Cím: Háromszögszerkesztés szögfelező szakaszokból
Szerző(k):  Reményi Gusztáv 
Füzet: 1993/november, 346 - 348. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Feladat. Szerkeszthető-e a háromszög, ha a szögfelező szakaszainak hossza
a) 1,2,2 egység?
b) 1,3,3 egység?

 

Szemléletesen nyilvánvaló, hogy ha a háromszög két szögfelező szakasza egyenlő, akkor a háromszög egyenlő szárú. Ennek első bizonyítása Steinertől származik, ezért a szakirodalomban Lehmus ‐Steiner-tételként szerepel. (Részletesebben l. például: Coxeter‐Greitzer: Az újra felfedezett geometria, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1977. 33‐36. o.)*
 
 

1. ábra
 

a) Tegyük fel, hogy szerkeszthető a kívánt ABC háromszög, akkor a Lehmus ‐ Steiner-tétel értelmében a háromszög egyenlő szárú, és a magassága 1 egység. Jelölje az alapot BC, a szárakat b, az alapon nyugvó szögeket 2ε,BB1=CC1=2 egység (1. ábra). A külső szög tétel értelmében AB1B=3ε, továbbá, BAC=π-4ε. A derékszögű háromszögből
bsin2ε=1.(1)
Az ABB1 háromszögben a szinusztételből
2b=sin4εsin3ε.
(1)-ből a b-t behelyettesítve, a megszerkeszthető, 0 és π/4 közé eső ε kielégíti a
2sin2εsin3ε=sin4ε.
egyenletet. Ezzel ekvivalensek a következő állítások:
sin3ε=cos2εsin3ε=sin(π2-2ε)3ε=π2-2ε+2πk  vagy  3ε+π2-2ε=π+2πlk,lZε=π10+2π5k  vagy  ε=π2+2πl.
0<ε<π4 miatt az egyetlen megoldás ε=π10.
 

Beláttuk tehát:
 

I. Ha szerkeszthető az 1,2,2, szögfelező szakaszokat tartalmazó háromszög, akkor szerkeszthető a BB1B2 derékszögű háromszög, amelynek átfogója BB1=2, és amelyben B1BB2=ε=18.
Kimutatjuk, hogy ennek megfordítása is igaz:
 

II. Ha szerkeszthető a BB1B2 derékszögű háromszög, amelynek átfogója BB1=2, és ε=18, akkor szerkeszthető az 1,2,2 szögfelező szakaszokat tartalmazó háromszög is.
 
 

2. ábra
 

Tegyük fel, hogy szerkeszthető a mondott BB1B2 derékszögű háromszög, akkor tükrözzük a BB2 félegyenest a BB1-re, majd szerkesszünk a B1-en átmenő, a BB2-vel 36-os szöget bezáró ‐ BA'-vel nem párhuzamos ‐egyenest (l. a 2. ábra jelöléseit). Ily módon előáll az A'BC' egyenlő szárú háromszög, amelyben a szárakhoz tartozó szögfelezőszakaszok 2 egység hosszúak. Kérdés: a háromszög m magassága 1 egység-e? A szögfüggvények egyszerű alkalmazásával
BC'=BB2+B2C'=2cos18+2sin18tg  36,BA1=12BC',


m=BA1tg  36=tg  36cos18+sin18.(2)
A 18 és 36 szögfüggvényeinek pontos értékét egyszerűen meghatározhatjuk:
sin18=5-14,cos18=10+254,tg  36=5-25,
ezeket (2)-be helyettesítve m-re tényleg 1-et kapunk.
 

Ezzel beláttuk, hogy a II. állítás is igaz. Közismert, hogy a 18-os szög megszekeszthető, tehát a II. előtagja igaz. Ebből következően a II. utótagja is igaz, azaz a feladat kérdésére igenlő a válasz.
 

b) Az a) alatti megoldás gondolatmenete az ABC egyenlő szárú háromszög alapszögét 2φ-vel jelölve a sin3ε=cos2ε helyett a
3sin3φ=2cos2φ
egyenletre vezet. Ennek egyszerű megoldására alig számíthatunk. Alkalmazzuk sin3φ-re az addíciós tételeket, majd olyan lépések kínálkoznak, amelyek során a φ-nek csak a szinusza marad meg:
cos2φ(3sinφ-2)+3cosφsin2φ=0,12sin3φ-4sin2φ-9sinφ+2=0.(3)


Eddigi eredményünk: ha szerkeszthető az 1,3,3 szögfelező szakaszokat tartalmazó háromszög, akkor az egyenlő szárú, továbbá alapszöge felének szinusza szerkeszthető, és gyöke a
12x3-4x2-9x+2=0(4)
egész együtthatós harmadfokú egyenletnek.
 

Keressük meg a (4) racionális gyökeit!
 

Tegyük fel, hogy p/q(pZ,qZ+) megoldása a (4)-nek, akkor az ismert tétel szerint p|2,q|12. Ebből az adódik, hogy p/q csak a következő 16 racionális szám valamelyike lehet: 1,1/2,1/3,1/4,1/6,1/12,2,2/3, valamint ezek ellentettjei. A (4) bal oldala által meghatározott f polinomfüggvény deriváltja két szélsőértékhelyet szolgáltat: -0,40109;0,62331. Ezeket, továbbá az f(-1)<0,f(-1/2)>0,f(0)>0,f(1/2)<0,f(1)>0 megállapításokat felhasználva felvázolhatjuk f grafikonját és a folytonos függvényekre vonatkozó tételek alapján három intervallumot kaphatunk a (4) gyökeire:
(-1;-12),(0;12),(12;1).
A 16 lehetséges racionális gyök közül a következők esnek ezekbe az intervallumokba:
-2/3;1/3;1/4;1/6;1/12;2/3.
Behelyettesítve őket, egyik sem bizonyul gyöknek, és a gyökökre ezeket a szűkebb intervallumokat kapjuk:
(-1;-23),(16;14),(23;1).(5)

A szerkeszthetőség elméletének egyik ismert tétele azt mondja, hogy ha a racionális együtthatós harmadfokú egyenletnek nincs racionális gyöke, akkor az egyenlet egyik gyöke sem szerkeszthető meg (l. KöMal 1985. évi 8‐9. szám, 337‐341. o.).
Gondolatmenetünk szerint sinφ gyöke a (4) egyenletnek, amelynek nincs racionális gyöke, ezért sinφ nem szerkeszthető meg. Ez ellentmond annak a megállapításunknak, hogy sinφ szerkeszthető, feltéve, hogy a kívánt háromszög szerkeszthető.
A feladat kérdésére tehát nemleges választ kaptunk.
 

Megjegyzés: A (4) egyenletet kielégítő sinφ-re a 0<φ<π4 korlátozás mellett az (5) alatti második és harmadik intervallum egyaránt szóba jöhet, de a 2/3 és 1 közti szinusz érték 41-nál nagyobb szöget ad φ-re. Az ebből nyerhető 82, 82, 16 szögű vagy még ,,laposabb'' háromszög nyilvánvalóan nem lehet megoldás. A feltételeknek egyetlen háromszög felel meg: a sinφ(1/6;1/3) intervallumbeli értékéből adódóan a durván 9 és 15 közé esik, de a (4)-re alkalmazott közelítő módszerekkel tetszőleges pontosság elérhető.
*Ugyanakkor megjegyzendő, hogy két külső szögfelező szakasz egyenlőségéből általában nem következik, hogy a háromszög egyenlő szárú.   Szerk.