Cím: 1989. évi fizika OKTV
Szerző(k):  Szegedi Ervin ,  Ungár Péter ,  Vermes Miklós 
Füzet: 1989/október, 321 - 327. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): OKTV

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A verseny három csoportban folyt le. Az I. csoportban a szakközépiskolai tanulók versenyeztek. A II. csoportba tartozott minden alaptanterv szerint tanuló, fizikát fakultáción nem tanuló III. és IV. osztályos diák. A többi versenyző a III. csoportba tartozott. A II. és III. csoportban ugyanazok voltak a feladatok. A verseny első fordulója január 9-én, a második fordulója március 8-án és a harmadik fordulója április 25-én volt.

 

Az I. forduló feladatai a II. és III. csoportban
 

1. h magasságból közvetlenül egymás után leejtünk egy m1 és egy m2 tömegű testet (1. ábra). Minden ütközés a függőleges egyenesben megy végbe és teljesen rugalmas.
a) A tömegek mely aránya esetén marad az ütközés után az m1 tömegű test nyugalomban ?
b) Ebben az esetben milyen magasra repül fel az m2 tömegű test ?
 
 
1. ábra
 

(Ungár Péter)
 

Megoldás. Mindegyik test v0=2gh sebességgel érkezik a földhöz. Az m1 tömegű test v0 sebességgel indul felfelé és ütközik a lefelé v0 sebességgel érkező m2 tömegű testtel. Az ütközés utáni sebességek, a felfelé irányulókat pozitívnak számolva:
u1=v0m1-3m2m1+m2,u2=v03m1-m2m1+m2.

a) A mi esetünkben u1=0, ebből következik, hogy m1/m2=3.
b) Ekkor u1=2v0 és a felfelé repülés magassága 4h.
A kísérlet folyamán a golyók összes mozgási és helyzeti energiája változatlan marad, mert a Föld nagy tömege folytán nem vesz fel mozgási energiát.
 

2. A és B pontok távolsága 14 méter, a négy kötéldarab mindegyikének hossza 5 méter (2. ábra). C és E pontokban egy-egy 7 kg tömegű test lóg. D pontban olyan nagy m tömegű test függ, hogy ez a D pont 7méterre van az AB egyenes alatt. Az m tömegű testet lassan felemeljük, amíg D pont a C és E pontokkal egy magasságba jut. Mennyi munkát végeztünk ?
 
 
2. ábra
 

(Vermes Miklós)
 

Megoldás. Először meg kell állapítani az m tömeg nagyságát (3.a és 3.b ábra).
 
 
3.a ábra
 

 
 
3.b ábra
 

Az adatok szerint 52=x2+(7-x)2, innen x=4,tgα=3/4 és tgβ=4/3.
Az első kötélben (DE) az erő mg/(2sinα), a második kötélben (EB) pedig (m/2+7)g/sinβ. E-ben a vízszintes összetevők egyenlők:
(m2+7)gsinβcosβ=mg21sinαcosα;
rendezve:
(m2+7)1tgβ=m21tgα.
A tangensek értékeit felhasználva: 8m=9m2+63, innen m=18kg.
A geometriai viszonyokból látható, hogy a 18kg tömegű testet 2,42 méterrel emeltük, ekkor a helyzeti energia növekedése 182,429,81=427 joule. A két 7 kg tömegű test 0,58 méterrel süllyedt, így ezeknél a helyzeti energia csökkenése 270,589,81=80 joule. A mi munkavégzésünk 427-80=347 joule.
 

3. 150 voltra töltött 2μF-os és 120voltra töltött 3μF-os kondenzátor egy-egy ellentétes töltésű lemeze össze van kötve; a másik lemezeikből kivezető drótok szabadon végződnek (4. ábra). Ezekre a drótvégekre ráejtünk egy töltetlen 1,5μF-os kondenzátort.
a) Mekkora lesz ezután mindegyik kondenzátor feszültsége ?
b) Mennyi töltés megy át és merre az A helyen ?
 
 
4. ábra
 

(Vermes Miklós)

 
Megoldás. A ráejtett kondenzátornak +x és -x töltése lett (pozitív töltésekkel számolva). Az 5.a ábra az eredeti állapotot tünteti fel.
 
 
5.a ábra
 

 
 
5.b ábra
 

A ráejtett kondenzátor töltései az 5.b rajzon látható módon változtatják meg a töltéseket. B és A között a feszültségkülönbség a bal oldali kondenzátoron át számítva:
+310-4-x210-6.
A feszültségkülönbség ACB úton számítva:
-3,610-4-x310-6+x1,510-6.

Ez a kettő egyenlő:
+310-4-x210-6=-3,610-4-x310-6+x1,510-6.
Az egyenlet megoldása: x=+1,810-4 coulomb.
x ismeretében kiszámíthatók a feszültségek: a 2μF-os kondenzátoron A-hoz viszonyítva +60 volt, a 3μF-os kondenzátoron -60 volt, az 1,5μF-os kondenzátor két lemeze között 120 volt.
Az A helyen 1,810-4 coulomb ment át jobbról balra. A végső állapotot az 5.c ábra mutatja.
 
 
5.c ábra
 

4. Egy 76cm hosszú, felül zárt üvegcső alsó vége higanyba merül, a cső részben higannyal telt, felette az elzárt térben 0,001 mol levegő van (6. ábra). A külső légköri levegő nyomása 76cm-es higanyoszloppal tart egyensúlyt. A levegő molhője állandó térfogaton Cv=20,5J/molK. Mennyi hőt ad le a csőbe zárt levegő, amikor hőmérséklete 10C-kal süllyed?
 
 
 
6. ábra
 

(Szegedi Ervin)

Megoldás. Az I. főtétel szerint: ΔE=ΔQ+ΔW, vagyis a gáz által felvett hő: ΔQ=ΔE-ΔW. Az energiaváltozás egyszerűen következik a hőmérsékletváltozásból:
ΔE=μCv(T2-T1)=0,00120,5(-10)=-0,205joule.
A munkavégzés kiszámítására több eljárás lehetséges.
I. A bezárt levegő nyomását a levegőoszlop hossza jelenti, mert ezzel a nyomással nyomódott le a higany a 76cm-es magasságról (7. ábra).
 
 
7. ábra
 

A munkavégzés ΔW=pΔV. A mi esetünkben a nyomás a térfogattal lineárisan változik, ezért a kezdeti és végső nyomások középértékével számolhatunk:
p=p1+p22.
A térfogatváltozás ΔV=V2-V1.
A gázon végzett munka: ΔW=-12(p1+p2)(V2-V1),
ΔW=-12(p2V2-p1V1+p1V2-p2V1).
A zárójelben levő harmadik és negyedik tag algebrai összege 0, mert (a cső alapterületét A-val és a higany sűrűségét ϱ-val jelölve): p1V2=ϱgxAy és p2V1=ϱgyAx, és ezek egyenlők.
Az első két tagra a gáztörvényt alkalmazva p2V2=μRT2 és p1V1=μRT1. A gázon végzett munka:
ΔW=-12μR(T2-T1)=0,042joule.

II. A folyamat közben a nyomás és a térfogat egyenesen arányosak (politrop változás, 8. ábra).
 
 
8. ábra
 

A nyomás ϱgx, a térfogat Ax, a gáztörvény szerint pV=ϱgxAx=ϱgAx2=μRT. A munkavégzést a trapéz területe jelenti:
ΔW=-12(p1+p2)(V2-V1)=-ϱgA2(x22-x12).
Az egyik metszéspontnál:
ϱgAx12=μRT1,x1=μRT1ϱgA,
a másik metszéspontnál:
ϱgAx22=μRT2,x2=μRT2ϱgA.
A gázon végzett munka:
ΔW=-ϱgA2(μRT2ϱgA-μRT1ϱgA)=-μR2(T2-T1).

A munkavégzés ismeretében a levegő hőfelvétele:
ΔQ=μCv(T2-T1)+μR2(T2-T1)=-0,205-0,042=-0,247joule.
Tehát a levegő 0,247 joule hőt adott le.
A feladat érdekessége, hogy a kezdeti adatok kiesnek.
 

A II. forduló feladatai a II. és III. csoportban
 

1. A vízszintes síkban forgó r=10cm sugarú vékony gyűrűt h=20cm magasságból az asztalra ejtünk (9. ábra). Az elejtés pillanatában a gyűrű ω0=21s-1 szögsebességgel forog függőleges tengelye körül. Az ütközés rugalmatlan és igen rövid idő alatt megy végbe. A súrlódási tényező a gyűrű és az asztal között μ=0,3. Továbbá g=10m/s2. Hány fordulatot tesz meg a gyűrű az elejtéstől számítva a megállásig ?
 
 
9. ábra
 

(Szegedi Ervin)
 

Megoldás. Az esés ideje t0=2h/g=0,2s, az esés végsebessége v=gt1=2m/s. Az esés közben a gyűrű szögelfordulása φ0=ω0t0=4,2.
Az ütközés igen rövid ideje alatt a gyűrűt az asztalhoz nyomó erő mv/Δt, a súrlódási erő μmv/Δt, ennek forgatónyomatéka μrmv/Δt. Mivel az ütközés ideje igen rövid, ezért a súrlódási erő számítása közben a súly elhanyagolható. A gyűrű tehetetlenségi nyomatéka Θ=mr2. Az ütközés közben a fékező szöggyorsulás β=μrmv/ΘΔt=μv/rΔt. Az ütközés közben Δt idő alatt a szögsebesség csökkenése Δω=βΔt=μv/r=6s-1. Eközben a szögelfordulás az idő rövidsége miatt elhanyagolható.
Az ütközés után a szögsebesség ω1=ω0-6=21-6=15s-1. Ezután az asztalon fekvő gyűrű forgása fékeződik, a fékező erő μmg, ennek forgatónyomatéka μmgr. A fékező szöggyorsulás β1=μmgr/Θ=μg/r=30s-2. A megállásig eltelt idő t1=ω1/β1=0,5s. Ezalatt a szögelfordulás β1t12/2=3,75.
A teljes szögelfordulás 4,2+3,75=7,95, a megtett fordulatok száma 7,95/2π= =1,265.
 

2. Egy dugattyús hengerben 4  gramm hélium és 16  gramm oxigén van elzárva 0C hőmérsékleten és 105Pa nyomáson (10. ábra). A henger fala és a dugattyú hőszigetelő. A nyomást 2105Pa-ra fokozzuk. Mennyi lesz ezután a gázkeverék hőmérséklete és térfogata ? A hélium molhői Cvh=12,3J/molK,Cph=20,5J/molK; az oxigén molhői Cvo=20,5J/molK,Cpo=28,7J/molK.
 
 
10. ábra
 

 (Vermes Miklós)
 

Megoldás. A héliumnak és az oxigénnek különböző κ fajhőhányadosa van, ezért az adiabatikus törvény (pVκ=konstans) ugyanakkora nyomásváltozásnál az egyes gázok mindegyikére más térfogatot és ezzel együtt más hőmérsékletet jelent.
Helyezzünk el gondolatban egy hőszigetelő dugattyút az össze nem keveredett hélium és oxigén közé. Először megvizsgáljuk, hogyan változnak a kétféle gáz adatai a nyomás fokozása következtében.
A hélium számára Vh1=22,4dm3,κh=5/3 és az új térfogat Vh2. Az adiabatikus törvény szerint 10522,45/3=2105Vh25/3. Innen az összenyomott hélium térfogata Vh2=14,778dm3. A gáztörvénnyel számíthatjuk a hélium hőmérsékletét az összenyomás után (Th2):
10522,4/273=210514,778/Th2,innenTh2=360,26K.

Az oxigén számára Vo1=11,2dm3,κo=1,4 és az új térfogat Vo2. Az adiabatikus törvény szerint 10511,21,4=2105Vo21,4. Innen az összenyomott oxigén térfogata Vo2=6,826dm3. A hőmérséklete a gáztörvénnyel számítva:
10511,2/273=21056,826/To2,innenTo2=332,77K.

Ezután elvesszük a gondolatban behelyezett középső dugattyút, ekkor a két gáz keveredik állandó nyomás mellett és közös T hőmérséklete lesz.
120,5(360,26-T)=0,528,7(T-332,77).
Ebből következik a gázkeverék végső hőmérséklete: T=348,94K. A gázkeverékben levő hélium térfogata:
105348,9422,42105273=14,314dm3.

A gázkeverékben levő oxigén térfogata:
105348,9411,22105273=7,157dm3.
A kísérlet végén a gázkeverék együttes térfogata 14,314+7,157=21,471dm3.
A keveredés folyamán a hélium leadott mozgási energiát az oxigénnek, mert az oxigén molekulái ugyanazon a hőmérsékleten több energiát igényelnek, mint a hélium molekulái, mert a repülésen kívül forognak is.
 

Megjegyzés: A gázkeverék adiabatikus változására vonatkozó Poisson-törvény általános esetre levezetve így szól: Ha adva van n1 mol gáz, amelynél κ1 és n2 mol gáz, amelynél κ2 érvényes, akkor
pV(n1Cp1+n2Cp2n1Cv1+n2Cv2)=konstans.

3. Egy lezárt doboz két kivezetésére különböző körfrekvenciájú váltófeszültségeket kapcsoltunk, és a következő váltóáramú ellenállásokat mértük:
ω[s-1]   2020025030032535040010005000Z[Ω]78253,034,025,425,227,234,9145,5792
Mi van a dobozban ?
(Vermes Miklós)
 

Megoldás. Mivel a váltóáramú ellenállásnak minimuma van, ezért kondenzátort és önindukciós tekercset sorba kapcsolva tartalmaz a doboz (11. ábra). A rezonanciafrekvenciánál az ellenállás nem nulla, ezért sorba kapcsolt ellenállás is szerepel. L induktivitást, C kapacitást és R ellenállást sorba kapcsolva a váltóáramú ellenállás:
Z=R2+(1-ω2LCωC)2.

 
 
11. ábra
 

Megtehetnénk, hogy az értéktáblázat három adatpárját felhasználva három egyenletet írunk fel és az egyenletrendszert megoldjuk. Ez igen fárasztó számolást jelentene, elfogadható pontossággal egyszerűbben is eljárhatunk.
Rezonancia esetén Z=R. Az ellenállás minimuma kb. R=25 ohm. Ezzel ismerjük az ohmos ellenállást. (A rezonanciához tartozó körfrekvencia  ω=310s-1.)

Igen kis frekvenciánál szinte csak a kondenzátor okoz ellenállást:
782=120C,
innen C=63,9μF.
Igen nagy frekvencia esetében csak az önindukciós tekercs okoz lényeges ellenállást:
792=5000L,
innen L=0,158henry.
 

Megjegyzés: A táblázat kiszámításakor használt adatok: C=63,7μF,L=0,159henry,ω=314s-1(f=50s-1) voltak.
 

III. forduló
 

A harmadik (kísérleti) fordulóban a versenyzőknek először egy fototranzisztor karakterisztikáját kellett meghatározni, majd e mérés adatait felhasználva üveglemezek fényvisszaverődésének és fényelnyelésének a tanulmányozása volt a feladat.
Vermes Miklós
 

Az 1989. évi OKTV eredménye
I. csoport
 


1. díj: Herbert Norbert (Pécs, Zipernovszky K. Műszaki Szki., IV. o. t., tanára: Kiss Jenő)
2. díj: Budai Zoltán (Budapest, Landler J. Híradástechn. Szki., IV. o. t., tanára: Barabás János)
3. díj: Karászi Péter (Debrecen, Mechwart A. Gépip. Szki., IV. o. t., tanára: dr. Kopcsa József)
A további helyezettek: 4. Szakáts Géza (Vác, Lőwy S. Ip. Szki., III. o. t., t: Arany Tóth László); 5. Hortoványi Ottó (Debrecen, Mechwart A. Gépip. Szki., III. o. t., t.: dr. Kopcsa József).
Elsőfokú dicséretet 15, másodfokú dicséretet 5 versenyző kapott.
 

II. csoport
 


1. díj: Károlyi Antal (Budapest, I. István Gimn., IV. o. t., tanára: Moór Ágnes)
2. díj: Hidvégi Zoltán (Budapest, Árpád Gimn., IV. o. t., tanára: Szűcs Zsuzsanna)
3. díj: Késmárki Szabolcs (Kecskemét, Bányai J. Gimn., IV. o. t., tanára: Borsos Ferenc)
A további helyezettek: 4. Mohácsi Péter (Budapest, I. István Gimn., IV. o. t., t.: Moór Ágnes); 5. Pátrovics Levente (Budapest, I. István Gimn., IV. o. t., t.: Moór Ágnes); 6. Komorowicz Erzsébet (Budapest, Fazekas M. Gimn., IV. o. t., t.: Tóth László); 7. Bordás Ferenc (Szeged, Radnóti M. Gimn., IV. o. t., t.: Győri István és Dudás Zoltánné); 8. Peták Attila (Budapest, Berzsenyi D. Gimn., IV. o. t., t: Hubert Györgyné); 9. Gerecs László (Pécs, Nagy Lajos Gimn., III. o. t., t.: Györkő Zoltánné); 10. Horváth Tibor (Kecskemét, Katona J. Gimn., o. t., t.: Kocsisné Domján Erzsébet és Sáró Péter).
Elsőfokú dicséretet 10, másodfokú dicséretet 7 versenyző kapott.
 

III. csoport
 


1. díj: Szabó Szilárd (Budapest, Apáczai Cs. J. Gimn., IV. o. t., tanára: Holics László)
2. díj: Hornig Rudolf (Budapest, Apáczai Cs. J. Gimn., IV. o. t., tanára: Flórik György)
3. díj: Felső Gábor (Budapest, Apáczai Cs. J. Gimn., IV. o. t., tanára: Flórik György)
A további helyezettek: 4. Lévay Ákos (Budapest, Apáczai Cs. J. Gimn., t.: Flórik György); 5. Péter Tamás (Budapest, Radnóti M. Gimn., IV. o. t., t.: Tomcsányi Péter); 6. Somfai Ellák (Pápa, Petőfi S. Gimn., IV. o. t., t.: Dankó Ferenc); 7. Gombos Béla (Budapest, Apáczai Cs. J. Gimn., IV. o. t., t.: Flórik György); 8. Csuka Zoltán (Budapest, Apáczai Cs. J. Gimn., IV. o. t., t.: Kelemen László); 9. Mimon Tibor (Pécs, Nagy Lajos Gimn., IV. o. t., t.: Kállai Miklósné); 10. Seres Árpád (Békéscsaba, Rózsa F. Gimn., IV. o. t., t.: Simon Imréné).
Elsőfokú dicséretet 11, másodfokú dicséretet 9 versenyző kapott.