| Cím: | Az 1983. évi (14.) Nemzetközi Fizikai Diákolimpia | ||
| Füzet: | 1983/szeptember, 35 - 37. oldal |  PDF | MathML |
|
| Témakör(ök): | Nemzetközi Fizika Diákolimpia | ||
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az I983. évi Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát Románia rendezte Bukarestben július 5. és 14. között. Az Olimpián 16 ország vett részt 5‐5 versenyzővel és 2‐2 kísérővel: Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, NDK, NSZK, Románia, Svédország, Szovjetunió és Vietnam. Az előző évi Olimpia résztvevői közül Görögország és Olaszország távol maradt. Kuba 1972 után most másodszor vett részt az Olimpián. A hivatalos rendezvények színhelye a Bukaresttől néhány kilométerre levő Magurele volt, ahol a főváros fizikai intézetei találhatók. A megnyitó ünnepélyen George Ciucu oktatási miniszter helyettes üdvözölte a résztvevőket. Beszédet mondott Constantin Plavitiu a Fizikai Kar dékánja ‐ aki az Olimpián a nemzetközi zsűri elnöke volt ‐ és Maerin Vascu a Nukleáris Fizikai Intézet vezetője. A román KISZ‐szervezet üdvözletét Pobina Cristescu adta át. Az előző Olimpia házigazdái nevében Gunter Lind, az NSZK csapatának vezetője köszöntötte a résztvevőket. Az oktatási miniszter üzenetét George Ciucu olvasta fel. A megnyitó ünnepség végén a George Enescu Művészeti Gimnázium tanulói zenés‐táncos műsorral szórakoztatták a jelenlevőket. A román szervezők az elméleti versenyre hat feladatot javasoltak. A nemzetközi zsűri igen hosszú, egész éjszakán át tartó megbeszélése során a versenyen megoldandó feladatok számát négyre csökkentették. Ezt a négy igen összetett feladatot (amelyek megoldása a novemberi számunkban jelenik meg) kellett a tanulóknak 5 óra alatt megoldaniuk. A négy feladaton kívül volt még egy feladat, amit versenyen kívül, különdíjért lehetett megoldani. Az elméleti versenyen a szervezők nem engedélyezték a számológépek használatát. Az elméleti forduló után egy nap pihenés következett a Snagovi tónál. A kísérleti fordulón a versenyzőknek egy elektromosságtani mérést kellett elvégezniük 4 óra alatt. Itt már szabad volt saját számológépet használni. A verseny után a résztvevők három napot Costinestiben, a Fekete‐tenger partján töltöttek. Az eredményhirdetésre a záró ünnepélyen került sor. A maximális pontszám 50 pont volt. A legtöbb pontot (43,75) Ivan Ivanov bolgár versenyző érte el. Első díjat a legalább 39 pontot elért versenyzők, második díjat a legalább 34 pontot elért versenyzők, harmadik díjat a legalább 28 pontot elért versenyzők, dicséretet pedig a legalább 21 pontot elért versenyzők kaptak. Ezek alapján 7 első, 7 második, 15 harmadik díjat és 32 dicséretet adtak ki. A díjak kristályvázák és népművészeti tárgyak voltak. A magyar csapat tagjai közül Fent János, Náray Miklós és Gyuricza Béla harmadik díjat, Frei Zsolt dicséretet kapott. A csapat teljesítményével összességében elégedettek lehetünk. Az első és második díjak viszonylag kis száma is azt mutatja, hogy a feladatok elég nehéznek bizonyultak. Egy csapat által elérhető maximális pontszám 250 volt. A következő táblázat összefoglalja, hogy a 16 ország versenyzői milyen összpontszámot értek el, és milyen díjakat kaptak. A díjkiosztás után Lars Silverberg a svéd csapat vezetője bejelentette, hogy a XV. Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát 1984-ben Svédországban, a Stockholm közelében levő Sigtunában június 24. és július I. között tartják. Az 1984-es Olimpia előzetes programját minden csapatvezető megkapta. |