A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Felmerülhet az az érdekes probléma, hogy a csapágy eltörése után miért marad változatlan a rúd szögsebessége? Érvelhetünk-e úgy, hogy a csapágy eltörése előtt a rúd a végpontja körül forgott, , míg a csapágy eltörése után a tömegközéppont körül fog forogni, és a megváltozott tehetetlenségi nyomaték az impulzusmomentum megmaradása miatt a szögsebesség változását vonja maga után? Az érvelés hibás, mert az impulzusmomentum megmaradásának törvényét nem szabad két egymást követő pillanatban más tengelyre felírva alkalmaznunk. Ha eredetileg a forgástengelyre írtuk fel az impulzusmomentumot, akkora tengely eltörése után a pillanatnyi forgástengelyre kell felírni, és az az eltörést követően egybeesik az eredeti tengellyel. A másik lehetőség, hogy végig a tömegközéppontra felírt impulzusmomentumokkal számolunk. (A tömegközéppont a tengely eltörése előtt és után is gyorsul, de ez nem haj, mert a tömegközéppont az egyetlen tengely, amelyre még gyorsulása esetén is igaz az összefüggés.) A szögsebesség változatlanságát igazolhatjuk energia-megmaradással is, felhasználva, hogy a tömegközéppont sebessége a tengely eltörése előtt és után egyenlő, mert véges erők tetszőlegesen rövid idő alatt nem változtatják meg a sebességet. Ezért | | Kapjuk, hogy Az energiamegmaradás felírásánál azért volt jogunk a forgástengelyt különböző módon felvennünk, mert a teljes mozgási energia ‐ szemben az impulzusmomentummal ‐ nyilván független a forgástengely választásától, ami az | | egyenlőségből is látszik, ahol a bal oldalon a végpont körüli forgás energiája, a jobb oldalon a tömegközéppont körüli forgás és a tömegközéppont haladó mozgásának energiája áll. |