Cím: Jubileumi szám: Az új sorozat (1947-től)
Füzet: 1993/december, 470 - 472. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb írások

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

1947. novemberével indult el a lap új sorozata Soós Paula és Surányi János szerkesztésében. Ekkor már több kísérletezés történt a lap felélesztésére, erről Surányi János számol be ,,Emlékeimből'' c. cikkében.

 
 

Az új sorozat is megtartotta elődjének hagyományait. Fő céljának tekintette, hogy változatos, szellemes feladatokon keresztül fejlessze a matematika iránt érdeklődő diákság logikai és feladatmegoldó készségét, szélesítse látókörét. A legjobbakon kívül a közepes tanulókat kívánta felszabadítani a matematika iránt érzett babonás tiszteletérzéstől és bátortalanságtól. Az iskolából jól ismert dolgok tanulságos beállításával, érdekes fejtörőkön és feladatsorokon keresztül elvezetni az olvasókat a matematika eddig ismeretlen területeire. A lap népszerűsége semmit se csökkent. A feladatmegoldásokban elért eredményekért való versengés lelkesítette a diákokat, és ha nem is személyesen, de a lapon keresztül megismerték egymást. 1950-től az éves pontverseny hivatalos értékelésére is sor került. A legjobb eredményt elért diákok könyv-, v. pénzjutalmat és a többi eredményes megoldó dicsérő oklevelet kapott, a legszorgalmasabbak arcképe is megjelent. Közben persze változások is voltak. A legfontosabb változás az, hogy az Eötvös Loránd Fizikai Társulat kezdeményezésére 1959 szeptemberétől ismét bővült a lap fizika résszel. A fizika rovat első szerkesztője Bodó Zalán és Kunfalvi Rezső volt, majd Szőkefalvi-Nagy Ágnes, Lugosi Erzsébet, Gajzágó Éva és jelenleg Gnädig Péter. A matematika részhez hasonlóan feladatokat tartalmaz, és a megoldók részére meghirdeti az éves pontversenyt. További célkitűzései: pályázatok kiírása, ezzel a tanulókat kísérletezésre és mérések elvégzésére serkenti. A fizika újabb eredményeiről cikkekben számol be. Megindul a Kérdezz ‐ felelek cikksorozat, amely a diákok által felvetett fizikai problémákra kíván válaszolni. A cikkek írói közt olyan kiváló fizikusok szerepelnek, mint Vermes Miklós.
A lap munkatársai vidéken ankétokat, tanulódélutánokat szerveztek. Előadó körutakon igyekeztek a lap munkáját népszerűsíteni. Munkájuk eredményeként rohamosan nőtt a feladatmegoldók száma. Később megalakult az Ifjúsági Fizikai Kör is.
A lap megoldói közül többen értek el kiemelkedő eredményt fizikából az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, az 1967-ben először megrendezett Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, amelyen azóta is sikeresen szerepelnek a magyar diákok. A lapban megjelent fizika feladatok megoldása jó előkészületet jelent az egyetemi felvételi vizsgákhoz is. Többen a lapban megoldott feladatokon keresztül ismerték és szerették meg a fizikát, és választották a fizikusi hivatást.
Változtak a szerkesztők, a szerkesztőbizottság vezetője, a bizottsági tagok. Némiképp a tartalom is változott. A szokásos gyakorlat és feladat rovatokon kívül voltak más típusú problémák is: a jobbaknak ,,pontversenyek kívüli problémák'' ,,nehezebb feladatai'', a könnyebb feladatok ,,C kategória'' megjelöléssel. Több cikket közöltünk, mint azelőtt. Volt ,,Oktotó'' rovatunk Tusnády Gábor és ,,Kedvenc problémáim'' Csirmaz László szerkesztőbizottsági vezetők ötlete alapján. Indítottunk Számítástechnikai Rovatot Ada-Winter Péter kezdeményezésére, melynek irányítója egy időben Appel György, ill. Székely Jenő volt.
A lap legidősebb munkatársa Tolnai Jenő (1887‐1984) volt. 1907-ben az Eötvös-versenyen első díjat nyert. Versenydolgozatának elemeit Kürschák felhasználta a feladatmegoldások közlésénél (megtalálható a Versenyfeladatok 1929-es kiadásában). Tolnai Jenő Budapesten volt tanár, majd adjunktus a Pedagógiai Főiskolán. A gimnázium II. osztálya részére írt tankönyv társszerzője. Nyugdíjasként a Matematika Kutatóintézetben dolgozott. Számos egyéb feladattal is megbízták. Iskolákat látogatott, didaktikai tanácsokkal látta el a pályakezdőket. 1951-től szinte haláláig tagja volt a szerkesztőbizottságnak. Még 96 évesen is eljárt a megbeszélésekre, megoldotta a kitűzésre szánt feladatok egy részét, és maga is javasolt feladatokat. Egy időben a feladatjavító fiatalok munkáját ellenőrizte. Elsősorban a 0 pontos dolgozatokat nézte át, és próbált bennük valami megmenthető ,,magot'' találni.
Jenő bácsi többször emlegette a költő Tóth Árpáddal való ismeretségét és barátságát. Tóth Árpád megoldóként a lapban is szerepelt mint debreceni diák.
 

A Fizika Rovat egyik megalapítója Bodó Zalán (1920‐1990) gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Nemzetközileg elismert tudós volt, megteremtette a félvezető kutatás alapjait.
Diákkorában a Faragó-féle Mathematikai és Fizikai Lapok eredményes megoldója. 1938-ban megnyeri az Eötvös-versenyt matematikából.
 
A fizika szerkesztőbizottság vezetője 1959-től 1988-ig. Segített a pontversenyben kitűzött feladatok kiválogatásában. Mindig nagyon örült, ha szép, szellemes megoldást talált a feladatokra. Gondolkodó ember volt, az új megértésének szeretete jellemezte.
 

A Fizika Rovat megindulásától a szerkesztőbizottságának tagja volt Vermes Miklós (1905-1990). Sopronban született, és az ottani Evengélikus Gimnáziumban érettségizett. A budapesti Tudományegyetemen szerzett matematika ‐ fizika ‐ kémia tanárszakos diplomát. Egész életében hűséges maradt a tanári pályához. Leginkább fizikát tanított, először a Fasori Evangélikus Gimnáziumban, majd a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban. Kiváló kísérletező volt, diákjai lelkesedtek óráiért. Szeretetből csak ,,Muki bácsinak'' hívták. Jó kapcsolata volt a fiatalokkal, sokszor szervezett kerékpártúrát, természetjárást nekik. Szerette a természetet, sokat túrázott, és szeretett fényképezni.
 

Számos könyvet, tankönyvet, példatárat írt. Feladatok és ötletes kísérletek kidolgozásában fáradhatatlan volt.
 

A lap ezen új sorozata folytatódik napjainkban is hála az elődöknek, akik kigondolták, megszervezték, elindították és ránk örökül hagyták.