A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megjegyzés a 2348. feladathoz (Lásd a megoldást a 59. oldalon) A talált 140 háromszög‐alakot a borítólap 4. oldalának nagy ábrája szemlélteti 1‐1 sötét köröcskével. Vázoljuk az ábra keletkezését. Ismeretes, hogy az szabályos háromszög tetszőleges belső pontjára nézve az oldalaktól mért távolságok összege állandó, egyenlő az magassággal. Minden ilyen -hez hozzárendelhetjük azt a háromszögalakot, amelyre nézve az , , szögek mértékszáma rendre egyenlő a , , távolság mértékszámával, mértékegységeink a fok, ill. az szakasz. Megfordítva, minden alakhoz tartozik pont. Feladatunk első követelményével véges sok háromszögalakra szorítkozunk. Az ezekhez tartozó -ket úgy kapjuk, hogy a -t és -t 180 egyenlő részre osztó pontokon át meghúzzuk a -vel, ill. -val párhuzamos egyeneseket. Minden metszéspont szóba jön, mert -től mért távolságuk is egész lesz. (A kis ábrán csak 30-onként rajzoltuk be a párhuzamosokat, valójában a metszéspontok száma .)
Mivel a második követelmény szerint csak 90-nál kisebb szögekről lehet szó, azért már csak az középháromszög rácspontjai jönnek tekintetbe, majd ezt tovább szűkíti az (1) jelölési megállapodás az háromszögre, végül a (2) korlátozás az idomra. Az vonaldarab egyenlete . A feladat leszámlálási részadatai azt jelentik, hogy hány köröcske ül a nagy ábra egyenesein. B. T. |