Cím: 1986. évi Eötvös Loránd Fizikaverseny
Szerző(k):  Vermes Miklós 
Füzet: 1987/február, 81 - 85. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Eötvös Loránd (korábban Károly Irén)

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1986. október 18-án tartotta 63. versenyét Budapesten és 12 vidéki városban az abban az évben érettségizettek és a középiskolai tanulók részére. A versenyzők 5 órai munkaidő alatt oldhattak meg három fizikai feladatot. Bármely segédeszköz használata meg volt engedve, beleértve természetesen a zsebszámítógépet is. A versenyben 332 dolgozatot adtak be. Ismertetjük a feladatokat és a verseny eredményét.

 

1. Egy 15kg tömegű test súrlódásmentesen csúszik végig egy sinus alakú lejtőn (1. ábra). Amikor A-ban van, akkor sebessége v0=6m/s Mekkora erővel nyomja a lejtőt, amikor C-ben van? AB=1,4méter, g=10  m/s2.
 
 
1. ábra
 

(Vermes Miklós)

Megoldás. A-ban az mg súlyerő éppen a körmozgáshoz szükséges v02/r erőt szolgáltatja. Itt r valamiféle rádiusz, amivel a sinus-görbe helyettesíthető (görbületi sugár):
mg=mv02r,
innen r=v02/g=3,6 méter.
C-ben a test sebessége v,
mv22=mv022+mgh,
innen a C-ben levő sebesség:
v=v02+2gh=92m/s=9,59 m/s.
A nyomóerő C-ben:
mg+mv2r=533newton.

2. Egy alul zárt, felül nyitott cső alsó felében 304K hőmérsékletű levegő, felette higany van. Az elzárt levegő hőmérsékletét lassan emeljük (2. ábra).
a) Legalább hány fokra kell emelnünk a levegő hőmérsékletét, hogy az összes higany távozzon a csőből?
b) Mennyi hőt kell a levegővel közölnünk, hogy a higany kifolyjon a csőből?
A külső levegő nyomása 76cm magas higanyoszlop nyomásával egyezik meg. Ezen a nyomáson, 304K hőmérsékleten a levegő sűrűsége 1,2g/dm3. A levegő fajhője állandó térfogaton cv=0,75J/gK. A higany és az üveg hőtágulásától eltekintünk.
 
 
2. ábra
 

(Szegedi Ervin)

Megoldás. Első rátekintésre látható, hogy a gáztörvénnyel megegyezésben van az az állapot, amikor 304 K hőmérsékleten nincs higany a csőben. De hőfelvétel nélkül nem lehet átjutni ebbe az állapotba.
Jelöljük x-szel a higanyszint felemelkedését eredeti szintjéhez képest. A térfogatot cm-ben, a nyomást higanycentiméterben mérjük. Eredetileg a 76 cm térfogatú levegő 76+76 Hgcm nyomáson van, x darabbal feljebb tolódva a térfogat 76+x, nyomása 76+76-x. A gáztörvény szerint:
(76+76)76304=(76+x)(76+76-x)T.
Az egyensúlyhoz tartozó T hőmérséklet:
T=304[1+1152x-111552x2].

 
 
3. ábra
 


A függvénynek maximuma van 342 K hőmérsékleten (3. ábra) Ekkor x=38 cm, p=114 Hgcm.
 
 
4. ábra
 

A körülményeket a p-V diagrammon kell megvizsgálnunk (4. ábra). A külső levegő és a higanyoszlop együttes nyomását süllyedő egyenes tünteti fel 76 cm-es térfogattól 114 cm-ig az egyenes pontjai stabilis egyensúlyi állapotokat jelentenek. Efelett az egyenes pontjaihoz tartozó állapotok labilis egyensúlyt jelentenek, mert a gáz nyomása nagyobb, mint az együttes külső nyomás. A 342 K-hez tartozó izotermát érinti a külső nyomás egyenese. Kérdés, amikor a lassú hőmérséklet-emeléssel elértük a 342 K-t és azt egy kissé túllépjük, akkor mi történik a higannyal?
A lassú melegítés történhet úgy, hogy a cső fala jó hővezető, és a cső egy termosztátban van, amelynek hőmérsékletét lassan emeljük. Ha most a levegő hőmérsékletét 342 K-en tartjuk, az állapotot jelző pont az izotermán halad lefelé, és a higany 342 K hőmérsékleten kifolyik.
A termosztátos kivitel esetében számítjuk ki a levegő hőfelvételét. A levegő kezdeti térfogata 0,548cm276cm=41,65cm3, ekkor a sűrűsége 2,4g/dm3, a levegő tömege 0,1 gramm.
342 K-ig történő melegítés alkalmával a levegő energiájának növekedése:
ΔE=0,750,1(342-304)=2,850joule.
Az átlagos nyomás eközben:
p=21,01105+1,51,011052=1,751,01105Pa.
A munkavégzés a 114 cm-es térfogatig történő kiterjedéskor:
pΔV=-1,751,01105Pa0,54810-43810-2m3=-3,644joule.
Ehhez járul az izotermális kiterjedés munkavégzése; a levegő mennyisége 10-4:28,8=3,47210-6kmol. Az izotermális kiterjedéshez tartozó munkavégzés:
-3,4728200342lognat152114=-2,801joule.
A gázon végzett összes munka: ΔW=-3,644-2,801=-6,445joule. A gázzal közölt hő a kísérlet termosztátos kivitele esetében az I. főtétel szerint:
ΔQ=2,850+6,445=9,295joule.

Elképzelhető a kísérlet elvégzése úgy is, hogy a cső fala hőszigetelő és a hőközlést egy beépített izzószál működtetésével hajtjuk végre. Ebben az esetben amikor elértük, vagy esetleg egy kicsit túlléptük a 342K hőmérsékletet, a higany nem lökődik ki, mert az izotermálisan kiterjedő és lehűlő levegő nyomása kisebbé válik annál, amennyi a higany kilökéséhez szükséges. Ekkor azt kell keresnünk, hogy mely hőmérsékleten érint a külső nyomást feltüntető egyenes egy adiabatát (5. ábra).
 
 
5. ábra
 

Az adiabata egyenlete: pVϰ=K,p=KVϰ.

Érintőjének tangense:
dpdV=-ϰKVϰ+1=-ϰKV1Vϰ=-ϰpV.
A külső nyomás egyenesének tangense -1, ezért -1=-ϰpV. Az érintési pontnak az egyenesen is rajta kell lennie:
p=228-V.
Az egyenletrendszer megoldása:
V=228ϰ1+ϰ=1,33cm,p=2281+ϰ=95Hgcm.
Az ehhez tartozó hőmérséklet 332,5 K. Eddig kell apró adagokban lassan hőt közölni a levegővel, hogy a higany kilökődjön.
Kiszámítjuk az adiabatikus megoldás esetében szükséges hőközlést. A levegő energiájának növekedése:
ΔE=0,750,1(332,5-304)=2,138joule.
Az átlagos nyomás:
p=21,01105+1,251,011052=1,64105Pa.
A térfogatváltozás:
ΔV=0,54810-4m20,750,75m=3,12410-5m3.
A gázon végzett munka : ΔW=-1,641053,12410-5=-5,123joule. Az I. főtétel szerint a hőközlés:
Q=2,138+5,123=7,261joule.

3. Egy kondenzátor a és b méretű lemezeinek a síkjai φ szöget zárnak be. Mekkora a kondenzátor kapacitása? (6. ábra)
 
 
6. ábra
 

(Vermes Miklós)

Megoldás. Az erővonalak a lemezekről merőlegesen indulnak ki (7 ábra). Sűrűségüknek a távolsággal fordított arányban kell csökkenni, mert a potenciálkülönbség a lemezek bármely két pontja között ugyanakkora, és a töltésegység átvivésének a munkája (a potenciálkülönbség) csak így lehet mindenütt ugyanakkora.
 
 
7. ábra
 

A térerő a lemezek bal oldali végén E0, a metszési éltől x távolságban
E=cxE0.
A síkok metszési élétől x távolságban dx szélességű, a hosszúságú sávon dQ töltés van, az ezekből kiinduló erővonalak száma 4π9109dQ. Ugyanez a térerővel kifejezve:
4π9109dQ=aEdx=acxE0dx.
A dx szélességű sávon levő töltés:
dQ=a4π9109cxdx.
A kondenzátor összes töltése:
Q=cc+baE0c4π9109xdx=aE0c4π9109lognatc+bc.
A lemezek közötti potenciálkülönbség (az 1 coulomb átvivési munkája) például a lemezek bal szélén, E0 térerő és c út mellett:
U=E0cφ
A kondenzátor kapacitása C=Q/U alapján:
C=a4π9109lognat(1+bc).
 

A verseny eredménye

 

I. dí́jat ketten kaptak egyenlő helyezésben: Kaiser András és Kohári Zsolt; mindketten a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának hallgatói és a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban érettségiztek mint Horváth Gábor tanítványai.
II. díjat kapott Drasny Gábor, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium III. o. tanulója; tanára: Horváth Gábor.
III. díjat öten kaptak egyenlő helyezésben: Jakovác Antal honvéd, aki a budapesti Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban érettségizett, mint Kelemen László tanítványa; Ligeti Zoltán és Montágh Balázs, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának fizikus, illetve matematikus hallgatói; mindketten a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban érettségiztek mint Horváth Gábor tanítványai; továbbá Cynolter Gábor és Gyuris Viktor, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium IV. o. tanulói, tanáruk Horváth Gábor.
Dicséretet ketten kaptak egyenlő helyezésben: Benczúr András, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium IV. o. tanulója (tanára Horváth Gábor) és Török Balázs, a budapesti I. István Gimnázium IV. o. tanulója (tanára Moór Ágnes).
A bizottság dicsérőleg állapította meg, hogy a 2. feladatra kiemelkedően szép megoldást adott Majoros László, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium IV. o. tanulója (tanára Horváth Gábor).