Cím:	A nemzetközi mértékegységrendszer (SI)
Füzet:	1976/december, 225 - 226. oldal	PDF  |  MathML
Témakör(ök):	Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A nemzetközi mértékegység rendszer (SI)${}^{*}$   Az 1960-ban rögzített nemzetközi mértékegység rendszert (Systeme International; SI) hazánkban is fokozatosan bevezetik. Néhány éven belül a gazdasági és kereskedelmi életben már csak az SI mértékegységeket szabad használni. Ebből az alkalomból ismertetjük ezt a mértékrendszert. Az SI hét alapvető mennyiség egységeire épül, amelyek segítségével minden, a gyakorlatban előforduló mennyiség egysége kifejezhető. A hét alapmennyiséget és egységeiket a következő táblázat tartalmazza.   ${\displaystyle \begin{array}{|ccc|}\hline \multicolumn{1}{c}{{\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mphantom><mo stretchy="false">|</mo></mphantom></math><span style="font-style: italic;">Mennyiség</span>}}}& \multicolumn{1}{c}{{\displaystyle \text{<span style="font-style: italic;">SI egysége</span>}}}& \multicolumn{1}{c}{{\displaystyle \text{<span style="font-style: italic;">SI jele</span>}}}\\ {\displaystyle }\hfill & {\displaystyle }\hfill & {\displaystyle }\hfill \\ {\displaystyle \text{ hosszúság}}\hfill & {\displaystyle \text{méter}}\hfill & {\displaystyle \text{m}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ tömeg}}\hfill & {\displaystyle \text{kilogramm}}\hfill & {\displaystyle \text{kg}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ idő}}\hfill & {\displaystyle \text{másodperc}}\hfill & {\displaystyle \text{s}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ elektromos áramerősség}}\hfill & {\displaystyle \text{amper}}\hfill & {\displaystyle \text{A}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ abszolút hőmérséklet}}\hfill & {\displaystyle \text{kelvin}}\hfill & {\displaystyle \text{K}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ fényerősség}}\hfill & {\displaystyle \text{candela}}\hfill & {\displaystyle \text{cd}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ anyagmennyiség}}\hfill & {\displaystyle \text{mól}}\hfill & {\displaystyle \text{mol}}\hfill \\ {\displaystyle }\hfill & {\displaystyle }\hfill & {\displaystyle }\hfill \\ \hline\end{array}}$   Az SI megállapodás egyértelműen rögzíti az egységek definícióit is:   A kripton ‐ 86 atom $2p_{10}$ és $5d_5$ elektronállapota közötti átmenetnek megfelelő sugárzás vákuumbeli hullámhosszának $1650763\mathrm{,}73$-szorosa egy méter. Servesben a Nemzetközi Súly- és Mértékegységügyi Hivatalban őrzött platina‐iridium ötvözetből készült etalon henger tömege egy kilogramm. A cézium ‐ 133 atom alapállapotának két hiperfinom nívója közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama egy másodperc. Ha két elhanyagolható keresztmetszetű, párhuzamos, egymástól 1 méterre levő végtelen hosszú egyenes vezetőben azonos áramerősségű elektromos áram folyik és hosszegységenként $2\cdot {10}^{-7}$ newton erő hat közöttük, akkor az áramerősség egy amper. A víz hármaspontja abszolút hőmérsékletének $1/273\mathrm{,}16$-szorosa egy kelvin. A 101 325 pascal nyomáson levő platina olvadási hőmérsékletén levő $1/600$ $000{\text{ m}}^2$-es felületű abszolút fekete test merőleges irányban mért fényerőssége egy candela. Egy mól anyag ugyanannyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van $0\mathrm{,}012$ kilogramm szén ‐ $12\cdot$-ben. A mól használatakor meg kell adni az elemi egységet (pl. atom, molekula, ion, elektron). Az SI mértékegységekben még szerepelhet a szög (radián, jele rad), amely a szöget alkotó két egyenes metszéspontja köré rajzolt körből az egyenesek által kimetszett ív hosszának és a kör sugarának aránya; valamint a térszög (steradián, jele sr), amely a térszöget alkotó kúp csúcspontja köré rajzolt gömbből a kúpfelület által kimetszett felület területének és a gömbsugár négyzetének aránya.   A mi gyakorlatunkban rendszeresen előforduló fizikai mennyiségek SI mértékegységei (ez a táblázat nem tartalmazza a triviális egységeket, mint pl. ${\text{m}}^2$, ${\text{m/s}}^2$):   ${\displaystyle \begin{array}{|ccc|}\hline \multicolumn{1}{c}{{\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mphantom><mo stretchy="false">|</mo></mphantom></math><span style="font-style: italic;">Mennyiség</span>}}}& \multicolumn{1}{c}{{\displaystyle \text{<span style="font-style: italic;">SI egysége</span>}}}& \multicolumn{1}{c}{{\displaystyle \text{<span style="font-style: italic;">SI jele</span>}}}\\ {\displaystyle }\hfill & {\displaystyle }\hfill & {\displaystyle }\hfill \\ {\displaystyle \text{ erő}}\hfill & {\displaystyle \text{newton}}\hfill & {\displaystyle \text{N=m kg s<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>2</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ nyomás}}\hfill & {\displaystyle \text{pascal}}\hfill & {\displaystyle \text{Pa=N m<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>2</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ energia, munka, hő}}\hfill & {\displaystyle \text{joule}}\hfill & {\displaystyle \text{J=N m}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ teljesitmény}}\hfill & {\displaystyle \text{watt}}\hfill & {\displaystyle \text{W=J s<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>1</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ frekvencia}}\hfill & {\displaystyle \text{hertz}}\hfill & {\displaystyle \text{Hz=s<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>1</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ elektromos töltés}}\hfill & {\displaystyle \text{coulomb}}\hfill & {\displaystyle \text{C=A s}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ elektromos feszültség}}\hfill & {\displaystyle \text{volt}}\hfill & {\displaystyle \text{V=W A<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>1</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ elektromos ellenállás}}\hfill & {\displaystyle \text{ohm}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mi>Ω</mi></math>=V A<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>1</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ elektromos vezetőképesség}}\hfill & {\displaystyle \text{siemens}}\hfill & {\displaystyle \text{S=<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mi>Ω</mi></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>1</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ kapacitás}}\hfill & {\displaystyle \text{farad}}\hfill & {\displaystyle \text{F=C V<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>1</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ mágneses fluxus}}\hfill & {\displaystyle \text{weber}}\hfill & {\displaystyle \text{Wb=V s}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ mágneses indukció}}\hfill & {\displaystyle \text{tesla}}\hfill & {\displaystyle \text{T=Wb m<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>2</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ induktivitás}}\hfill & {\displaystyle \text{henry}}\hfill & {\displaystyle \text{H=<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mi>Ω</mi></math> s}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ fényáram}}\hfill & {\displaystyle \text{lumen}}\hfill & {\displaystyle \text{lm=cd sr}}\hfill \\ {\displaystyle \text{ megvilágtás}}\hfill & {\displaystyle \text{lux}}\hfill & {\displaystyle \text{lx=lm m<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>2</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill \\ {\displaystyle }\hfill & {\displaystyle }\hfill & {\displaystyle }\hfill \\ \hline\end{array}}$   Az SI mértékegységek törtrészeit és többszöröseit az alább felsorolt, egy‐egy szorzót jelentő prefixumok egyikével kell képezni:   ${\displaystyle \begin{array}{|ccccccccc|}\hline {\displaystyle \text{<span style="font-style: italic;">Szorzófaktor</span>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mn>18</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mn>15</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mn>12</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mn>9</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mn>6</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mn>3</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mn>2</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{10}}\hfill \\ {\displaystyle \text{<span style="font-style: italic;">Elnevezés</span>}}\hfill & {\displaystyle \text{exa}}\hfill & {\displaystyle \text{peta}}\hfill & {\displaystyle \text{tera}}\hfill & {\displaystyle \text{giga}}\hfill & {\displaystyle \text{mega}}\hfill & {\displaystyle \text{kilo}}\hfill & {\displaystyle \text{hekto}}\hfill & {\displaystyle \text{deka}}\hfill \\ {\displaystyle \text{<span style="font-style: italic;">Jel</span>}}\hfill & {\displaystyle \text{E}}\hfill & {\displaystyle \text{P}}\hfill & {\displaystyle \text{T}}\hfill & {\displaystyle \text{G}}\hfill & {\displaystyle \text{M}}\hfill & {\displaystyle \text{k}}\hfill & {\displaystyle \text{h}}\hfill & {\displaystyle \text{da}}\hfill \\ \multicolumn{9}{c}{{\displaystyle }}\\ {\displaystyle \text{<span style="font-style: italic;">Szorzófaktor</span>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>1</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>2</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>3</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>6</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>9</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>12</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>15</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mn>10</mn></mrow><mrow><mo stretchy="false">-</mo><mn>18</mn></mrow></msup></mrow></math>}}\hfill \\ {\displaystyle \text{<span style="font-style: italic;">Elnevezés</span>}}\hfill & {\displaystyle \text{deci}}\hfill & {\displaystyle \text{centi}}\hfill & {\displaystyle \text{milli}}\hfill & {\displaystyle \text{mikro}}\hfill & {\displaystyle \text{nano}}\hfill & {\displaystyle \text{piko}}\hfill & {\displaystyle \text{femto}}\hfill & {\displaystyle \text{atto}}\hfill \\ {\displaystyle \text{<span style="font-style: italic;">Jel</span>}}\hfill & {\displaystyle \text{d}}\hfill & {\displaystyle \text{c}}\hfill & {\displaystyle \text{m}}\hfill & {\displaystyle \text{<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mi>μ</mi></math>}}\hfill & {\displaystyle \text{n}}\hfill & {\displaystyle \text{p}}\hfill & {\displaystyle \text{f}}\hfill & {\displaystyle \text{a}}\hfill \\ \hline\end{array}}$   Példák a prefixumok használatára: ${10}^{-15}\text{F}=1\text{fF}$, ${10}^{-9}\text{ kg}=1\mu \text{g}$, ${10}^6\text{ Hz}=1\text{ MHz}$. A nemzetközi tudományos élet igen gyakran használja az SI mértékegységeket, sőt nem ritka az olyan tudományos folyóirat, amelyik a szerzőktől megköveteli az SI mértékegységek használatát, ezért Lapunkban is gyakran SI egységekkel fogunk számolni. Természetesen a gyakorlati életben rendszeresen előforduló egyéb egységeket (pl.${}^{\circ }\text{C}$) indokolt esetben továbbra is használhatjuk. Az eddigi gyakorlattól való jelentősebb eltérések a következők: erő: $1\text{ kp}=9\mathrm{,}80865\text{ N}\approx 9\mathrm{,}81\text{ N}$; nyomás: $1\text{ atm}=1\mathrm{,}033{\text{ kp/cm}}^2=101325\text{ Pa}\approx 101\text{ kPa}$; $\phantom{\text{<span style="font-style: italic;">nyomás: </span>}}1\text{ at}=1{\text{ kp/cm}}^2=98066\mathrm{,}5\text{ Pa}\approx 98\text{ kPa}$; $\phantom{\text{<span style="font-style: italic;">nyomás: </span>}}1\text{ torr}=133\mathrm{,}332\text{ Pa}=0\mathrm{,}133\text{ kPa}$; hő: $1\text{ cal}=4\mathrm{,}1868\text{ J}$; teljesítmény: $1\text{ LE}=735\mathrm{,}5\text{ W}$; abszolút hőmérséklet: egysége kelvin, a fok jel a megnevezésben itt $\phantom{\text{<span style="font-style: italic;">abszolút hőmérséklet: </span>}}$megszűnik (K). ${}^{*}$Részletesebben az SI mértékegységekről l. pl. Magyar Közlöny 1976. évi 34. szám, vagy G. W. C. Kaye, T. H. Laby: Tables of Physical and Chemical Constants, Longman, London, 1973.