Cím: Az 1980-81-es tanévi Országos Középiskolai Matematikai Tanulmányi Verseny feladatai
Füzet: 1981/november, 103 - 104. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): OKTV

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. forduló
 

1. Melyek azok a kétjegyű számok, amelyeknek legtöbb osztója van?
 

2. Oldja meg a következő egyenlőtlenséget:
x(x+1)(x+2)(x+3)916.

3. Az ABCDEF konvex hatszög szögei egyenlők. Bizonyítsa be, hogy
AB-DE=EF-BC=CD-FA.

4. Mely valós α értékek elégítik ki a következő kettős egyenlőtlenséget:
tgα3tg3α3tgα.

5. Mekkora szöget zárnak be a téglalap átlói az oldalakkal, ha a szögfelezői által határolt négyzet területe egyenlő a téglalap területével?
 

6. Legyen f(x)=1, ha x0 és f(x)=0, ha x<0; továbbá g(x)=f(x)-f(x-1).
a) Határozza meg h(15) értékét, ha
h(x)=g(x-1)+2g(x-2)+3g(x-3)+...+1981g(x-1981).

b)Az x mely értékeire igaz, hogy h(x)=13?
 

7. Bizonyítsa be, hogy ha az A, B, C pontokra AB2AC2+BC2 teljesül és D az A, B, C síkjának tetszés szerinti pontja, akkor CD2AD2+BD2.
Igaz-e az állítás akkor is, ha D nincs az A, B és C síkjában?
 

8. A p1,p2,p3,... sorozatot a következőképpen definiáljuk:
p1=2éspn(n=2,3,...)ap1p2...pn-1+1
szám legnagyobb prímosztója. Bizonyítsuk be, hogy a sorozatban nem fordulhat elő az 5-ös szám!
 

II. forduló
 

A szakközépiskolák és a gimnáziumok általános tantervű
III-IV. osztályos tanulói részére
 

1. Adja meg az összes olyan n természetes számot, amelyre 28+211+2n egyenlő egy egész szám négyzetével!
 

2. Legyenek x és y olyan valós változók, amelyekre 0<x<1 és x+y=1. Állapítsa meg az
x1+x21+x+y1+y21+y
kifejezés legkisebb és legnagyobb értékét, továbbá azt is, hogy a kifejezés az x és y változók mely értékei esetén veszi fel a szélsőértékeit!
 

3. Háromoldalú csonka gúla alaplapjának területe A1, fedőlapjának területe A2 (A1>A2), oldallapjai területének összege P.
Bizonyítsa be, hogy ha a csonka gúla úgy metszhető el az alaplapjával párhuzamos síkkal, hogy a kapott két kisebb csonka gúla mindegyikébe gömböt lehet írni, akkor fennáll a következő összefüggés:
P=(A1+A2)(A14+A24)2.
(A háromoldalú csonkagúlába írt ‐ vagy beírt ‐ gömbön olyan gömböt értünk, amely érinti a csonka gúlának mind az öt lapját.)
 

A gimnáziumok matematika I. szakosított tantervű
III ‐ IV. osztályos tanulói részére
 

1. Állítsuk párba a tetraéder lapsúlyvonalai közül azokat, amelyek ugyanabból az élfelezőpontból indulnak ki. Tegyük fel, hogy egy tetraéderben az egy párba tartozó lapsúlyvonalak egyenlők. Hány különböző lapsúlyvonal-hosszúság lehet?
 

2. Legyen
f(x)={sinπx,hax<0;f(x-1)+1,hax0;
és
g(x)={cosπx,hax<12;g(x-1)+1,hax12.
Oldjuk meg az f(x)=g(x) egyenletet!
 

3. Legyen f(n) az n pozitív egész szám tízes számrendszerbeli alakjában a nullák száma! Mivel egyenlő az
Sn=k-1n2f(k)
összeg, ha n=1010-1?
 

A gimnáziumok matematika II. szakosított tantervű
III - IV. osztályos tanulói számára
 

1. Adott egy körön hat különböző pont. Kiválasztunk a pontok közül hármat; az ezek által meghatározott háromszög magasságpontját összekötjük a másik három pont által meghatározott háromszög súlypontjával.
Mutassuk meg, hogy az összes ilyen módon kapott egyenesnek van közös pontja!
 

2. Legyen n tetszőleges pozitív egész, és jelölje f(n) azoknak a ‐ különböző pozitív egészekből álló ‐ számhármasoknak a számát, amelyekben az elemek összege n-nel egyenlő! Két számhármast azonosnak tekintünk, ha csak az elemek sorrendjében különböznek.
Adjuk meg az összes olyan n-et, amelyre f(n) páros!
 

3. Adjunk meg olyan egész együtthatós P(x) polinomot, amelyre teljesül, hogy a [0,19;0,81] intervallumban minden x-re
|P(x)-12|<11981.