Cím: Miről ír a Tudomány?
Szerző(k):  Fodor L. István 
Füzet: 1985/november, 397. oldal  PDF file
Témakör(ök): Egyéb írások

Most indul igazán hazai útjára a néhány hónapja magyar nyelven is megjelenő neves nemzetközi tudományos folyóirat, a Scientific American. Az első két szám, a szeptemberi és az októberi ugyanis válogatás volt az idei év legérdekesebb cikkeiből, a novemberi lesz az első ,,szabályos'' folyóiratszám. A novemberi Tudomány a két hónappal korábbi, eredeti folyóirat magyar nyelvű változata. (A spanyol, a francia, a német, a japán, a kínai, az olasz és a szovjet változat is két hónap fáziskéséssel követi az angol nyelvű eredetit.)
A témák így is feltétlenül frissek és szinte valamennyi újdonságnak számít. A lap általános arányainak megfelelően a tanulmányok közel egyharmada érinti közelebbről a fizika és a matematika különféle területeit, bár a legtöbb igazán nagy horderejű téma a szó legszorosabb értelmében interdiszciplináris. Szinte mindent átsző a számítástudományok alkalmazása, de más összefonódásokat is találunk; a biológiában egyre másra a legszorosabb értelemben vett fizikával, a csillagászatban akusztikával, a légköri optikában absztrakt geometriával stb. találkozunk. Ez néha megkönnyíti, sokszor azonban nagyon megnehezíti az olvasók dolgát. De ebbe bele kell nyugodnunk és fel kell készülnünk rá, hogy napjaink tudománya ilyen.
A Tudomány novemberi számának szenzációja kétségkívül a Napunk szeizmicitásának felfedezéséről és a felfedezés első eredményeiről írt részletes beszámoló. A napfelszín néhány perces, néhány órás periódussal változó állóhullámrendszerének doppler-spektroszkópiai feltérképezésével oly módon lehet ,,bevilágítani'' csillagunk belsejébe, mint ahogyan szeizmikus módszerekkel a Föld belseje is feltérképezhető. Az égitestek belsejében terjedő különféle hullámok töréseinek és visszaverődéseinek rendszeréből igen jó felbontással rekonstruálható az égitest belseje. Napunk és a csillagok esetében erre a vizsgálatra az akusztikus hullámok alkalmasak, akárcsak a Föld és a Hold vagy a bolygók esetében a szeizmikus hullámok. Ennek a felfedezésnek a jelentősége összemérhető Fraunhofer és Kirchhoff nap- és csillagszínkép-vizsgálatainak a jelentőségével; akkor az anyagi összetétel, most a belső szerkezet tanulmányozásában következett be döntő előrelépés.
Ennyit a novemberi szám egyik, a fizikusok-matematikusok érdeklődéséhez a legközelebb álló tanulmányáról. Természetesen hasonlóképpen érdekesek és fontosak a biológiai, a kémiai és a számítástudományi témák.
Ajánljuk a KÖMAL olvasóinak a Tudomány tanulmányozását.