A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha ismerjük az , számok összegét és szorzatát, magukat a számokat az | | polinom gyökeiként állíthatjuk elő. Ha még azt is tudjuk, hogy , akkor | | Ebből már , tetszőleges függvénye meghatározható, és ha szimmetrikus, vagyis tetszőleges , mellett , akkor a kapott eredmény a esetben is használható. Ha azonban az , számokat nem ismerjük, csak algebrailag szeretnénk számolni velük, vagy ismerjük ugyan őket, de , fenti alakjában a négyzetgyök alatt nem teljes négyzet áll, ez a számolás meglehetősen nehézkes lehet. Például a két szám négyzetösszege a következő:
Ha már tudjuk valahonnan ezt, helyességét könnyű ellenőrizni; de a végeredményt jobb volna egyszerűbb úton meghatározni. Olyan eljárásokat fogunk keresni, amelyekkel tetszőleges természetes szám mellett az hatványösszeg csak és hatványai, ezek szorzatai, és a szorzatok összegei, illetve különbségei alapján állítható elő. Amíg az kitevő kicsi, járható az az út, hogy vesszük -edik hatványát, ebben máris megvan , és ami felesleges, attól valahogy megszabadulunk:
Messze azonban ezzel a módszerrel érezhetően nem fogunk jutni. Több reménnyel kecsegtet az az ötlet, hogy ha egymás után akarjuk az -eket meghatározni, akkor menet közben használjuk fel a korábbi eredményeinket. Ha ugyanis -et -sel megszorozzuk, akkor mellett csak fog felbukkanni:
Ebből átrendezéssel kapjuk, hogy Kezdjük tehát az egészet elölről, talán most tovább jutunk:
1. Tétel. Tetszőleges természetes számhoz találhatók olyan együtthatók, hogy
igaz legyen tetszőleges , mellett, ahol , , és a legnagyobb egész, amelyre , vagyis . Bizonyítás. Láttuk, hogy kis értékeire igaz az állítás. Tegyük fel, hogy valamilyen -ig már igazoltuk -t. Akkor alapján
ahol minden olyan esetben, amikor , valamint esetén is legyen . Ez már -t jelenti -re, és ha páratlan, készen is vagyunk, hiszen akkor . Ha páros, akkor , tehát egyrészt , így , másrészt , így , így a kapott összeg utolsó tagja elhagyható. Az állításunkat ezzel beláttuk. Közben azt kaptuk, hogy Ennek alapján még gyorsabban haladhatunk előre.
Most már azzal is megpróbálkozhatunk, hogy k kis értékeire tetszőleges n mellett meghatározzuk a Dkn együtthatókat:
D0n=1,han>0D1n=n,han≥2D2n=n2(n-3),han≥4D3n=n6(n-4)(n-5),han≥6D4n=n24(n-5)(n-6)(n-7),han≥8.
Ezek alapján már sejthető, és ha már egyszer sejtjük, akkor (3) alapján könnyen igazolható is, hogy ha k>1, akkor | Dkn=nk!∏j=k+12k-1(n-j)han≥2k. | (4) | Nem kell ugyanis mást tennünk, mint (4)-et (3)-ba helyettesíteni: | n+1k!∏j=k+12k-1(n+1-j)=nk!∏j=k+12k-1(n-j)+n-1(k-1)!∏j=k2k-3(n-j-1). | Osszunk itt 1k!∏j=k+12k-2(n-j)-vel: | (n+1)(n-k)=n(n-2k+1)+(n-1)k, | ami valóban igaz. Közben azonban elég sok munkára volt szükségünk, amiből valamit megtakaríthatunk, ha előbb hajlandók vagyunk egy kis kitérőt tenni. Tartsuk meg a (3) képzési szabályt de módosítsuk a kicsit kellemetlennek tűnő D00=2 kezdő értéket D00=1-re. Így kapjuk a következő táblázatot: n\k0123456701‐‐‐‐‐‐‐11‐‐‐‐‐‐‐211‐‐‐‐‐‐312‐‐‐‐‐‐4131‐‐‐‐‐5143‐‐‐‐‐61561‐‐‐‐716104‐‐‐‐81715101‐‐‐91821205‐‐‐10192835151‐‐111103656356‐‐12111458470211‐1311255120126567‐14113661652101262811511478220330252848
Kissé váratlan fekvésben ugyan, de elénk került az ún. Pascal háromszög:
111121133114641151010511615201561.....
Ha ennek n-edik sorában a k-adik elemet szokás szerint Cnk-nel jelöljük, akkor a módosított táblázatunk n-edik sorának k-adik eleme Cn-kk. Számoljuk most ki az eredeti és a módosított táblázat különbségét! Nem dolgoztunk hiába, ha eltolva is, de visszakaptuk a módosított táblázatot. Ez azt jelenti, hogy
n\k0123456701‐‐‐‐‐‐‐10‐‐‐‐‐‐‐201‐‐‐‐‐‐301‐‐‐‐‐‐4011‐‐‐‐‐5012‐‐‐‐‐60131‐‐‐‐70143‐‐‐‐801561‐‐‐9016104‐‐‐1001715101‐‐1101821205‐‐120192835151‐1301103656356‐14011145847021115011255120126567
Nincs tehát szükség arra, hogy "megsejtsük'' Dkn alakját, ha ismerjük a Pascal háromszög általános tagját, vagyis tudjuk, hogy | Cnk=(nk)=n!k!(n-k)!=∏j=1kn+1-jj. | Ennek alapján ugyanis
Dkn=(n-kk)+(n-k-1k-1)=(n-k-1k-1)(n-kk+1)=(6)=nk(n-k-1k-1)=nk!∏j=1k-1(n-k-j),
ami megegyezik (4)-gyel. Így tehát kétféleképpen is beláttuk a következő tételt. 2. Tétel. Tetszőleges n természetes szám mellett igaz, hogy | an+bn=∑k=0[n2][(n-kk)+(n-k-1k-1)](a+b)n-2k⋅(-ab)k. | (7) |
Megmutatjuk, hogyan általánosítható az együtthatók előállításában használt (1) összefüggés. Az eddigi eredményeinket átalakítva, és a Dkn jelölést továbbra is megtartva azt kapjuk, hogy | SnSn=an+bn(a+b)n=∑k=0mDkn(-ab(a+b)2)k=Qn(-ab(a+b)2), | ahol Qn(x)=∑k=0mDknxk, és m=[n2]. Mivel tetszőleges m≤n mellett | SnSn⋅SmSm=an+bn(a+b)n⋅am+bm(a+b)m=an+m+bn+m(a+b)n+m+(ab)m(a+b)2m⋅an-m+bn-m(a+b)n-m, | a Qn polinomokra tetszőleges 0≤m≤n mellett teljesül, hogy | Qn(x)Qm(x)=Qn+m(x)+(-x)mQn-m(x). | Például
Q7(x)Q6(x)=(1+7x+14x2+7x3)(1+6x+9x2+2x3)==(1+13x+65x2+156x3+182x4+91x5+13x6)+x6==Q13(x)+x6Q1(x).
Végül felsorolok néhány feladatot a Dkn együtthatókkal kapcsolatban. 1. Határozzuk meg a binomiális tétel segítségével a ∑j=0k(-1)j(nj)Dn-2j összeg értékét. 2. Határozzuk meg a ∑k=0mDkn összeg értékét, ahol m=[n2]. 3. Határozzuk meg a ∑k=0mDkn2k összeg értékét, ahol m=[n2]. 4. Döntsük el, hogy osztható-e tetszőleges n és k mellett Dkn az n/(n,k) hányadossal, ahol (n,k) az n és k számok legnagyobb közös osztóját jelöli. |