A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Riesz Frigyes Győrben járt középiskolába, ahol Arany Dániel tanított. Amikor Arany Dániel elindította a Középiskolai Mathematikai Lapokat, Riesz Frigyes 14 éves volt. Számára a legjobb pillanatban indult a lap. Két év múlva azonban Arany Dániel eljött a főreálból, helyére egy ambíciózus, fiatal tanár került, Kovács Zoltán, aki az egyetemet Eötvös Loránd bűvöletében végezte el, s jobban szerette a természettant a mennyiségtannál. Hamarosan tankönyvírásba is fogott, nemsokára az ország legkülönbözőbb középiskoláiban használták a ,,Fizika a középiskolák felsőbb osztályai számára" című tankönyvét. Nem ismerjük részleteiben a folyamatot, amely egy új fizika tanár és egy matematika iránt érdeklődő tehetséges tanuló között lejátszódhatott, de tény, hogy az 1896/97-es évben a Lapokban feladott fizikai tárgyú feladatok mintamegoldásainak zömét Riesz Frigyes küldte be. Az se lehet véletlen, hogy érettségi után Riesz a zürichi műegyetemre iratkozott be, s még onnan is küldött megoldásokat a Lapoknak. Álljon itt egy feladat a fentiek alátámasztására. 237. Egy derékszögnek egyik szárán A pont sebességgel, másik szárán B pont sebességgel mozog a szög csúcsa felé. A távolsága a csúcstól a, B ponté b. 1. Határozzuk meg, hogy mikor lesz a két pontnak egymástól való távolsága a lehető legkisebb, s hogy mekkora ez ? 2. Mekkora ekkor a pontok távolsága a szög csúcsától ? 3. Mi lesz a nyert eredményekből, ha Ha az időszámítást azon időponttól kezdjük, midőn és a szög csúcsától és távolságokra vannak, ezek helyzetei idő múlva a következő kifejezések által advák : s így tehát e pontok távolságainak négyzete vagy fogyó hatványai szerint rendezve :
| | mely kifejezés akkor minimum, ha Maga a minimum a következő alakú : Az és pontok távolságai a szög csúcsától
| | Ha akkor
| |
ő
|