Cím: Az 1971. évi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny II. fordulójának feladatai
Füzet: 1972/február, 75 - 76. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): OKTV

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Általános tantervű és szakosított matematika‐fizika osztályok részére

 
1. Oldjuk meg a következő egyenletet:
x2-4x+3+-x2+3x-2=x2-x.

2. a) Legyen M az ABC tetszőleges háromszög ugyancsak tetszőleges belső pontja. Bizonyítsuk be, hogy ekkor
tBCMMA+tCAMMB+tABMMC=0,
ahol tBCM, tCAM és tABM rendre a BCM, CAM, ill. ABM háromszög területét jelenti.
b) Legyen M az ABCD tetszőleges tetraéder ugyancsak tetszőleges belső pontja. Bizonyítsuk be, hogy ekkor
VBCDMMA+VCDAMMB+VDABMMC+VABCMMD=0,
ahol VBCDM, VCDAM, VDABM és VABCM rendre a BCDM, CDAM, DABM, ill. ABCM tetraéder térfogatát jelenti.
3. Bizonyítsuk be, hogy a sakktábla 63 mezője lefedhető 21 darab olyan kartonlemezzel, amelyek mindegyike 3 egymás melletti vagy egymás alatti mezőt tud lefedni. Mely mezők maradhatnak fedetlenül?
 
A speciális matematikai tantervű osztályok részére

 

1. Egy automatánál a játék feltételei a következők. Egy zseton bedobására az automata feldob egy játékkockát, amelynek lapjain az 1,2,...,6 számok vannak; a dobás eredménye látható. A dobás után választhatunk: vagy felvesszük nyereményünket, amely annyi forint, amennyi a kockán dobott szám, és a játék véget ér; vagy újabb zsetont dobunk az automatába. Az utóbbi esetben az automata ismét feldobja a kockát és a nyereményünk annyi forint, amennyi a két dobott szám szorzata. Újabb választási lehetőségünk nincs, a játék legkésőbb a második dobás után véget ér. Van-e olyan játékmód, amely mellett a nyeremény várható értéke pozitív, ha a zseton ára 6 Ft 50 f?
2. Határozzuk meg mindazokat az n természetes számokat, amelyekre igaz a következő állítás:
tetszőleges x1,x2,...,xn valós számok mellett a
p(x)=i=1n(x-xi)
polinomra teljesül a
i=1np'(xi)0
egyenlőtlenség (ahol p'(x) a p(x) polinom deriváltja).
3. A H0,H1,... halmazsorozatot a következő módon állítjuk elő. Kiindulunk egy tetszőleges 1-nél nagyobb természetes számból. Ez a H0 egyetlen eleme. Továbbmenve lépésről lépésre definiáljuk a halmazsorozat újabb elemeit. Ha már Hn-et definiáltuk, ennek minden aHn eleméből két új számot képezünk: (a+1)-et és a2-et, az így kapott számok lesznek Hn+1 elemei.
Bizonyítsuk be, hogy a Hk halmaz 2k (k=0,1,2,...) különböző elemből áll.
 
*

 

A 2. feladat nem különbözik lényegesen a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia 1. feladatától (K. M. L. 43. (1971) 1. old.).
Mind a két esetben az illetékes versenybizottság a következő egyenlőtlenséget általánosította:
,,Bizonyítsuk be, hogy tetszőleges a, b, c, d, e valós számokra érvényes a következő egyenlőtlenség:

(a-b)(a-c)(a-d)(a-e)+(b-a)(b-c)(b-d)(b-e)+(c-a)(c-b)(c-d)(c-e)++(d-a)(d-b)(d-c)(d-e)+(e-a)(e-b)(e-c)(e-d)0.''



Az egyenlőtlenség olimpiára javaslása sajnálatos elnézés folytán jött létre. A magyar versenybizottság az esetet 1971. december 7-i levelében a nemzetközi zsüri elnökének tudomására hozta.