A 48. Téli Fizikai Ankétra 1991. január 2‐4. között került sor az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezésében.
Az első nap délutánján Károlyházy Frigyes (ELTE) tartott előadást a téridőről. Azt mutatta be, hogyan telhet el egy óra alatt másfél. A relativitáselmélet e paradoxonáról tartott előadás megdöbbentő módon szinte mindenki számára teljesen érthető volt.
Ezután két csoportba oszlottunk: a kezdőknek Gnädig Péter (ELTE) néhány példán keresztül a fizika feladatok megoldásának általános stratégiájáról beszélt, a haladók pedig Szép Jenő (ELTE) irányításával néhány geometriai optika példát oldottak meg.
Másnap reggel kezdődött meg a híres Eötvös teremben (ott tartotta egykor Eötvös Loránd az előadásait) Skrapits Lajos (ELTE) kísérleti bemutatója. Ez aratta az ankéton a legnagyobb sikert. Számos más kísérlet mellett láthattuk a Foucault-ingát, bolognai üvegcseppel felrobbantott poharat, a lejtőmászó kúpot, a guruló láncot és a lépcsőjáró rugót.
A délelőtti második előadást Szalay Sándor (ELTE és J. Hopkins University, Baltimore, USA) tartotta az Univerzum szerkezetéről. Ő azokról a több évig tartó csillagászati méréssorozatokból beszélt, amelyekkel a galaxisok eloszlását vizsgálják a világegyetemben.
Délután minden résztvevő kapott egy példányt a KöMaL 1990/8‐9. számából ajándékba, majd több kisebb csoportban feladatokat oldottunk meg. Az egyes csoportok vezetői Cynolter Gábor, Csáki Csaba, Tasnádi Tamás, Tavaszi Gábor fizikus hallgatók, valamint Gnädig Péter és Szép Jenő voltak.
Az utolsó napon azokban a fényképekben gyönyörködhettünk, amelyeket az ELTE Elméleti Fizika Tanszéke bocsátott az ankét rendelkezésére. A legnagyobb tetszést talán az a fénykép aratta, amin egy átlőtt alma és az azt éppen elhagyó lövedék látható. Ezen kívül a szünetben két játékszert is megcsodálhattunk. Az egyiket, ha megpörgettük, egy idő után "magától'' megállt, majd az ellenkező irányba kezdett el forogni. A másik egy keljfeljancsi-szerű pörgettyű volt, ha megpörgettük, fejreállt.
Az aznapi első előadást Gnädig Péter tartotta a fizikai törvények természetéről. Előadásában négy, a gravitációt leíró modellt ismertetett, amelyek mögött mind-mind más világkép húzódott meg. Az ankét utolsó előadója Major János (Universität Stuttgart és Max Planck Institut für Metallforschung, Németország) volt, aki müonokkal végzett kísérletekről beszélt.
A rendezvény sajnos időben egybeesett a Téli Matematikai Ankéttal, így sokak számára nehéz volt a választás, viszont a 130 résztvevő tartalmas és élvezetes három nap után térhetett haza.