A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A megoldásban a közös csúcs nélküli élpárok merőleges állásának megmutatásakor látszólag nem használtuk ki teljesen a föltevést; csak azt, hogy a magasság a többi magasságok mindegyikét metszi. Ez a metszéspont ‐ úgy tűnik ‐ különböző is lehetne (1. ábra), mintha a magasságok mintegy függetlenek volnának egymástól. 1. ábra Elég lett volna azonban a feladatban inkább ezt föltenni: a tetraéder magassága egy pontban metszi egymást; már ekkor érvényes a vektoregyenlőség. Ez a megfogalmazás azonban kevésbé tetszetős, mert nem szimmetrikus, ebben a negyedik magasságot mellőztük. Hasonló a helyzet a síkban is. Így igaz: két magasságvonal metszéspontján szükségképpen átmegy a harmadik, de tetszetősebb együtt szólni a háromról. A magasság kapcsolatához első meglátásunk: ha ‐ mint a megoldás 1. pontjában ‐ és -nek van közös pontja, , akkor és is metszi egymást egy pontban. Ez azonban nem szükségképpen azonos -mel! Bizonyításul belátjuk, hogy létezéséhez nemcsak szükséges, hanem elegendő feltétel is, hogy legyen. Ha ugyanis azt tudjuk, hogy , akkor ‐ mivel a szerkesztésnél fogva merőleges az síkbeli -re ‐, azért a sík is merőleges -re. Ugyanígy merőleges -re az sík is. Ámde az ponton át -re csak egy merőleges sík állítható, ezért , , és egy síkban vannak. Nem lehet azonban, hogy a és egyenesek párhuzamosak legyenek ‐ hiszen úgy az és lapsíkok is párhuzamosak lennének ‐, ennélfogva és metszik egymást. Ebből már következik, hogy feltevésünk mellett a tetraéder , csúcsaiból húzott magasságok is metszik egymást egy pontban, hiszen a tényben a két egyenes egyenrangú. és különböző lehet, erre példát mutat a 2. ábra. Tetraéderünk csúcsai egy szabályos négyoldalú hasáb csúcsai közül valók, ennélfogva lapjai egyenlő szárú háromszögek.
2. ábra Tegyük föl most már, hogy a , magasságok közös pontján a magasság is átmegy. Ekkor -vel -et párba állítva ‐ az előzők szerint ‐ egyfelől , másfelől a másik két magasság, és is metszi egymást. Továbbá -nek -vel való metsződéséből , valamint és is metszik egymást. Átcsoportosítva e következményeket: egyrészt mind a három szemben fekvő élegyenespár merőleges helyzetű, másrészt a magasság -t is, -et is metszi. Nem lehet azonban, hogy -n így két különböző metszéspont adódjék, hiszen akkor benne lenne a és síkjában, vagyis a három magasság a lapsíkban lenne. Így pedig a további lapsík merőlegesen állna -re és a csúcs nem jönne létre. Eszerint is a és (és ) közös pontján megy át, amint előre kimondtuk. |