A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Néhány megjegyzés az ELTE szóbeli matematikai felvételi vizsgáiról Az ELTÉ-n egy matematika‐fizika, matematikus felvételiztető bizottság következő tagokból áll: elnök, matematikából vizsgáztató, ill. fizikából vizsgáztató egyetemi oktatók, egy középiskolai tanár, egy egyetemi hallgató. Az előző évben Maros Zoltán V. éves hallgató ‐ aki részt vett a Mérőlapok felvételire c. sorozat értékelő munkájában is ‐ tagja volt a fent említett bizottságnak. Az ott szerzett tapasztalatairól számol most be. Összesen 175 feladat közül húzhatott a vizsgázó. Ezek közül: algebrai jellegű: , geometriai jellegű: (ezen belül mértani hellyel kapcsolatos , vektorokkal kapcsolatos ), analízis témakörben: . A szóbelik menete: A bizottság a kezdeti idegességet pár perces beszélgetéssel igyekezett feloldani. A felvételiző húzott egy feladatot, miután azt sikeresen megoldotta, kapott egy‐két kérdést más témakörökből. A megoldást kb. egy percen belül meg kellett kezdeni, és ha szükséges volt, kapott rávezető kérdéseket. A nem húzott kérdések általában egyszerűek voltak és csak alapvető ismereteket igényeltek: pl. mely -ekre igaz, hogy , vagy igaz-e, ha , akkor kisebb ? Tapasztalataim A beszédkészség, kifejezésmód és precizitás terén nagy hiányosságok mutatkoztak, így nem egy esetben előfordult, hogy 4-es; 5-ös írásbeli után elégségest kapott szóbelin a felvételiző. A feladatmegoldásoknál a geometria jelentette a nagyobb problémát. Analízis feladatoknál csak elemi szint ismeretét kérte a bizottság. Érdekes megfigyelés volt, hogy a vidéki tanulók általában nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban vizsgáztak, így többet nyújtottak feleleteik során, mint a városi diákok. Néhány előfordult típushiba 1. Mely -re igaz , válasz: ha negatív. Elmaradt az alap vizsgálata. 2. Mennyi ? Többen nem tudták, hogy 1 rad kb. . 3. Oldjuk meg ! Válasz: ez egy azonosság; holott pl. esetén a jobb oldal értelmetlen, míg a bal nem. 4. Oldjuk meg ; a gyökjel alatt levő teljes négyzetet sokan felismerték, de a megoldás során az abszolútérték jelet elfelejtették kitenni. 5. A sík mely pontjaira teljesül, hogy ; válasz: az , ill. az pontokra; holott a síkban egy pontot két koordinátájával tudjuk jellemezni, így a fentiek két egyenest határoznak meg. 6. Ha ismert és , szerkesztendő az . Ezt senki sem tudta megcsinálni! 7. Oldjuk meg: egyenletet; nem ismerték fel, hogy a zárójelben álló kifejezések egymás reciprokai és így csak egy másodfokú egyenletet kell megoldaniuk. 8. Összetévesztették az exponenciális fv. grafikonját a logaritmus fv. grafikonjával; többen keverik a húr és az érintőnégyszögre vonatkozó tételeket. 9. A sík mely pontjaira teljesül, hogy ; többen kikötötték, hogy és végig osztották az egyenletet és a végén elfelejtették megnézni, hogy mi van, ha , így egy egyenessel kevesebbet kaptak megoldásként. 10. Ábrázolja ; itt súlyos diszkussziós problémák adódtak, volt aki hozzá sem tudott kezdeni a feladathoz. A felvételiztető tanárok véleménye szerint a diákok felkészültsége hasonló volt az előző években felvételizőikéhez.
|