A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Feladat. Szerkeszthető-e a háromszög, ha a szögfelező szakaszainak hossza a) egység? b) egység? Szemléletesen nyilvánvaló, hogy ha a háromszög két szögfelező szakasza egyenlő, akkor a háromszög egyenlő szárú. Ennek első bizonyítása Steinertől származik, ezért a szakirodalomban Lehmus ‐Steiner-tételként szerepel. (Részletesebben l. például: Coxeter‐Greitzer: Az újra felfedezett geometria, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1977. 33‐36. o.)
1. ábra a) Tegyük fel, hogy szerkeszthető a kívánt háromszög, akkor a Lehmus ‐ Steiner-tétel értelmében a háromszög egyenlő szárú, és a magassága 1 egység. Jelölje az alapot , a szárakat , az alapon nyugvó szögeket egység (1. ábra). A külső szög tétel értelmében , továbbá, . A derékszögű háromszögből Az háromszögben a szinusztételből (1)-ből a -t behelyettesítve, a megszerkeszthető, és közé eső kielégíti a egyenletet. Ezzel ekvivalensek a következő állítások:
miatt az egyetlen megoldás
Beláttuk tehát: I. Ha szerkeszthető az szögfelező szakaszokat tartalmazó háromszög, akkor szerkeszthető a derékszögű háromszög, amelynek átfogója , és amelyben . Kimutatjuk, hogy ennek megfordítása is igaz: II. Ha szerkeszthető a derékszögű háromszög, amelynek átfogója , és , akkor szerkeszthető az szögfelező szakaszokat tartalmazó háromszög is.
2. ábra Tegyük fel, hogy szerkeszthető a mondott derékszögű háromszög, akkor tükrözzük a félegyenest a -re, majd szerkesszünk a -en átmenő, a -vel -os szöget bezáró ‐ -vel nem párhuzamos ‐egyenest (l. a 2. ábra jelöléseit). Ily módon előáll az egyenlő szárú háromszög, amelyben a szárakhoz tartozó szögfelezőszakaszok egység hosszúak. Kérdés: a háromszög magassága egység-e? A szögfüggvények egyszerű alkalmazásával
| | (2) | A és szögfüggvényeinek pontos értékét egyszerűen meghatározhatjuk: | | ezeket (2)-be helyettesítve -re tényleg -et kapunk. Ezzel beláttuk, hogy a II. állítás is igaz. Közismert, hogy a -os szög megszekeszthető, tehát a II. előtagja igaz. Ebből következően a II. utótagja is igaz, azaz a feladat kérdésére igenlő a válasz.
b) Az a) alatti megoldás gondolatmenete az egyenlő szárú háromszög alapszögét -vel jelölve a helyett a egyenletre vezet. Ennek egyszerű megoldására alig számíthatunk. Alkalmazzuk -re az addíciós tételeket, majd olyan lépések kínálkoznak, amelyek során a -nek csak a szinusza marad meg:
Eddigi eredményünk: ha szerkeszthető az szögfelező szakaszokat tartalmazó háromszög, akkor az egyenlő szárú, továbbá alapszöge felének szinusza szerkeszthető, és gyöke a egész együtthatós harmadfokú egyenletnek. Keressük meg a (4) racionális gyökeit! Tegyük fel, hogy megoldása a (4)-nek, akkor az ismert tétel szerint . Ebből az adódik, hogy csak a következő 16 racionális szám valamelyike lehet: valamint ezek ellentettjei. A (4) bal oldala által meghatározott polinomfüggvény deriváltja két szélsőértékhelyet szolgáltat: . Ezeket, továbbá az megállapításokat felhasználva felvázolhatjuk grafikonját és a folytonos függvényekre vonatkozó tételek alapján három intervallumot kaphatunk a (4) gyökeire: A 16 lehetséges racionális gyök közül a következők esnek ezekbe az intervallumokba:
| | Behelyettesítve őket, egyik sem bizonyul gyöknek, és a gyökökre ezeket a szűkebb intervallumokat kapjuk:
| | (5) |
A szerkeszthetőség elméletének egyik ismert tétele azt mondja, hogy ha a racionális együtthatós harmadfokú egyenletnek nincs racionális gyöke, akkor az egyenlet egyik gyöke sem szerkeszthető meg (l. KöMal 1985. évi 8‐9. szám, 337‐341. o.). Gondolatmenetünk szerint gyöke a (4) egyenletnek, amelynek nincs racionális gyöke, ezért nem szerkeszthető meg. Ez ellentmond annak a megállapításunknak, hogy szerkeszthető, feltéve, hogy a kívánt háromszög szerkeszthető. A feladat kérdésére tehát nemleges választ kaptunk. Megjegyzés: A (4) egyenletet kielégítő -re a korlátozás mellett az (5) alatti második és harmadik intervallum egyaránt szóba jöhet, de a és közti szinusz érték -nál nagyobb szöget ad -re. Az ebből nyerhető , , szögű vagy még ,,laposabb'' háromszög nyilvánvalóan nem lehet megoldás. A feltételeknek egyetlen háromszög felel meg: a intervallumbeli értékéből adódóan a durván és közé esik, de a (4)-re alkalmazott közelítő módszerekkel tetszőleges pontosság elérhető. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy két külső szögfelező szakasz egyenlőségéből általában nem következik, hogy a háromszög egyenlő szárú. Szerk. |