A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladatok megoldása a versenyzőktől származik (kivéve a 6. feladat 2. megoldását). A megoldók érzékeltetni próbálták azt is, hogy milyen úton jutottak el a megoldáshoz, milyen ötletek, meggondolások segítették munkájukat. A 6., legnehezebb feladat második megoldását Pataki János írta le.
1. feladat. Adott a síkban két azonos középpontú kör, melyek sugara és (). a kisebb kör egy fix pontja, pedig végigfut a nagyobb körön. A egyenes másik metszéspontja a nagyobb körrel . A -re -ben állított ,,'' merőleges másik metszéspontja a kisebb körrel (ha ,,'' a kör érintője -ben, legyen ). I. Határozzuk meg a által felvett értékek halmazát. II. Határozzuk meg az szakasz felezőpontjának mértani helyét.
Megoldás. I. Legyen a két kör középpontja. Tegyük fel, hogy , , nincsenek egy egyenesen. Messe az sugarú kört másodszor -ban. Mivel és szerepe felcserélhető, feltehetjük, hogy a és között fekszik. -ből alatt látszik, tehát átmérő. (hiszen pl. , két oldal és a nagyobbikkal szemközti szögben megegyezik).
A Pitagorasz-tételt alkalmazva:
Viszont a háromszögből , -nek az sugarú körre vonatkozó hatványa tehát még akkor is, ha , , , egy egyenesen vannak. A vizsgált érték tehát állandó.
II. Jelöljük -nek a felezőmerőlegesére való tükörképét -vel. az sugarú körön van, mivel mindkét körnek szimmetriatengelye. téglalap, és , így felezőpontja egybeesik felezőpontjával. Ahogy körbefut, is, így felezőpontja az sugarú kör -ből felére kicsinyített képén fekszik. Az extrém esetben e kör egy átmérője végpontjain.
Beke Tibor (Nagyatád, Ady E. Gimn., III. o. t.) |
A feladat megfelelt annak a tradíciónak, hogy az első nap első példája a legkönnyebb a hat közül. Az ábra szinte követeli a Pitagorasz-tétel alkalmazását. A második rész is teljesen elemi, a trükk talán csak az, hogy az ember analitikus vagy vektoros megoldásra gyanakszik először, ami biztosan létezik, de nem ilyen egyszerű. Az ötlet a versenyen elég későn jutott csak eszembe.
2. feladat. Legyen pozitív egész szám, és legyenek a halmaz részhalmazai. Tegyük fel, hogy a) mindegyik -nek pontosan eleme van, b)minden metszetnek ()pontosan egy eleme van, c) a halmaz minden eleme benne van legalább két -ben. milyen értékeire rendelhető hozzá minden eleméhez a és számok egyike úgy, hogy minden -nek pontosan olyan eleme legyen, amelyhez a -t rendeltünk?
Megoldás. Először azt bizonyítom be, hogy a halmaz minden eleme pontosan két -ben fordul elő. A c) feltétel szerint minden elem legalább két -ben szerepel, ezért elegendő azt megmutatni, hogy egyik elem sem fordul elő legalább három részhalmazban. Tegyük fel, hogy mégis eleme az , , halmazoknak, ebből ellentmondáshoz fogunk jutni. A b) feltétel szerint az , , halmazok közül semelyik kettőnek nincs az -től különböző közös eleme. A három halmaz -en kívüli, összesen eleme így mind különböző. A továbbiakban nevezzük ezeket "mókás'' elemeknek. A c) feltétel szerint minden mókás elem előfordul legalább egyszer a további halmazban. Összesen mókás elem van, ezért valamelyik halmazban közülük 4 fordul elő . Ekkor ennek a halmaznak az , , valamelyikével legalább 2 közös eleme van, ami ellentmond a b) feltételnek. Ezzel beláttuk, hogy a halmaz minden eleme pontosan két -ben szerepel. Tegyük fel ezután, hogy megadtuk a megfelelő hozzárendelést a halmaz elemein. Mivel minden -nek eleméhez rendeltünk -t, ezért halmazonként leszámolva összesen a elemhez rendeltünk -t. Láttuk másfelől, hogy minden elem pontosan két halmazban fordul elő, ezért a halmaz eleméhez rendeltünk -t. Ez pedig csak akkor egész, ha páros, tehát szükséges feltétel, hogy páros legyen. Be fogjuk bizonyítani, hogy ez a feltétel elégséges, ilyenkor megadható az előírt hozzárendelés. Írjuk fel egy szabályos -szög csúcsaira az számokat. Húzzuk be azokat az átlókat, melyek két olyan csúcsot kötnek össze, melyek között legfeljebb csúcs van. (Ez egész, mivel páros.) Így minden csúcsból átlót húztunk be. Jelöljük és közös elemét -vel . Ez egy kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés, mivel minden elem pontosan két halmazban szerepel, és b) fennáll. -hez pontosan akkor rendeljünk -t, ha az és csúcs közötti átlót behúztuk. Mivel minden csúcsból átló indul, ezért ez egy megfelelő hozzárendelés. Tehát akkor és csak akkor végezhető el megfelelő hozzárendelés, ha az páros.
Keleti Tamás(Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., IV. o. t.) |
3. feladat. Definiáljuk az függvényt a pozitív egészeken oly módon, hogy továbbá
minden pozitív egész -re. Határozzuk meg azon, -nak eleget tevő egész -nek számát, amelyekre teljesül.
Megjegyzés. Ez tipikusan olyan feladat, amelynek a megoldásához egy ötlet kell. A megfelelő ötlet hiányában a megoldás szinte reménytelen. A függvény definíciója alapján könnyű az első néhány értéket kiszámolni. A versenyen többen kiszámolták az első 50‐60 értéket, de abból nem sok szabályosság látszott. Néhány részeredményünk: ‐ ‐ (sejtés) ‐ , ha páratlan (sejtés) ‐ 2-hatványok osztási maradékát érdemes megvizsgálni. Ezek után lássuk a Megoldást!
Megoldás. Vegyük észre, hogy ha kettes számrendszerbeli jegyeit visszafele olvassuk (jobbról balra), akkor -et kapjuk! Ezt az állítást szerinti teljes indukcióval bizonyítjuk. Nyilván: | | Tegyük fel, hogy az állítás -ig igaz, és bizonyítsuk -re.
a) esetén legyen . b) Ha , legyen , és , | | c) Ha , legyen , és , | |
A feladat megoldásait tehát azok az és közé eső számok adják, melyeket ha kettes számrendszerben írunk fel, visszafele olvasva ugyanazt kapjuk. Ezeket hívjuk palindrom számoknak. Számoljuk össze őket. A kettes számrendszerben jegyű palindrom van, mert az első számjegy , a másodiktól az -edik helyig állhat vagy , ez lehetőség, és az utolsó jegy egyértelműen meghatározott. Hasonló okból jegyű palindrom db van. a kettes számrendszerben: (11 jegyű). Ennél a legfeljebb jegyű palindromok mind kisebbek. Ezek száma . Az a jegyű palindromok közül az és közé esik, ezért az -nál kisebb jegyű palindromok száma . Összesen tehát a feladatnak db megoldása van.
Csirik János (Szeged, JATE Ságvári E. Gyak. Gimn., II. o. t.) |
4. feladat. Bizonyítsuk be, hogy egyenlőtlenségnek eleget tevő valós számok halmaza diszjunkt intervallumok egyesítése, melyek összhossza .
Megoldás. Vezessük be a következő jelöléseket:
Az értelmezési tartománya , mivel az értékek kivételével nyilván mindenütt értelmes. az értelmezési tartományában folytonos, mert folytonos függvények összegeként áll elő.
Az egyes intervallumokban szigorúan monoton csökken, hiszen szigorúan monoton csökkenő függvények összegeként áll elő. -ban a függvény csak negatív értékeket vesz fel, az törtek mindegyike negatív ebben az intervallumban. Az intervallumban minden valós értéket felvesz, az egyes intervallumokon belül folytonos, másrészt, mint azt látni fogjuk, az intervallumok bal oldalán jobb oldali határértéke ; az intervallumok jobb oldalán bal oldali határértéke . Ezt a következő módon láthatjuk be: legyen "a'' az 1, 2, 3, ..., 70 egészek bármelyike. Ekkor
esetén
minden más esetben véges. Hasonlóképpen igaz, hogy . Már láttuk, hogy -nek az helyen vett jobb oldali határértéke . Másrészt igaz az is, hogy , hiszen . Így az intervallumban a függvény minden pozitív értéket felvesz. A függvény menete tehát a következő (vázlatosan): Az egyenletnek tehát az intervallum kivételével mindegyik intervallumban van megoldása, a szigorú monotonitás miatt minden intervallumban pontosan egy. A gyökök legyenek rendre . Ekkor . Az egyenlőtlenség megoldáshalmaza ekkor nyilván az halmaz. Ezek valóban diszjunkt intervallumok, összhosszuk:
Hozzuk közös nevezőre a
összeget.
(A két sor egyetlen törtnek tekintendő.) A számláló egy -ed fokú polinom, főegyütthatója . A -ed fokú tag együtthatója:
Másrészt az egyenlőség akkor és csak akkor teljesül, ha az tört számlálója , így az gyökök megegyeznek a fenti tört számlálójában szereplő polinom gyökeivel, így összegük is megegyezik. A Vieta-formula szerint
Az intervallumok összhossza tehát:
és ezt kellett bizonyítani.
Drasny Gábor(Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., IV. o. t.) |
5. feladat. A derékszögű háromszög csúcsából a átfogóhoz vezető magasságvonal talppontja . Az és háromszögek beírt köreinek középpontját összekötő egyenes az , ill. befogókat -ban, ill. -ben metszi. Jelölje , ill. az , ill. háromszög területét. Bizonyítsuk be, hogy .
Megoldás. Legyen a beírt körök középpontja , ill. (lásd ábra).
Az ábra azt a sejtést sugallja, hogy az egyenlő szárú derékszögű háromszög. (A versenyen úgy emlékeztem, mintha ez éppen egy KÖMAL feladat lett volna, noha csak ehhez hasonló volt a Gy. 2395., 37. évf. 7. szám, 310. o.). Semmi elképzelésem nem volt, hogy ha be tudnám ezt bizonyítani, akkor miért segítene, de más nem jutott eszembe, így megpróbáltam igazolni. Azaz feltettem, hogy . Ebből , ekkor (és csak ekkor!) húrnégyszög! húrnégyszög pl. akkor, ha ! Ennek igazolásához pedig csak azt kell észrevenni, hogy az a körüli -os forgatvanyújtás, amely az háromszöget a háromszögbe viszi, nyilván -nek -et felelteti meg. háromszög derékszögű, és a befogók aránya egyenlő az háromszög befogóinak arányával, így ezek hasonlóak. Kapjuk tehát, hogy . Ezzel beláttam, hogy . Ezek után és szögfelező voltának kihasználásával az egyenlőséget kaptam. (Ezt rövidebben lehet igazolni, ugyanis elegendő, ha csak az egyenlőséget vesszük észre.) A megoldást ezek után borzasztóan el lehet bonyolítani, ahogy én is tettem. Kitértem ugyanis arra, hogy , és , így hossza épp a háromszög kerülete. Ezek után ‐ észrevéve, hogy a háromszög az eredeti háromszöghöz is hasonló ‐ felírtam és hasonlóságának arányát, végül háromszög oldalaival kifejeztem hosszát, s mindebből számoltam ki -t. Az egyenlőtlenség igazolása ezek után igazán egyszerű volt. (A koordinátornak állítólag nagyon tetszett a eredmény, lévén hogy ennek a feladathoz nem sok köze van.) Nézzük most "a megoldást''! Betűzzük az oldalakat az ábra szerint. hossza ekkor nem más, mint . (Ez a kétszeres terület kétféle felírásából adódik: .) -re ezek után a eredményt kapjuk. így írható: Rendezés és (Pitagorasz tétele) helyettesítés után: Ez utóbbi pedig -val ekvivalens.
Sustik Mátyás (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., III. o. t.) |
6. feladat. Legyenek és olyan pozitív egészek, amelyekre osztója -nek. Bizonyítsuk be, hogy egy egész szám négyzete.
I. megoldás. A következő megoldást sajnos nem a versenyen, hanem utána, este találtam. Ekkor már tudtam azt, hogy a végtelen leszállás elvével kijön a feladat. Erre a módszerre igazság szerint magamtól is gondolhattam volna, hiszen két hazai válogatóversenyen szükség volt rá. Tegyük fel, hogy a . Osszuk el -t maradékosan -val: (, egész; ). Ekkor
A feltétel szerint . Legyen a hányados , azaz | | Másrészt: A felső egyenletből az alsót kivonva: | | (1) |
Most két esetet különböztetünk meg: I. (azaz ), II. (azaz ). Mind a két esetben (1) jobb oldalát fogjuk alulról és felülről úgy megbecsülni, hogy ennek, mint többszörösének, már csak egy lehetséges értéke marad. I. eset. . (1) most így alakul: Könnyen látható, hogy: tehát Ez utóbbiakból: , azaz valóban négyzetszám. Látható az is, hogy az esetben csak a lehetséges, és az , számpár kielégíti a feltételt. II. eset. . Megmutatjuk, hogy ekkor: | | A bal oldali egyenlőtlenség abból következik, hogy , és . (Itt használjuk ki, hogy .) A jobb oldali céljára:
ezeket összegezve megkapjuk a jobb oldali egyenlőtlenséget, és így (1)-ben csak | | lehetséges. Átrendezve: | | (2) | miatt , így és is pozitív egész. Az , számokból kiindulva találtunk egy másik számpárt, -t és -et, amelyre | | és ebben az új számpárban a számok minimuma, kisebb, mint az eredeti számpárban . Ha most , akkor az I. eset szerint négyzetszám. Ha pedig , akkor a II. eset szerint tovább tudjuk csökkenteni a minimumot. Az eljárást folytatva előbb-utóbb az I. esethez kell eljutnunk, ha előbb nem, akkor, amikor a két szám minimuma lesz. Ezzel beláttuk, hogy csak négyzetszám lehet. Nézzük még meg, milyen számpárok elégítik ki a feladat feltételeit! Figyelembe véve, hogy a II. pont eljárásával előbb-utóbb minden megoldásból egy típusú megoldáshoz jutunk, az eljárást (a II. esetbelit) megfordítva kapjuk, hogy a megoldások az | | típusú sorozatok szomszédos elemeiből álló számpárok.
Bíró András (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., III. o. t.) |
A 6. feladat több szempontból is a legnehezebbnek bizonyult a versenyen. A magyar csapat például mindössze egyetlen pontot szerzett ezen a feladaton. Ennél talán többet mond, hogy az olimpiai bizottság tagjai közül ‐ ez a bizottság hat kiválló ausztrál matematikusból állt, és ők választották ki a részt vevő országok javaslataiból azt a 31 feladatot, amelyik a nemzetközi zsűri elé került ‐ senki sem tudta megoldani. Hosszas vita után végül kitűzték. Sokan fogadtak arra, hogy nem, vagy alig lesz jó megoldás, és majd mindenki veszített. Végül 11 (!) versenyző oldotta meg helyesen a feladatot. A szerzők mindegyike így vagy úgy a végtelen leszállás módszerével jutott el a megoldáshoz. Az alábbiakban a bolgár Emanuel Atanaszov különdíjas megoldását ismertetjük, aki talán a legelegánsabban nyúlt a problémához.
II. megoldás. Jelöljük a hányados értékét -val és rendezzük át a feltételt. Így az összefüggéshez jutunk. Tegyük fel, hogy az állítás nem igaz, a nem négyzetszám, és tekintsük az kétismeretlenes diofantoszi egyenletet, amelynek feltételünk szerint létezik pozitív egész számokból álló megoldása. Vegyük észre, hogy (2)-nek nem lehetnek ellenkező előjelű megoldásai, hiszen ekkor a bal oldalon Olyan megoldása sincs a (2) egyenletnek, ahol az egyik szám volna, hisz ekkor a bal oldal értéke négyzetszám. (Lényegében itt használjuk fel az indirekt föltevést!) Tekintsük most a (2) egyenletnek azt a pozitív megoldását, amelyre a két szám közül a nem nagyobb ‐ legyen ez ‐ minimális. Ilyen létezik és az előbbiek szerint . A (2)-ben helyére -t helyettesítve az immár egyismeretlenes egyenletet kapjuk, amelynek tehát az megoldása. A másodfokú (3) egyenlet másik, gyökére tehát is egész. Az számpár is megoldása (2)-nek, a pozitív, így az is az. A gyökök és együtthatók közti másik összefüggésben a gyökök szorzata pozitív: , ahonnan , vagyis miatt ! Abból a feltevésből kiindulva, hogy a nem négyzetszám, találtunk a (2) egyenletre egy másik megoldást, az számpárt, ahol ellentétben az megoldásra előírt kikötésünkkel. Ez azt jelenti, hogy a valóban négyzetszám.
Legyen az komplex együtthatós polinom gyöktényezős alakja | | az együtthatók összehasonlítása alapján adódó összefüggések:
Ezeket nevezzük Viéta-formuláknak. |