϱ,R) függvény alakját!


1992 decemberében jelent meg először a független Belorussziában a FÓKUSZ című újság, KöMaL legfiatalabb testvérlapja. A lap belorusz nyelven közöl cikkeket a matematika és a fizika különböző területeiről, egy célkitűzése az, hogy a diákok a szaknyelvet is megtanulják az anyanyelvükön. (Az újság néhány utolsó oldala például belorusz-orosz szótár formában tartalmazza a szakkifejezéseket.) A lap egyik alapítója L. G. Markovich, a ,,Feladatok'' rovat szerkesztője, akinek már egyetemista korában közel húsz feladata jelent meg az igen rangos orosz KVANT-ban. Az alábbiakban egy érdekes (látszólag igen nehéz, felsőbb matematikát igénylőnek tűnő, de valójában elemi úton is megoldható) feladatot közlünk mutatóba.
II. Mekkora lenne a nehézségi gyorsulás egy M tömegű, R sugarú, homogén tömegeloszlású, félgömb alakú ,,bolygó'' síklapjának középpontjában (közvetlenül a bolygó felszíne felett)?
(A megoldásokat lapunk 92. oldalán közöljük.)