Cím:	1976-77. évi kísérleti pályázat eredménye
Füzet:	1977/április, 189 - 191. oldal	PDF  |  MathML
Témakör(ök):	Egyéb (KöMaL pontverseny is)

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az 1976‐77. évi kísérleti pályázat eredménye   A pályázatra 20 dolgozat érkezett. A pályázók többsége színvonalas, önálló munkát végzett, a dolgozatok áttekinthető, világos képet adtak a felkészülésről, a mérésekről és az eredményekről.   A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének 2000 Ft-os első díját kapja   Dőry István, a budapesti Piarista Gimnázium IV. osztályos tanulója, ,,Fényentúli sebességek'' című dolgozatára. Ebben leírja munkáját, miként sikerült elromlott kör alakú fénycsőből és egy törött képcső elektronágyújából betatront készítenie, amely működött, és minden valószínűség szerint Cseronkov‐sugárzás nyomát is mutatta. A szerző érdeme elsősorban nem az, hogy modern témát választott, hanem az, hogy úgy mélyedt el az elméletben, ami lehetővé tette az elmélet eredményeinek alkalmazását. E nélkül nem tudott volna eredményt elérni. Ki kell emelni rendkívüli kitartását, amellyel célját megvalósította. Munkája egyaránt mutatja a jó elméleti felkészültséget és a praktikus kísérletező készséget.   A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete ill. az Eötvös Loránd Fizikai Társulat egyenként 1000 Ft-os második díját kapják a következők: Györök György, a dunaújvárosi Münnich F. Gimnázium IV. osztályos tanulója, aki ,,A hang elektromos átvitele és reprodukálása'' című dolgozatában elektroakusztikus mérnökhöz illő szaktudással vizsgál meg 4 rádiót, 2 magnetofont és 2 lemezjátszót hangfrekvenciás átvitel, zajfeszültség, torzítás, teljesítmény stb. szempontjából és értékeli a készülékeket. Kapcsolási vázlatokat is ad, jó tanácsokkal. Sok szakszerű munka fekszik dolgozatában. Baráth György, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium II. osztályos tanulója, aki ,,Napház'' című dolgozatában megfelelő elméleti bevezető után leírja, hogy miként épített meg egy radiátorból hőelnyelő csapdát. Közben lehűlési, felmelegedési görbéket vett fel, vizsgálta a plexi és az üveg hőtani tulajdonságait jó műszaki érzékkel, technikai tájékozottsággal. Munkáját folytatni akarja vízmelegítő megépítésével. Szabó József, a győri Révai M. Gimnázium IV. osztályos tanulója, aki a ,,Gabonamagvak nedvességtartalmának meghatározása hanghullámokkal'' című dolgozat szerzője. Olyan készüléket szerkesztett, amellyel a terepen meghatározható a gabonamagvak nedvességtartalma, ami a gyakorlat szempontjából fontos adat. Jól megírt dolgozatában ismerteti, miként valósítható meg a cél hanggenerátorral, kalibrált mikrofonnal. Kérdés, hogy remélhető-e a készülék gyakorlati alkalmazása. Bodrogi Gabriella és Miklós Erika, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium IV. osztályos tanulói. ,,Vízben oldott detergensek felületi feszültségének vizsgálata a töménység függvényében'' című dolgozatukban különböző, saját összeállítású eszközeikkel mérték Ultra és Tip mosószerek oldatainak felületi feszültségét a használatkor előforduló töménységek esetében. Ultránál $0\mathrm{,}25\%$-os, Tipnél $0\mathrm{,}1\%$-os töménységnél a felületi feszültség minimumát észlelték. Értelmesen kísérleteztek, jó munkát végeztek. Nagy Tibor és Goda Balázs, a budapesti Piarista Gimnáziumi IV. osztályos tanulói, akik ,,Izzók hatásfokának vizsgálata'' címmel izzólámpák teljesítményfelvételét és energiakisugárzását mérték messze az üzemi feszültség fölött is. Az energiakisugárzást termooszloppal mérték, elkülönítve a látható és infravörös hullámhosszon érkező sugárzást. Vizsgálták a hatásfokot mint az áramerősség függvényét és hatványfüggvénynek eleget tevő összefüggést találtak. Borsy Zoltán, Ditrói Ferenc és Helmeczi Zoltán, a debreceni KLTE Gyakorló Gimnázium IV. osztályos tanulói, ,,Izzólámpák viselkedésének vizsgálata üzemi feszültségtől eltérő feszültségen'' címen hasonló témát dolgoztak fel. Munkájukban azonban a megvilágítás térbeli eloszlása, színhőmérséklet, gazdaságosság, élettartam szerepelt. Az élettartamra a feszültség függvényében hatványfüggvényt találtak 14-es kitevővel. Fekete Tamás és Szabó Ferenc, a budapesti Piarista Gimnázium IV. osztályos tanulói, ,,Időmérők találkozása'' című munkájukban integrált áramkörökkel vezérelt kvarcórával rendkívüli pontossággal vizsgálták meg a fonálinga viselkedését, igen sok munka befektetésével. Kovács Róbert, a győri Révai M. Gimnázium IV. osztályos tanulója, ,,A levegő szilárd szennyezettségének mérése Győr város területén, 1976‐77.'' címen folytatta tavaly megkezdett munkáját. Hat helyen mérte a levegőben lebegő szilárd szennyeződések mennyiségét jól kialakított technikával. Szélsebesség, szélirány, magasság, park növényzetének szűrő hatása, évszak stb. szerepeltek mint jól megválasztott rendező szempontok. Helyes érzékkel nyúl a problémához és jól oldja meg. Tallér András, Jakab Dezső és Bodroghelyi László, a budapesti Piarista Gimnázium IV. osztályos tanulói ,,A Dera‐patak algadiverzitásának vizsgálata'' címmel pályáztak. A víz szennyezettségével függ össze, hogy milyen sokféle algafaj él benne. Ezt vizsgálták a szerzők Pomáz község és a patak dunai befolyása között 6 helyen. Érdemük, hogy szakszerűen mélyedtek el a tárgyban és adataikból következtetéseket vontak le.   Dicséretben részesülnek a következő dolgozatok szerzői: ,,Fényképezés nagyfeszültségű, nagyfrekvenciás elektromos térben'', Bozai Éva, Gasparics Anna és Pálffy Jenő munkája, (Veszprém, Lovassy L. Gimn. IV. o. t.). A Kirlián‐effektus néven újjászületett Lichtenberg‐alakzatok fényképezése volt munkájuk tárgya: fémtárgyakat, leveleket helyeztek kondenzátor lemezei közé és az elektromos kisülés nyomát figyelték meg az előhívott lemezen. ,,A Dunapart fövenyének szennyezettsége a főváros egy északi és egy déli pontjára.'' Ezt vizsgálták Kuslits Béla és Perezel András (Budapest, Piarista Gimn.). A Római‐parton és a fővárostól délre gyűjtött homokminták széntetrakloridos kivonatában határozták meg a kátrány tartalmat, megvizsgálva mennyi az érkező és a Budapesten hozzáadott szennyezés. Szakszerű korrelációs számításokat végeztek. ,,Repülőgépmodell légcsavar hajtóművek vizsgálata'' a címe Darazsac András dolgozatának (Dunaújváros, Műnnich F. Gimn.). Saját összeállítású mérőpadján különböző légcsavarmodelleken mérte a vonóerőt az állásszög, fordulatszám függvényében; légcsavar- és motor hatásfokokat számított. ,,Kötéstípusok átmeneti ellenállásának vizsgálata'' a címe Fráter Erzsébet és Gábriel Márta dolgozatának (Győr, Révai M. Gimn. IV. o. t.). Különböző vezetékillesztések, forrasztások vizsgálatát végezték el elektromos vezetés, mechanikai szilárdság, termikus igénybevétel, rövidzárlati hőállandóság és kiviteli védettség szempontjából, és tanulságokat vontak le. ,,Mosóporok felületi feszültségének meghatározása'' című dolgozat szerzői Enk Zsuzsanna, Pető Katalin és Rusvai László (Jászberény, Lehet Vezér Gimn. II. o. t.). A Tomi‐család mindegyik tagját megvizsgálták felületi feszültség szempontjából. Terjedelmes dolgozatukban a hőmérséklettől és a koncentrációtól való függést is nézték. Az adatok tömegéből tanulság nem szűrődött le. ,,Az elektromos áram, az elektromos tér és az ellenállás vizsgálata vezetősík esetében'' cím azt jelentette Smeller László dolgozatában (Pannonhalma, Bencés Gimn. IV. o. t.), hogy rézszulfát oldatban áztatott papírcsíkon, ráhelyezett elektródákkal vizsgálta a potenciálkülönbséget elméleti megfontolások kíséretében. ,,Frekvenciafelhasadás vizsgálata analóg rendszereken'' címen Pintér István (Nagykanizsa, Landler J. Gimn.) elektromos rezgőkörökkel vett fel összefüggéseket feltüntető ábrákat és ezeket egybevetette az elmélettel. ,,Vizesoldatok viszkozitása'', Asbóth László és Érsek Nándor (Győr,Révai M. Gimn. IV. o. t.). A hajszálcsövek Poiseuille‐törvényét vizsgálták káliumhidroxid és nátriumhidroxid oldatoknál a töménység, kalciumlorid oldatoknál ezen kívül a hőmérséklet függvényeként is. Ez utóbbinál térbeli ábrát is készítettek.   A következő dolgozatok szerzői emléklapot kapnak: ,,A ciklois'' című rövid munkájukban Szabó László, Hideg Éva és Juhász Péter (Pécs, Nagy Lajos. Gimn., III. o. t.) síkon gördülő kerékszerkezetük segítségével, egy kis izzólámpával szép cikloisfelvételeket készítettek és kiszámították az ilyen cikloismozgás sebességét, gyorsulását. ,,Hogyan megy végbe az ionos mechanizmusú addíció az alkéneken?'' A szekszárdi gimnázium tanulói, Pasinszki József (IV. o. t.), Méth Anna (II. o. t.) és Wehrling József (II. o. t.) egy rövid lapon az olefin szénhidrogének halogén‐addíciójának lefolyására nézve az eddig elfogadott nézettől eltérőt kockáztatnak meg, de bizonyításra kevés az, amit mondanak. A résztvevők a pályadíjakat és az okleveleket postán kapják meg. Az 1977‐78. évi kísérleti pályázatra küldhető tervek benyújtásának határidejét 1977. június 30-ig meghosszabbítottuk. Részletes pályázati feltételek 1976. szeptemberi számunkban olvashatók. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a pályázat célja az önálló kísérletre, kutató munkára nevelés. Elsősorban az önállóan végzett kísérletező munkát vesszük figyelembe, noha nagy szerepe van az előzetes irodalmi tanulmányoknak, a pontos felkészülésnek is. Fontos, hogy a dolgozatok áttekinthetőek, világos felépítésűek legyenek, a táblázatok érthetőek, a grafikonok szemléletesek és szemléltetőek legyenek. Ügyeljünk a dolgozatok kulturált formájára, külalakjára is. (Az utóbbi időben egyre gyakrabban találunk súlyos helyesírási hibákat is a dolgozatokban!) Kommerciális, kutatóintézeti eszközök használata megengedett, ha a mérés eredeti, önállóan gyűjtött anyagon történik és a kiértékelés önálló. A pályázaton részt vehet az is, aki előzetes tervet nem küldött. A dolgozaton és minden mellékleten tüntettessük fel a kért adatokat (név, iskola, osztály, lakcím).