Cím: 1972. évi Eötvös Loránd Fizikaverseny
Füzet: 1973/február, 81. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Eötvös Loránd (korábban Károly Irén)

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat október 21-én rendezte ez évi fizikai versenyét Budapesten és 7 vidéki városban az idén érettségizettek és középiskolai tanulók számára, A versenyzők 5 óráig dolgozhattak és bármilyen segédeszközt használhattak. A versenyzők létszáma 309 volt. Ismertetjük a feladatokat és megoldásukat.

 
1.Egy félhengerre olyan hosszú fonalat fektetünk, amelyhez tartozó középponti szög 90-os (1. ábra). A felszínhez feszülő fonál egyik végén 1 kg-os, másik végén 3 kg-os tömeg van. A fonalat úgy helyezzük el, hogy az 1 kg-os tömeg a félhenger fele magasságában legyen. Ezután elengedjük a fonalat. Melyik tömeg repül le előbb, a hengerről? A súrlódást nem vesszük figyelembe.
 

 

1. ábra
 
 

Megoldás. Határozza meg a tömegek helyzetét φ szög (2. ábra).
 

 

2. ábra
 
 

Az indulási helyzetet meghatározó szög φ0. Csak jobbra történő mozgással foglalkozunk. Legyen a két tömeg m, ill. 3m.
A fonállal összekötött tömegek egyensúlya olyan φi szögnél valósul meg, amelyre a jobb oldali tömeg súlyának forgatónyomatéka egyenlő a bal oldali tömeg súlyának forgatónyomatékával.
Rsinφi3mg=Rcosφimg,
innen tg  φi=1/3, φi=18,43. Tehát feladatunk φ0=30-os adata mellett a tömegek elindulnak jobb felé.
Mozgás közben, egy bizonyos φ-hez tartozó helyzetben a tömegek közös sebessége v. Az energiatörvény szerint a jobb oldali tömeg munkavégzése egyenlő a bal oldali tömeg helyzeti energiájának növekedésével, hozzáadva az egész szerkezet mozgási energiáját:
3mgR(cosφ0-cosφ)=mgR(sinφ-sinφ0)+4mv22.
Innen kifejezzük φ függvényeként v sebességet, illetve v2/R=ac centripetális gyorsulást:
ac=v2R=g2[(3cosφ0+sinφ0)-(3cosφ+sinφ)].(I.)
Ez a centripetális gyorsulás 0-tól g[(3cosφ0+sinφ0)-1]/2-ig monoton növekszik, ha φ-t φ0- tól 90-ig változtatjuk.
A bal oldali m tömeget mgsinφ erő szorítja a hengerhez. Az elrepülés feltétele, hogy mac centripetális erő elérje ezt az értéket, vagyis, a gyorsulásokkal kifejezve:
ac=v2R=gsinφr.(II.)
A bal oldali tömeg elrepülésének φr szögét kiszámíthatjuk, ha (II.)-ben felhasználjuk ac (I.)-szerinti értékét:
sinφr=12[(3cosφ0+sinφ0)-(3cosφr+sinφr)].
A cosφr=1-sin2φr összefüggést felhasználva és rendezve:

18sin2φr-6(3cosφ0+sinφ0)sinφr+(3cosφ0+sinφ0)2-9=0. Ennek megoldása:
sinφr=3cosφ0+sinφ0+18-(3cosφ0+sinφ0)26
A mi φ0=30-os indításunk esetében φr=87,85, tehát az ehhez tartozó helyzetben repülne le a bal oldali tömeg.
A jobb oldali tömegre vonatkozó számítást hasonlóan végezzük el. A tömeg 3mac centripetális gyorsulásának a 3mg súlyerő 3mgcosφ összetevőjét kell elérnie, ezért most az elrepülés feltétele:
ac=v2R=gcosφr.(III.)
A jobb oldali 3m tömeg elrepüléséhez tartozó φr szöget iszámíthatjuk, ha (III.)-ban felhasználjuk ac (I.) szerinti értékét:
cosφr=12[(3cosφ0+sinφ0)-(3cosφr+sinφr)].
Ismét használjuk a cosφr=1-sin2φr összefüggést és rendezzük az egyenletet:
26sin2φr-2(3cosφ0+sinφ0)sinφr+(3cosφ0+sinφ0)2-25=0.
Az egyenlet megoldása:
sinφr=3cosφ0+sinφ0+650-25(3cosφ0+sinφ0)226.
A mi esetünkben φ0=30 indítási szög mellett a jobb oldali tömeg elrepülési helyzetét meghatározó szög φr=63,9. Tehát a jobb oldali tömeg előbb repül le a hengerről.
Jó áttekintést nyújt a 3. ábra.
 

 

3. ábra
 
 

A II. görbe feltünteti φ függvényében a bal oldali tömeget a hengerhez szorító erőnek megfelelő gyorsulást (sinus-görbe), a III. görbe pedig ugyanezt a jobb oldali tömegnél (cosinus-görbe). Az I. görbe a tömegek közös centripetális gyorsulását mutatja φ függvényében, φ0=30-os indítás esetében. A metszéspontok jelentik a lerepülési helyzetet. Látjuk, hogy a jobb oldali tömegnek feltétlenül le kell repülnie valamilyen φ szögnél. mert az I.-görbe feltétlenül metszi a III.-cosinus-görbét. A II.-görbén nem kapunk feltétlenül metszéspontot. Meghatározható, hogy φ=36,87-os indításnál éri el I. Az 1g értéket, tehát ennél magasabb indításnál a bal oldali tömeg nem repülhet le.
Ha a mozgás elemzése nélkül csak a feladat feltett kérdésére akarunk válaszolni, akkor legegyszerűbben így járhatunk el. A tömegek sebessége és centripetális gyorsulása egyenlő. Ha a bal oldali tömeg a φ=45-os helyzetig még nem repült le, akkor ezután a jobb oldali tömegnek kell előbb lerepülnie, mert ekkor már a sinus kisebb, mint a cosinus. Arról egyszerű számítással gyorsan meg lehet győződni, hogy a 45-os helyzetig a bal oldali tömeg még nem repül le.
 
2. a) Hosszú szárú U-alakú csőben szobahőmérsékletű víz van (4. ábra).
 

 

4. ábra
 
 

A bal oldali szárban a víz felszínét párolgásmentes olajhártya zárja el. A berendezést súlypontja alatt megtámasztjuk, majd egyenletesen felmelegítjük. Felborul-e?
 
b) Mi történik melegítéskor az előzőleg kiegyensúlyozott berendezéssel akkor, ha nincs olajhártya, de a bal oldali szár sokkal rövidebb?
 
Megoldás. a) A jobboldali csőben növekszik a folyadék felett a telített gőzök nyomása (a tenzió) és vizet nyom át a bal oldali szárba. Az ék fölötti keresztmetszetben anyag vándorolt bal felé, és ennek az ilyen alakú eszközben az a következménye, hogy a berendezés felső végével bal felé billen.
 
b) A melegítés után is egyenlők a tenziók, tehát a két szárban most is egyenlő magasan áll a víz (bár a mostani szint valamivel alacsonyabb, mint az előbbi, mert folyadéknak el kellett párolognia). A hosszabb jobb oldali szárba több gőznek kellett belepárolognia, mint a rövidebb baloldaliba, a jobb oldal nehezebb lett, aminek az a következménye (az egyenlő erőkarok mellett), hogy a szerkezet felső végével jobbra billen.
 
Megjegyzések. b) esetben a gőz viszonylag kis sűrűsége folytán nem túl nagy a keletkező súlykülönbség. Érdekes még, hogy gőzök nyomása és sűrűsége a felszíntől felfelé menve kissé csökken a magasságkülönbség folytán, amint az a légkörben ismeretes (hipszometriás nyomás- és sűrűségcsökkenés). Tehát a tér csak közvetlenül a felszín mellett telített, feljebb már nem. A kétoldali folyadékszintek magasságára nézve a felszín melletti nyomás a lényeges, és így a szintmagasságok egyenlők maradnak annak ellenére, hogy nagyobb tömegű gőz van a jobb oldali felszín felett. De ezek fent, belülről kisebb erővel nyomják a cső tetejét, mint a bal oldali rövidebb csőben.
Ha eredetileg levegő is lett volna a csövekben, vagy melegítéskor túllépnénk a kritikus hőmérsékletet, az egyensúlymegbomlás előjele ugyanolyan marad.
 
3. Felfújt, könnyű műanyag labdát találomra megpörgetve sima vízfelületre ejtünk. Azt tapasztaljuk, hogy mielőtt megáll, rendszerint függőleges tengely körül forog. Mi a jelenség magyarázata?
 
Megoldás. A ferde helyzetű tengely körüli forgás vízszintes és függőleges tengely körüli forgás eredőjeként fogható fel. A vízszintes tengely körüli forgást a súrlódás erősen fékezi, mert a kerület, a gömb "egyenlítője'' mentén nagy a sebesség. A függőleges tengely körüli forgással az érintkező felület kis sebessége jár együtt a gömb kis gömbsüvegénél, tehát ez a forgás lassabban fékeződik, tovább marad meg, a forgás végén már csak ez érvényesül.
 
A verseny eredménye. I. díjat nyert Szabó Zoltán honvéd (a budapesti Apáczai Csere Gimnáziumban érettségizett mint Turtóczky Sándor tanítványa); II. díjat nyert Németh Tibor, a budapesti Berzsenyi Gimnázium III. osztályában Hubert Györgyné tanítványa; egyenlő helyezésben III. díjat nyertek Bezdek Károly, a dunaújvárosi Münnich Gimnázium IV. o. tanulója (tanára Kobzos Ferenc), Tóth Péter, a budapesti Eötvös Gimnázium IV. o. tanulója (tanára Veres Mihályné) és Vassel Róbert, a budapesti ELTE-TTK matematikus hallgatója (a budapesti I. István Gimnáziumban érettségizett mint Moór Ágnes tanítványa). Dicséretet kaptak könyvjutalommal Nagy Péter honvéd (a budapesti Petőfi Gimnáziumban érettségizett mint Biró István tanítványa), Tarjányi László, a kecskeméti Katona Gimnázium IV. o. t. (tanára Fodor István) és Veress Tibor, a budapesti Radnóti Gimnázium IV. o. t. (tanára, Kugler Sándorné).