Cím: Mire jó (időnként) a dolgok elbonyolítása? 1. rész
Szerző(k):  Freud Róbert 
Füzet: 1994/december, 481 - 484. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A dolgok elbonyolítása a matematikai feladatmegoldás természetes velejárója. A problémák megoldása során általában nem rögtön a legegyszerűbb utat járjuk be, hanem gondolataink sokszori vargabetűje után érünk csak célhoz. Később persze megpróbáljuk a megoldást csiszolni, a lényeges lépéseket kihámozni, esetleg rövidebb utat keresni. Azonban egy szép, letisztult megoldást is csak akkor tudunk igazán megbecsülni, ha előtte keményen megdolgoztunk és megszenvedtünk egy ,,csúnyáért''.
Természetesen általában nem a bonyolult, hanem az egyszerű megoldásokra törekszünk. Ezzel együtt egy elbonyolításnak szerencsés esetben lehet olyan haszna, hogy így véletlenül egy új és hatékony módszert fedezünk fel, amely egyébként rejtve maradt volna; az adott feladat megoldásához erre a módszerre ugyan nem lett volna szükség, de valamely más kérdésnél csakis ennek segítségével boldogulhatunk.
Néha azonban még az is kifejezetten hasznos, ha valamit szándékosan bonyolítunk el. A bonyolult megoldást ugyanis az egyszerűvel összevetve kezelhetetlennek látszó kifejezésekre sikerül egyszerű alakot találnunk.
Az alábbi kifejezések legtöbbje úgy keletkezett, hogy egy problémát szándékoltan nagyon-nagyon ügyetlenül oldottunk meg. Az ,,ügyes'' megoldással szemben megkaphatjuk ezeknek a kifejezéseknek az egyszerűbb alakját. Az igazi nehézség természetesen annak a felismerése, hogy a szóban forgó kifejezés melyik probléma ,,elbonyolításából'' származik. Egyes feladatoknál ugyan nem pontosan ez a helyzet, de valamennyi megoldásnak a kulcsa valamely probléma kétféle megoldásának az összevetése.
A feladatok a matematika különböző területeire vezetnek el (kombinatorika, albegra, analízis, számelmélet, valószínűségszámítás); a megadott kifejezésekről azonban nem mindig könnyű ráismerni még a megfelelő témakörre sem. Maguk a feladatok is változó nehézségűek, néhánynak a megoldása komolyabb előkészítést és/vagy előismeretet igényel. Ezért senki se keseredjel el, he egyesekkel egyáltalán nem boldogul. A feladatok kitűzése után némi általános útmutatást adunk, azonban ez is csak minimális fogódzót jelent. A megoldásokat a következő számban közöljük.
Addig is mindenkinek jó szórakozást és eredményes elbonyolítást kívánunk.
1. a)

(k0)(nr)+(k1)(nr-1)+(k2)(nr-2)+...+(kr)(n0)=?

b)
(0k)(rn)+(1k)(r-1n)+(2k)(r-2n)+...+(rk)(0n)=?
(Ha 0j<t, akkor (jt)=0. (00) értéke definínió szerint 1.)
2. a)
kk-(k1)(k-1)k+(k2)(k-2)k-(k3)(k-3)k+...=?

b)
kk-1-(k1)(k-1)k-1+(k2)(k-2)k-1-(k3)(k-3)k-1+...=?

c)
kk+1-(k1)(k-1)k+1+(k2)(k-2)k+1-(k3)(k-3)k+1+...=?

d)
(k+n-1n)-(k1)(k+n-2n)+(k2)(k+n-3n)-(k3)(k+n-4n)+...=?

3. a)
(n0)-(n2)+(n4)-(n6)+...=?

b)
(n0)+(n3)+(n6)+(n7)+...=?

c)
(cosπ5)nsinnπ5+(cos2π5)nsin2nπ5+...+(cos5π5)nsin5nπ5=?

4.
1(x1-x2)(x1-x3)...(x1-xr)+1(x2-x1)(x2-x3)...(x2-xr)+...+1(xr-x1)(xr-x2)...(xr-xr-1)=?

5.
k=0n/2(n-kk)(14)k(512)n-2k=?

(A jel azt jelenti, hogy a mögötte álló kifejezés értékét a megadott k értékekre kell összegezni. z a z szám (alsó) egész részét jelöli.)
6. Legyen d(n) az n pozitív osztóinak a száma, φ(n) az 1,2,...,n számok között az n-hez relatív prímek száma, és μ(n) a Möbius-függvény: μ(1)=1, μ(2)=(-1)r, ha az n szám r különböző prím szorzata és minden más esetben μ(n)=0.
a)
n=1d(n)n2=?

b)
n=1φ(n)2n-1=?

c)
n=1μ(n)xn=?(x>1)

7.
1-1/3+1/5-1/7+...=?

8.
(2nn)-(2n-1n)(n1)+(2n-2n)(n2)-...+(-1)n(2n-nn)(nn)=?

 

Útmutatás az elbonyolításhoz

Az alábbiakban nem konkrét útmutatásokat adunk a feladatokhoz, hanem inkább röviden jelzünk néhány olyan fogalmat, tételt, ill. módszert, amely hasznos lehet és esetleg jó ötleteket sugallhat.
A) Logikai szitaformula
Egy N elemű H halmaz részhalmazai H1,H2,...Ht. Jelölje Ni a Hi elemszámát, Nij a HiHj metszet elemszámát, Nijk a HiHjHk elemszámát stb. Ekkor az alábbi képlet megadja azon elemek számát, amelyeket egyetlen Hi sem tartalmaz:
N-N1-...-Nt+N12+N13+...+Nt-1,t-N123-...+(-1)tN12...t.

B) Komlpex számok
(i) A komplex számok hatványozásánál általában a trigonometrikus alak ad egyszerű eredményt, de remek elbonyolításra nyújt lehetőséget a binomiális tétel.
(ii) Nagyon szép azonosságok érvényesek azokra a komplex számokra, amelyek k-adik hatványa 1, ezek a k-adik egységgyökök: ϱj=cos2jπk+isin2jπk, j=1,2,...,k. A k-adik egységgyökök r-edik hatványainak az összege k, ha k|r és 0 minden más r esetén. Ennek igazolásához írjuk be a ϱj=ϱ1j alakot, és használjuk a mértani sor összegképletét; ha kr, akkor
ϱ1r+ϱ2r+...+ϱkr=ϱ1r+ϱ12r+...+ϱ1kr=ϱ1rϱ1kr-1ϱ1r-1=0,

hiszen ϱ1k=1. Ha kr, akkor az összeg minden tagja 1, tehát ekkor az összeg értéke k.
C) Rekurziók
A legegyszerűbb típusú lineáris rekurzió egy olyan a0,a1,...,an,... végtelen sorozat, ahol an=αan-1+βan-2 minden n2-re. Legismertebb példa erre a Fibonacci-számok, ahol a0=0, a1=1, α=β=1. Egy ilyen rekurzió megoldása an=c1x1n+c2x2n alakú, ahol x1 és x2 az x2-αx-β=0 egyenlet különböző gyökei, c1 és c2 pedig a kezdeti a0 és a1 értékeiből határozhatók meg (részletesen lásd pl. Poros Tibor cikkében, KöMaL 1993/8‐9).
D) Végtelen összegek
A végtelen sorokkal általában vigyázni kell, mert a viselkedésük alapvetően megváltozhat, az a végesben megszokott szabályokat próbáljuk rájuk alkalmazni, pl. a tagok átrendezése vagy két sor ,,kézenfekvően adódó'' összeszorzása általában nem megengedett. Azonben abszolút konvergens sorokkal, azaz olyanokkal, amelyekben a tagok abszolút értékeiből képzett sor is konvergens, teljesen ugyanúgy bánhatunk, mintha véges összegek lennének: két ilyen sort úgy szorzunk össze, hogy ,,minden tagot minden taggal'' megszorzunk, és a kapott végtelen összeget tetszés szerint csoportosíthatjuk.
Az egyik legismertebb végtelen sor a négyzetszámok reciprokösszege, amelynek értéke π2/6. A mai cikket egy ehhez kapcsolódó történeti áttekintéssel zárjuk. Már Euler megmutatta a XVIII. században, hogy hasonló típusú formula érvényes minden páros kitevőjű hatványra is, ugyanakkor érdekes módon a páratlan kitevőjű hatványok reciprokösszegére ma sem ismeretes pontos képlet, sőt a köbszámoktól eltekintve azt sem tudjuk, hogy a szóban forgó reciprokösszeg irracionális-e vagy sem. A köbszámok reciprokösszegéről is csak 1978-ban(!) igazolta Apéry francia matematikus, hogy irracionális. Kár, hogy ezek az összegek csak bonyolultak és (minden bizonnyal) nem valami egyszerűnek az elbonyolított változatai.
Freud Róbert