Cím: Néhány megjegyzés az ELTE szóbeli matematika felvételi vizsgáiról -1982.
Szerző(k):  Maros Zoltán 
Füzet: 1982/január, 2 - 3. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb írások

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Néhány megjegyzés az ELTE szóbeli matematikai felvételi vizsgáiról
 

Az ELTÉ-n egy matematika‐fizika, matematikus felvételiztető bizottság következő tagokból áll: elnök, matematikából vizsgáztató, ill. fizikából vizsgáztató egyetemi oktatók, egy középiskolai tanár, egy egyetemi hallgató.
Az előző évben Maros Zoltán V. éves hallgató ‐ aki részt vett a Mérőlapok felvételire c. sorozat értékelő munkájában is ‐ tagja volt a fent említett bizottságnak. Az ott szerzett tapasztalatairól számol most be.
Összesen 175 feladat közül húzhatott a vizsgázó.
Ezek közül: algebrai jellegű: 23%, geometriai jellegű: 48% (ezen belül mértani hellyel kapcsolatos 5%, vektorokkal kapcsolatos 8%), analízis témakörben: 29%.
 

A szóbelik menete:
 

A bizottság a kezdeti idegességet pár perces beszélgetéssel igyekezett feloldani. A felvételiző húzott egy feladatot, miután azt sikeresen megoldotta, kapott egy‐két kérdést más témakörökből. A megoldást kb. egy percen belül meg kellett kezdeni, és ha szükséges volt, kapott rávezető kérdéseket.
A nem húzott kérdések általában egyszerűek voltak és csak alapvető ismereteket igényeltek:
 

pl. mely x-ekre igaz, hogy 2x=-1, vagy
igaz-e, ha b>a>0, akkor ax kisebb bx?
 

Tapasztalataim
 

A beszédkészség, kifejezésmód és precizitás terén nagy hiányosságok mutatkoztak, így nem egy esetben előfordult, hogy 4-es; 5-ös írásbeli után elégségest kapott szóbelin a felvételiző.
A feladatmegoldásoknál a geometria jelentette a nagyobb problémát. Analízis feladatoknál csak elemi szint ismeretét kérte a bizottság.
Érdekes megfigyelés volt, hogy a vidéki tanulók általában nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban vizsgáztak, így többet nyújtottak feleleteik során, mint a városi diákok.
 

Néhány előfordult típushiba
 

1. Mely x-re igaz ax<1, válasz: ha x negatív. Elmaradt az alap vizsgálata.
2. Mennyi sin1-sin1? Többen nem tudták, hogy 1 rad kb. 60.
3. Oldjuk meg lg(3x+5)2=2lg(3x+5)! Válasz: ez egy azonosság; holott pl. x=-2 esetén a jobb oldal értelmetlen, míg a bal nem.
4. Oldjuk meg x2-2x+1=2-x2+4x+4; a gyökjel alatt levő teljes négyzetet sokan felismerték, de a megoldás során az abszolútérték jelet elfelejtették kitenni.
5. A sík mely pontjaira teljesül, hogy y2-1=0; válasz: az y=1, ill. az y=-1 pontokra; holott a síkban egy pontot két koordinátájával tudjuk jellemezni, így a fentiek két egyenest határoznak meg.
6. Ha ismert x és y, szerkesztendő az x2y. Ezt senki sem tudta megcsinálni!
 

7. Oldjuk meg: (xx+1)2+(x+1x)2=10 egyenletet; nem ismerték fel, hogy a zárójelben álló kifejezések egymás reciprokai és így csak egy másodfokú egyenletet kell megoldaniuk.
8. Összetévesztették az exponenciális fv. grafikonját a logaritmus fv. grafikonjával; többen keverik a húr és az érintőnégyszögre vonatkozó tételeket.
9. A sík mely pontjaira teljesül, hogy x2-y2=x-y; többen kikötötték, hogy xy és végig osztották az egyenletet és a végén elfelejtették megnézni, hogy mi van, ha x=y, így egy egyenessel kevesebbet kaptak megoldásként.
10. Ábrázolja lg1-sin2xcosx; itt súlyos diszkussziós problémák adódtak, volt aki hozzá sem tudott kezdeni a feladathoz.
A felvételiztető tanárok véleménye szerint a diákok felkészültsége hasonló volt az előző években felvételizőikéhez.