Cím: Megjegyzések az F.2307. feladathoz
Szerző(k):  Bakos Tibor 
Füzet: 1981/október, 53 - 58. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Jelöljük az alaplap (szabályos ötszög) csúcsait rendre A, B, C, D, E-vel, a gúla hatodik csúcsát F fel. Mivel az oldallapok leforgatásával szabályos csillagötszög keletkezik, azért F-nek az AE él körüli leforgatott helyzete az AB és ED oldalegyenesek metszéspontjába esik (1. ábra).

 

1. ábra
 

E szerint az oldallapok olyan egyenlő szárú háromszögek, amelyekben az alapon levő szög 72, és az oldalélek hossza
AF=AE/2cosFAE=12cos72=12sin18=25-1=5+12(=1,618  egység).

Jelöljük az alaplap középpontját O-val ‐ ez a magasság talppontja ‐, az AE él felezőpontját G-vel. A gúla előírt szabályosságából következik, hogy mindkét gömb középpontja az FO magasságvonalon (forgási szimmetriatengelyen) lesz, továbbá a beírt gömb az alaplapot O-ban érinti, az AEF lapot pedig a GF oldalmagasság egy pontjában.
Legyen még a beírt gömb középpontja Kb, és sugara ϱ, így KGb felezi az FGO=γ szöget, és
ϱ=OKb=GOtgγ2=GO1-cosγ1+cosγ.


Itt ismert goniometriai összefüggések alapján, valamint felhasználva 18-nak és többszöröseinek a szabályos ötszögből kiszámítható szögfüggvényeit, egyrészt
GO=AGtg54=125+255=121+25,
másrészt cosγ=GO/GF, így a gyökjel alatti kifejezés:
1-cosγ1+cosγ=GF-GOGF+GO=GA(tg72-tg54)GA(tg72+tg54)=sin18sin318=13-4sin218=23+5=3-52.


Ezekkel
ϱ=125+2553-52=5+540(=0,4253egység).

A körülírt gömb R sugarának számításához a COF háromszöget használjuk. Jelöljük a gömb középpontját Kk-val, FC felezőpontját H-val. Az FKkH és FCO derékszögű háromszögek hasonlóságából
FHR=FOFC,R=FC22FO=FC22FC2-OC2.
Itt
OC=OA=AGcos54=12sin36=210-25=5+510.

A nevezőbeli négyzetgyökjel alatt
FC2-OC2=(5+12)2-5+510=15-25
áll, végeredményben tehát
R=1410+25(=0,9511egység).

 
Megjegyzés. Két észrevételt teszünk számításaink alapján. Egyrészt R/ϱ=5, másrészt
FO=FC22R=1+25=R+ϱ,
tehát Kb és Kk egybeesik.
 

II. megoldás (vázlat). Induljunk ki a szabályos ötszög eukleidészi szerkesztéséből (2. ábra).
 

2. ábra
 

Legyenek OA és OB a k kör merőleges sugarai, C az OA szakasz felezőpontja, és jelöljük a C középpontú, A-n, illetve B-n átmenő köröket k0-lal, illetve k1-gyel, k1-nek az OA egyenesen levő pontjait D-vel, E-vel (D legyen közülük O-hoz közelebb). Az EBD derékszögű háromszögben BO a DO, OE=OA+AE=OB+DO szakaszok mértani közepe, emiatt
DO:OB=OB:(OB+DO),
vagyis DO és OB aránya megegyezik a szabályos tízszög oldalainak és a köré írt kör sugarának az arányával. Így DO valóban a k-ba írt szabályos tízszög oldala, és
BE2=DEOE
miatt BE a k-ba írt szabályos ötszög átlója, végül DB:BE=DO:OB miatt DB a k-ba írt szabályos ötszög oldala.
Forgassuk meg ezt az ábrát a DE egyenes körül, és jelöljük a k0, k1 körök forgatásából keletkező gömböket G0 lal, G1-gyel. G1-ből a BO forgatásából származó sík k-val egybevágó kört metsz ki, tehát az ebbe írt szabályos ötszög oldalai BD-vel egyenlőek, átlói pedig BE-vel. így ez az ötszög E-vel együtt épp a feladatban szereplő gúlát határozza meg, ha BD egységnyi.
A kapott gúlának G1 természetesen a köré írt gömbje, megmutatjuk, hogy G0 a beírt gömb. A konstrukció miatt G0 érinti az alaplapot, melyben például a B csúcsból induló átlók az oldallapokkal egybevágó háromszögeket zárnak közre. Mivel BC=EC, a G0-hoz E-ből húzott érintősíkok is k-val egybevágó köröket metszenek ki G1-ből, tehát a gúla oldallapjai valóban érintik G0-t.
Ha OC=ϱ, akkor BC=ϱ5,DO=ϱ(5-1),DB2=ϱ2(10-25). Ha tehát DB=1, akkor
ϱ2=1215-5=5+540.
Így a gúlába írt gömb sugara ϱ=5+540 és a gúla köré írt gömb sugara BC=ϱ5=5+58.
 

MEGJEGYZÉSEK
 
1. Az I. megoldás számításaira támaszkodva kapcsolatot írunk le gúlánk, a szabályos dodekaéder, valamint az utóbbinak magasabb fajú rokonai között.
Az FO és GO szakaszok kifejezései alapján a gúla alapéleinél keletkező lapszögekre tgFGO=2,cosFGO=1/5. Ez azt jelenti ‐ mint alább megmutatjuk ‐, hogy az oldallapok által a kiterítés közben ,,súrolt'' FG(F) nagyságú lapszögek egyenlők a szabályosan dodekaéder szomszédos lapjai közti szögekkel (lásd a megoldás 1. ábráját). Ha tehát az egységnyi élű dodekaéder lapjaira 1‐1 példányt illesztünk a vizsgált gúlából ‐ természetesen az alapötszögüknél fogva ‐, akkor az ABCDE=L dodekaéderlapra állított gúla EAF oldallapja olybá vehető, mintha a szomszédos AED1C1B1=L1 dodekaéderlapra állított gúla EAF1 oldallapjának lenne a kiterítése az L1 alapsíkba (az 1-es index az AEO* síkra való tükörképet jelöli, ahol O* a dodekaéder középpontja). Ugyanez áll a 12 gúla együttvéve 60 oldallapjára (1 . és 2. ábra a borító hátoldalán).

Azt is mondhatjuk tehát ‐ a gúlákat mellőzve ‐ , hogy amit látunk, az a dodekaéder lapjaiból kiterjesztéssel keletkezett 12 csillagötszöglap együttese (2. ábra, egyező csíkozás-színezés az egy-egy csillaglapot alkotó 5‐5 részen).

És ezzel előttünk áll egyike a 4, ún. Poinsot-féle (olvasd: poenzo) magasabb fajú szabályos poliédernek. A lapok 5-ösével új csúcsot alkotnak, 2-esével élben metszik egymást (gúlacsúcstól gúlacsúcsig, az eredeti dodekaéder csúcsai már nem számítanak csúcsnak). Az új 12 csúcs ,,kis környezetei'' konvex testszögletek.
Ezt a problémakört L. Poinsot (1777-1859) francia matematikus-fizikusnak egy, a szabályos csillagsokszögekről kimondott, algebrai jellegű állítására támaszkodva A. Cauchy dolgozta ki először. A csillagötszöglapokat másodfajúnak mondják, és ezen azt értik, hogy mialatt egy mozgó pont a megoldás 1. ábrájának bal felső F-jéből G-n át az alsó F-be megy, majd C-n át a jobb felsőbe, E-n át a bal alsóba, B-n át a jobb alsóba, végül D-n át visszatér, eközben a körülírt körön O-ból való vetítéssel előálló ,,vetülete'' kétszer járja körül a kört. Másképpen: a csillagötszög oldalainak O-ból való vetületei kétszeresen fedik le a kört.
Hasonlóan, ha vetítjük az új poliéder 12 db csillagötszög lapját O*-ból egy, az O* körüli gömbfelületre, a vetületek 3-szorosan fedik le a gömböt. Erre utal új poliéderünk másik jelzője: harmadfajú (a borító 3. ábrája).

Szemléletesen azt mondjuk, hogy a harmadfajú, csillaglapú, konvexcsúcsú szabályos dodekaéder 12 csúcsának konvex burka szabályos ikozaéder.
2. További kettőt kapunk meg a Poinsot-poliéderek együtteséből a 4. ábra kiterjesztési terve szerint. Ez annak a 10 metszésvonalnak az együttese, amelyekben a közönséges szabályos dodekaéder egy lapjának síkját a többi lapsíkok metszik (1 lap nem metszi, hiszen a 12 lap páronként párhuzamos). Tekintsük a belső kis konvex ötszöget felső lapnak, ennek oldalegyeneseit a vele szomszédos ‐ a ,,felső kis kosarat'' alkotó ‐ lapok síkjai metszik ki, a nagyobbik csillagötszög oldalegyeneseit pedig az alsó kosár 5 lapjának síkjai.
Az első újabb poliédert úgy kapjuk, hogy az ABCDE lapot az A*B*C*D*E* konvex ötszög kerületéig terjesz tjük ki (az első kiterjesztés az A*C*E*B*D* csillagötszögre történt), és ugyanezt végezzük a dodekaéder mindegyik lapján (5. ábra). A lapok most (ismét) elsőfajúak, a csúcsok a legutóbbiak, de a ,,kis környezetük'' nem konvex, hanem csillag alapú testszöglet. Új élek jelentek meg, az eddigiek pedig eltűntek, pl. az A*C* egyenes most nem él, mert nem határvonala lapnak. (Ahogyan a síkban pl. A nem csúcs, amikor B*D*-ot tekintjük élnek.) Ez a poliéder a harmadfajú, konvex lapú, csillagcsúcsú szabályos dodekaéder.
Szemléletesen: a konvex burok még mindig az előbbi ikozaéder, de már nemcsak a csúcsait örökölte az új poliéder, hanem az éleit is; a lapjai helyén viszont kis gúlaszerű gödrök, völgyek alakultak ki az újabb lapkiterjesztésekből (6. ábra).
 

6. ábra
 

Végül az L lap (és minden lap) lehető legnagyobb kiterjesztésével az A**C**E**B**D**(A**) csillagötszöglaphoz jutunk, ennek éleihez az alsó kosár lapjainak ugyanígy kiterjesztett lapjai csatlakoznak (6. ábra). A 125=60 ék alakú kiterjesztési részháromszög 3-asával 20 új csúcsot alkot, és mintegy 3-oldalú gúlákkal fedik be az előbb említett völgyeket. Az élek ismét újak. Ez a poliéder a 7-edfajú, csillaglapú, konvex csúcsú szabályos dodekaéder. Konvex burka szabályos dodekaéder.
 

A 4-féle szabályos dodekaéder jellemzői

A lapokA csúcsokA poli-alakjafajaszámaalakjaösszefutófajaéder fajaélek számaKözönséges dodekaéderkonvex120konvex3111. kiterjesztéscsillag212konvex5132. kiterjesztéskonvex112csillag5233. kiterjesztéscsillag220konvex317

A fentiekben csupán szemléletesen írtuk le ezt a 3 poliédert, a család negyedik tagjával nem is foglalkoztunk, mert az a közönséges ikozaéderből fejlődik ki. Persze azt sem bizonyítják a fentiek, hogy más ilyen poliéder nem létezik.
3. A dodekaéderlapok közti szöget a Gy. 1757-ben is használt szerkesztő eljárásra* támaszkodva számítjuk ki (7. ábra).
 

7. ábra
 

Az A csúcsba összefutó 3 lap által alkotott testszöglet AD élét felvágjuk és a DAB, DAC lapot az AB, ill. AC él körül beleforgatjuk az ABC lap síkjába. Ott az élek közti szögek valódi nagyságban látszanak. Majd ismét felhajtjuk a lapokat és a vetületükben kísérjük az újra egyesülő D pontok útját.
Legyen (D)1 vetülete AB-re D0, így D a (D)1D0 egyenes fölött fordul vissza, hasonlóan a másik a (D)2-n átmenő, AC-re merőleges egyenes fölött, és e kettő metszése adja meg D-nek D' vetületét. Az AD' szakasz felezi az A(D)1 és A(D)2 közti szöget, így D'AD0=54, másrészt (D)1AD0=72, ennélfogva cosDD0D'=D'D0/DD0=tg 54/ tg 72=1/5, amint állítottuk.

*K. M. L. 57 (1978) 140. o.