| Cím: | A TIT Szabadegyetem 1982-83-as évi programjai | ||
| Füzet: | 1982/szeptember, 21. oldal |  PDF | MathML |
|
| Témakör(ök): | Egyéb írások | ||
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. MATEMATIKA Algoritmusok ‐ kódok ‐ elektronikus aláírás Elképzelhető-e olyan titkosírás, hogy a kódolási eljárás nyilvánosan mindenki által ismert, és mégsem tudja megfejteni az illetékesen kívül senki? Elképzelhető-e olyan elektronikus üzenet, amely pótolja az aláírást, a hamisítást akár bíróság előtt is bizonyítja a ,,számítógépgrafológus''? Ilyen és hasonló szenzációkat hozott az utóbbi 6‐8 évben az algoritmuselmélet, és teljesen átformálta a problémák megoldhatóságáról, korábban kialakult elképzeléseket. A meglepő eredmények mellett a rengeteg tisztázatlan kérdésre és azok fontos kihatásaira is kitér a sorozat, amelyet érdeklődőknek és szakembereknek, középiskolásoknak és felnőtteknek egyaránt ajánlunk. 1‐4. Prímszámok és titkosírás. Megfejthetetlen kódok, elektronikus aláírás ‐ dr. Freud Róbert kandidátus, egy. adj. 5‐6. Rendezési algoritmusok, Sorbarakás, a középső elem megtalálása ‐ dr. Katona Gyula, a mat. tud. doktora, tud. főmunkatárs 7‐9. Dobozolási és ütemezési algoritmusok. Hogyan töltsük meg a hátizsákot, hogyan dolgozzanak a gépírónők? ‐ dr. Bárány Imre tudományos munkatárs 10. A bolygó hollandi. Egy valószínűség‐számítási példa ‐ Bognár Jánosné dr. egy. adj. 11‐ 12. A problémák problémája. Az univerzális feladat, amire minden visszavezethető ‐dr. Simonovits Miklós, a mat. tud. doktora, egy. tanár A véletlen elemi matematikája Az előadássorozat a fakultatív tantervben szereplő valószínűség‐számítási anyag oktatásához nyújt segítséget. Kitérünk a gimnáziumi I. osztályos új fizika tankönyv ,,Sokaság'' című fejezetében szereplő modellek valószínűség‐számítási hátterére. Ugyancsak tárgyaljuk egy, a biológiai tananyagban szereplő genetikai probléma valószínűség‐számítási vonatkozásait. 1. Véletlen jelenségek. Az általános iskolás tananyag áttekintése 2. A három kocka problémája, ahogy azt Galilei megoldotta. Statisztikai döntés lehetősége különböző modellek között 3. Modellezzük a sorsolást! Binomiális-, hipergeometrikus eloszlás. Statisztikai mintavétel 4. Ismételje, amig sikerül: geometriai eloszlás. Diszkrét valószínűségszámítási modellek. A legnagyobb valószínűség elve 5. Feltételes valószínűség. Független események. Független és nem független kísérletsorozatok 6. Játék darazsakkal: valószínűségek meghatározása lineáris egyenletrendszerek megoldásával. Az I. osztályos fizika tankönyv gázmodelljei 7. Az öröklődés néhány valószínűség‐számítási modellje. A függetlenség fogalmának alkalmazása 8. A statisztikai számsokaságok jellemzése egyetlen számmal: helyzetparaméterek, középértékek 9. Statisztikai szemsokaságok szétszórtságának jellemzői (skálaparaméterek) szórásnégyzet, abszolút eltérés 10. Valószínűségi változók fogalma és jellemzői. Adott valószínűségű események generálása. Várható érték, szórás és tulajdonságai. Standardizálás 11. Valószínűségi változók összege. Mikor, miket, hogyan közelít a haranggörbe? 12. A nagy számok törvényének legegyszerűbb esete. Markav- és Csebisev-egyenlőtlenségek. A nagy számok törvényével kapcsolatos tévhitek Zsebszámítógépek A sorozat célja, hogy a hallgatókban kialakítsa, illetve elmélyítse a számítástechnikai szemléletmódot, alapszinten megtanítsa a programozható zsebszámítógépek kezelését és ezek felhasználását matematikai, fizikai és kémiai feladatok megoldása során. A zsebszámítógépeket a TIT biztosítja, a hallgatók a programjaikat a helyszínen kipróbálják. 1. A számítástechnika fejlődése 2. Kalkulátorok 3. A programozhatóság fogalma 4. Programozási gyakorlat 5. Programozás haladó fokon 7. A számítástechnika alkalmazásának lehetőségei 8. Hardware 9. Programozási gyakorlat 10. Az ABC‐80 asztali számítógép (bemutató) Előadók: Herczeg Annamária tud. munkatárs, dr. Molnár Péter tud. főmunkatárs, dr. Ury László tud. munkatárs FIZIKA ,,Tudományos'' tudománytalanságok 1. Idegen civilizációk hatása a Földre, civilizációk égitesteken ‐ Ponori Thewrewk Aurél ny. ig. 2. A horoszkóp ‐ Ponori Thewrewk Aurél 3. A repülő csészealjak ‐ dr. Marik Miklós kandidátus, egy. docens 4. A Bermuda háromszög ,,rejtélye'' ‐ dr. Székely András kandidátus, tszkv. egy. docens 5. Az időjárás előrejelzésének ,,szabadalma'' ‐ dr. Koppány György kandidátus 6. Újabb jégkorszak közeleg? ‐ Dobosi Zoltán tszkv. egy. tanár 7. A hőhalál ‐ dr. Mészáros Ernő, a KLFI igazgatója 8. A legendás Atlantisz ‐ dr. Stegena Lajos tszkv. egy. tanár 9. A Húsvét-sziget titka ‐ dr. Bodrogi Tibor, a Néprajzi Intézet igazgatója 10. A yeti és társai ‐ dr. Anghy Csaba ny. főig. 11. A ,,légiósbetegség'' ‐ dr. Forgács Iván kandidátus, egy. tanár 12. A tenyérjóslás ‐ dr. Gyenes Gyula egy. adj. 13.A spiritizmus ‐ dr. Király József osztályvezető pszichológus 14. A telepátia ‐ dr. Király József Elektromosság Az előadássorozat másodéves anyaga az elektromosságot öleli fel. A klasszikus fizika keretein belül maradva tárgyalja az elektrodinamika axiómarendszerét, konkrét problémák megoldása kapcsán szemléltetve az alaptörvények fizikai tartalmát, Az előadások a középiskolai matematikaanyag ismereténél nem tételeznek fel többet. A fizika gondolatvilágának bemutatásán túl az előadások bevezetnek a problémamegoldás módszereibe. I. A töltés hatása a mezőre 1.Elektrosztatikus tér és erővonalképe 2. Az elektrosztatikus tér és az energiamegmaradás 3. Speciális problémák az elektrosztatikai térben 4. A mozgó töltés sebességi tere 5. Az egyenáramok törvényei 6. Speciális problémák az egyenáramok terében 7.A gyorsuló töltés elektromágneses tere II. Mező hatása a töltésre 8. A Lorentz-erő 9. Áramok ,,kölcsönhatása'' 10. A mozgási indukció 11. Speciális problémák a töltés mozgásának köréből III. Mező hatása a mezőre 12. A nyugalmi indukció: az örvényes elektromos tér 13. Váltakozó áramok 14. Az elektromágneses energia terjedése 15. Az eltolási áram 16. Az elektromágneses hullámok Előadó: Holics László gyak. iskolai vezető tanár Alapvető fizikai kísérletek A kísérletekkel, filmekkel és diavetítéssel szemléltetett előadás célja bemutatni a fizika néhány alapvető fejezetét. Az alapvető kísérletek mellett mindig bemutatunk néhány alkalmazást és egy-két érdekesebb kísérletet is. Az előadást egyaránt ajánljuk tanulni vágyó ifjúságunknak, kísérletező kollégáknak és mindazoknak, akik szeretik a fizikát és a technikát és akiket érdekelnek a szép kísérletek. 1. Az inerciarendszer 2. Súly és súlytalanság 3. Rezgések és rezonancia 4. Hullámtan 5. Hangtan, 6. Áramlástan 7. Hőtan 8. Elektrosztatika 9. Mágneses tér 10. Indukció 11. Optikai kísérletek 12. Polarizáció, lézer Előadó: dr. Poór István egy. adj. Feladatmegoldások és szemelvények a fizikából A sorozat a középszintű és a nehéz fizikafeladatok megoldásával foglalkozik szemelvényszerűen a fizikai háttér kérdéseit is tárgyalva, részben az önképzésre építve. A tárgyválasztásban tekintettel vagyunk a tananyagra, a felvételi vizsgákra és a Középiskolai Matematikai Lapok szintjén dolgozó pedagógusokra és tanulókra. A sorozat 10 foglalkozásból áll. Előadók: Radnai Gyula egy. adj. és dr. Wiedemann László vezető szakfelügyelő. |