A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Egy rózsaablak geometriájából Borítólapunk 4. oldalán vázlat látható a Chartres-i katedrális északi oldalhajójának rózsaablakáról.
A magyarázó ábra alsó fele kiemeli a kompozíció geometriai hátterét, másrészt mellőzi az itt vissza sem adható részleteket, színeket, szépségeket. A székesegyház a XIII. században épült, a francia gótika hírességeinek sorában, felhasználva a párizsi Notre Dame építészeti tanulságait, másfelől kevéssel a Reims-i és az Amiens-i katedrálisok előtt; mindegyiken látható több hasonló ún. mérmű. Ennek az ablaknak kb.10 méter az átmérője, szerkezete
A legbelső, kis félkörökből álló ablak‐koszorúhoz 12 kis négyzet kapcsolható, 1‐1 közös csúcspárral ‐ a szimmetriát nem is említjük ‐, közéjük újabb 12, és így tovább hatodik koszorú négyzeteinek csatlakozási csúcsai éppen a kereten levő kisebb körök középpontjaiba kerülnek. A második négyzet tengelye -kal van elfordulva -hez képest, ezért és , tehát szabályos háromszög, , a négyzetek oldalai mértani sorozatot alkotnak. A szaggatva berajzolt görbére felfűzött csúcsok mentén -os elforduláshoz a vezérsugár -szörös növekedése tartozik. Az ilyen típusú görbéket logaritmikus spirálisnak nevezik, ‐ Pint‐Cowen: Rose windows (London, 1979, Thames and Hudson Ltd.) alapján közli Vermes Miklós
|