Cím: 1977. Még néhány szó a XIX. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáról
Szerző(k):  Fried Ervinné 
Füzet: 1977/november, 120 - 121. oldal  PDF file
Témakör(ök): Nemzetközi Matematikai Diákolimpia

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az Olimpián részt vevő országok küldöttségének vezetői július 1-én érkeztek meg Jugoszláviába és a Belgrádtól kb. 80 km-re fekvő fürdőhelyen, Arandjelovácban szálltak meg. A küldöttségvezetők alkották az Olimpia nemzetközi zsűrijét, melynek vezetője Prof. D. Milica Ilic-Dajovic egyetemi tanár volt. A zsűriben minden országból 1 fő vett részt az előkészítő munkában, majd később a feladatok elbírálásában. A zsűritagok általában a matematikai oktatásban részt vevő szakemberek, főiskolai, egyetemi előadók voltak.
Az előkészítő munka a feladatok kiválasztásával kezdődött. A versenyre minden ország küldhet be feladatjavaslatokat, ezek már hetekkel a verseny kezdete előtt a rendező ország birtokában vannak. Ebből választanak ki 16 feladatot a vendéglátó ország matematikusai, azokat, amelyek legjobban megnyerték tetszésüket, majd a végső döntést a nemzetközi zsűritagokkal együtt hozzák meg. Majd megszövegezik a feladatokat, meghatározzák a kitűzött feladatok sorrendjét és az egyes feladatra adható maximális pontszámot. Még a részpontokban is megállapodnak, hogy az egyes feladatok elbírálása lehetőleg minél egységesebb legyen. Ezután a küldöttségvezetők a hivatalosan megfogalmazott feladatszövegeket a négy nyelv (angol, német, francia, orosz) valamelyikéről lefordítják saját nyelvükre, amennyiben ez szükséges. Ezzel a verseny kezdetét veheti.
A versenynapok reggelén a zsűritagok egy külön teremben ülnek össze, és várják a diákok kérdéseit. A versenyszabályok értelmében az első félórában minden diáknak joga van írásban kérdést feltenni a feladatok szövegével kapcsolatban. A feltett kérdéseket hangosan felolvassák és a zsűri elnöke eldönti, a zsűritagokkal való megegyezés alapján, hogy a kérdés megválaszolható-e és mi legyen a válasz. A választ az illető ország küldöttségvezetője ugyancsak írásban közli a versenyzővel. Mivel a versenyzők a dolgozatok írása közben semmi segédeszközt nem használhatnak, előfordul, hogy a nagy izgalomban elemi matematikai ismereteket is elfelejtenek. Az idei versenyen így történt meg, hogy valaki azt a kérdést tette fel, hogy cos2x hogyan fejezhető ki cosx segítségével. Természetesen ilyen kérdésekre nem válaszol a zsűri. A legtöbb problémát a diákoknak a rosszul olvasható szövegek, elmosódott képletek jelentik. Ilyen esetekben a versenyzők a kért szövegrészt vagy formulát megkapják írásban újra és olvashatóan. Előfordult olyan is, hogy valaki hibásan olvasott el egy feladatot és tett fel hibás kérdést. A zsűri válasza ebben az esetben az volt, hogy olvassa el a szöveget figyelmesebben. A magyar versenyzők csak a második napon kérdeztek (hárman is), a 6. feladattal kapcsolatban. A kérdés így hangzott: A 0 természetes szám-e ? A válasz nemleges volt.
A dolgozatok javítását a küldöttségvezetők és helyetteseik együttesen végzik. Ez munkájuk legnehezebb része. Mikor minden feladat javítása elkészült, a zsűri ismét összeül, hogy meghozza végleges döntését, meghatározza a ponthatárokat, melynek alapján kiosztja az első, második, harmadik díjakat. Majd a különdíjakat ítéli oda a különösen szép, ötletes megoldásért. A döntést hosszú vita, alapos mérlegelés előzi meg, melynek alapján megszületnek a végeredmények.
Az ünnepélyes díjkiosztás a versenyzők és a zsűritagok részére egyaránt a befejezést jelenti, a jól végzett munka gyümölcsének learatását.
A versenyzők egész éven át készülnek az olimpiára. Ma már a résztvevő országok legtöbbjében szervezett előkészítés folyik. Hazánkban is már évek óta szakkörökben folyik a felkészülés. A szakkörökben egész iskolai évben dolgoznak a diákok, majd az iskolai év végén három héten át egy-egy fél napot töltenek el feladatmegoldással és elméleti felkészüléssel. Mivel a követelmények évről évre növekednek, olimpiai szakköröket az idei tanévtől kezdve nemcsak Budapesten szervez az Oktatási Minisztérium és a Bolyai János Matematikai Társulat közösen, hanem egyelőre tíz vidéki nagyvárosban is. Ez lehetővé teszi, hogy az ország bármely középiskolájában tanuló diák bekapcsolódhasson a munkába egy, a számára viszonylag könnyen elérhető városban. Mindenki jelentkezhet, aki a matematikai feladatok megoldásához kedvet és tehetséget érez. Az előkészítést segíti a lapunkban az ,,Olimpiai feladatok'' c. rovat, melyben kitűzött feladatok megoldása is jó gyakorlás. Az év során legjobb teljesítményt elért diákok kiérdemlik, hogy résztvevői legyenek az Olimpiának és munkájukkal, eredményeikkel az egész magyar ifjúság jó hírnevét öregbítsék.