| Cím: | Az 1987. évi (18.) Nemzetközi Fizikai Diákolimpia | ||
| Szerző(k): | Kiss György | ||
| Füzet: | 1987/szeptember, 273 - 276. oldal |  PDF | MathML |
|
| Témakör(ök): | Nemzetközi Fizika Diákolimpia | ||
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A diákolimpiát ebben az évben július 5-től július 13-ig az NDK-ban, Jéna városában rendezték meg.  A résztvevő országok száma az idén 25-re gyarapodott, először küldött csapatot Ausztrália és Kuvait, újból részt vett az olimpián Vietnam, továbbá hosszú szünet után ismét jöttek Olaszországból is versenyzők. A csapatok általában 5 főből álltak, kivételt csupán Izland és Ausztrália képezett, ahonnan három-három versenyző érkezett. A magyar versenyzők kiválogatása és felkészítése a korábbi évek gyakorlatának megfelelően több lépcsőben történt. Az országban 8 különböző helyen 1986 ősze óta folyamatosan olimpiai előkészítő szakkörök működtek, ahova a szaktanárok javaslata, valamint a korábbi versenyeredmények és a Középiskolai Matematikai Lapok pontversenyének állása alapján lehetett bekerülni. Ezeken a szakkörökön mintegy 80‐100 diák komoly, színvonalas elméleti és kísérleti munkát végzett. Közülük, valamint az 1986. évi Eötvös-versenyen, az 1987. évi Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, a Sopronban megrendezett Fényes Imre Emlékversenyen és a Középiskolai Matematikai Lapok fizika rovatának pontversenyén idén jól szereplők közül választottak ki a csapat vezetői ‐ Gnädig Péter az ELTE Atomfizikai Tanszékének docense és Honyek Gyula, az ELTE Ságvári Endre Gyakorlóiskolájának vezetőtanára ‐ 15 tanulót, akik számára 1987. június 1-től 3-ig elméleti- és kísérleti válogató versenyt rendeztek Budapesten. A korábbi eredmények és a válogató versenyen mutatott pillanatnyi forma alapján dőlt el, hogy az olimpián a következők vesznek részt: Balogh Péter (Mezőkövesd, I. László Gimn. IV. o. t.) tanára: Rácz György Drasny Gábor (Budapest, Fazekas M. Gimn. III. o. t.) tanára: Horváth Gábor Szokoly Gyula (Budapest, Fazekas M. Gimn. IV. o. t.) tanára: Horváth Gábor Vasy András (Budapest, Apáczai Csere J. Gimn. III. o. t.) tanára: Zsigri Ferenc Zaránd Gergely (Budapest, Piarista Gimn. IV. o. t.) tanára: Görbe László. A csapat tartaléka a válogató versenyen ugyancsak nagyon jó teljesítményt nyújtó Horváth András volt (Győr, Révai M. Gimn. IV. o. t., tanárai: Takács István, Nikházy László, Székely László) . A válogatott keret végső felkészítése egy héten keresztül az ELTE Általános Fizikai- és Atomfizikai Tanszékein folyt. Az olimpia előre megadott tematikája alapján a csapat tagjai mégegyszer átnézték a kényesebb elméleti részeket, számos műszerrel és mérési módszerrel ismerkedtek meg. A felkészítő tanárok különösen nagy hangsúlyt fektettek az optikai mérésekre, illetve számításokra részben azért, mert ez az anyagrész nagyon szűkösen szerepel a magyar iskolák tantervében, részben pedig azért, mert az olimpia színhelye azt sugallta, hogy ilyen jellegű feladatok előfordulhatnak. A válogatott csapat július 5-én indult repülővel Drezdába, ahonnan vonattal utaztunk a verseny színhelyére. Másnap ünnepélyes keretek között megnyitották a versenyt, este pedig a csapatok 2‐2 vezetőjéből álló Nemzetközi Bizottság megvitatta az elméleti forduló feladatait és azok pontozását. Az elméleti versenyen (július 7-én) a résztvevőknek egy érdekes termodinamikai problémával (hegyláncon átbukó nedves levegőben lejátszódó esőképződéssel), egy nehéz elektron-optikai feladattal (toroid tekercsben keringő elektron-nyaláb stabilitásvizsgálatával), valamint egy hosszadalmas elektrodinamikai számítással kellett megbirkózniuk. Ezalatt a vezetők csoportja egy Jéna melletti kilátótoronyhoz kirándult, majd valamennyi résztvevő városnézésre indulhatott. Július 8-án este a Nemzetközi Bizottság a kisérleti forduló feladatait vitatta meg. Körültekintő megbeszélés alapján a csapatok vezetői kismértékben módosították a mérési feladat szövegét, s ezáltal több lehetőséget adtak a versenyzőknek arra, hogy önálló ötletek alapján, kreatív módon oldhassák meg a problémát. A mérésre ‐ ugyanúgy, mint az elméleti feladatok kidolgozására ‐ 5 óra állt a versenyzők rendelkezésére. Hosszú évek óta először itt Jénában bizonyult elegendőnek ez az idő a mérés végrehajtására, mivel mindenkinek csak egyetlen mérési feladatot kellett elvégeznie. A mérés egy prizma, illetve egy adott folyadék törésmutatójának meghatározásából állt. Az üveg törésmutatóját két ‐ elvileg különböző ‐ mérési módszer felhasználásával kellett meghatározni; a folyadék törésmutatójának mérésénél pedig két egyforma prizmát használhattak a versenyzők. A méréshez csak egyetlen eszközt, egy vonalzót lehetett használni. Miközben a versenyzők dolgoztak, a vezetők a kijavított elméleti dolgozatok pontszámait egyeztették a rendező országbeli javítókkal. A kísérleti forduló befejeztével a vezetők még aznap (július 9-én) éjjel megtekinthették a kijavított mérési jegyzőkönyveket, egyeztették a pontszámokat, s ezzel lényegében kialakult a végeredmény is. Az eredményhirdetésre azonban még két napig várni kellett. Július 10-én és 11-én valamennyi versenyző, vezető és szervező kiránduláson, kötetlen programokon próbálta kipihenni a verseny fáradalmait. Az első nap délelőttjén a jénai planetáriumba látogattunk, ahol a planetáriumi műsor mellett egy hosszú és alapos előadás keretében megismerkedhettünk a Carl Zeiss Művek történetével és jelenlegi munkájával. Délután Buchenwaldban róttuk le kegyeletünket, a magyar csapat tagjai virágot helyeztek el az áldozatok emlékére. A nap hátralevő részében Weimarba kirándultunk, s városnézéssel telt az idő. A következő napon a Bleiloch melletti mesterséges tavon hajókiránduláson vettünk részt, amit szabadtéri ebéd és különböző szórakoztató programok követtek, sok zenével fűszerezve. Július 11-én este tartotta utolsó ülését a Nemzetközi Bizottság. Meghallgatták és elfogadták a helyezettek névsorát, valamint döntöttek a különdíjakról. Az ünnepélyes eredményhirdetést az elutazás előtti napon, július 12-én tartották a Jénai Egyetem dísztermében.  A magyar versenyzők eredménye: Az elérhető maximális pontszám 50 volt; a legtöbb pontot Catalin Malureanu román versenyző érte el, aki 49 pontot szerzett. Az országok (nem hivatalos) pontversenye és az éremtáblázat az idén a következők szerint alakult: A magyar csapat eredménye nagyon jónak mondható; a tavalyi kiváló szerepléshez hasonló, sőt az érmeket tekintve még jobb is annál. Külön ki kell emelni Drasny Gábor eredményét, aki III. osztályos létére a csapatból a legjobb eredményt érte el, elsősorban kísérleti munkájára kapott -os teljesítményével (20 pontot szerzett). A díjkiosztást követően vidám műsoros búcsúesten vettek részt a versenyzők és a vezetők. Másnap délelőtt a magyar csapat Erfurtba utazott, ahonnan repülővel tért haza. Az 1988-as diákolimpiát Ausztriában, Bad Ischl-ben rendezik meg június 23. és július 2. között. |