Az V. Nemzetközi Fizikai Diákolimpia rendezését Bulgária vállalta. A verseny $1971$ júl. $4$-én és $5$-én volt Szófiában. Hét állam képviseltette magán (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia, Szovjetunió) $5-5$ tagból álló csapattal és $2-2$ kísérővel. A csehszlovák és a lengyel csapat egy-egy tagja megbetegedett és a versenyen nem vett részt.
Az első napon négy feladatot kellett megoldani a mechanika, hőtan, elektromosságtan és fénytan köréből. A második napon a feladat egy mérés megtervezéséből, végrehajtásából és kiértékeléséből állt. A munkaidő mindkét napon $5-5$ óra volt. Hibátlan, teljes megoldással $10-10$ pontot lehetett elérni, a gyakorlati verseny két feladatnak számított. Az első és második feladat aránylag sok számítást igényelt, melyhez az idő nem bizonyult elégnek, ezért a Nemzetközi Bizottság a maximális pontszámot $60$-ról $48$-ra csökkentette, és ehhez viszonyította a többi teljesítményt. A feladatok szövegét és megoldását egyik későbbi számunkban közöljük.
Az eredmény kihirdetése júl. $11$-én történt ünnepélyes keretek között Várnában: A díjakat Tódora Szpiridonova, a bolgár művelődésügyi miniszter helyettese adta át a győzteseknek. Kiosztásra került $5$ első, $6$ második, $12$ harmadik díj és $7$ dícsérő oklevél. Két versenyző érte el a teljes $48$ pontszámot, a magyar Tichy-Rács Ádám és a csehszlovák Karel Schafarzik. Ezért különdíjban részesültek. $45-48$ pont között első, $40-44$ pont között második, $35-39$ között harmadik díj, $30-34$ pont között dicséret járt.
A magyar versenyzők közül első díjat Tichy-Rács Ádám (Bp., Eötvös Gimn.), második díjat Mosó Tamás (Bp., Eötvös Gimn.), harmadik díjat Iglói Ferenc (Szeged, Radnóti Gimn.) és Gács Lajos (Bp. Landler Techn.), dicséretet Szabó Zoltán (Bp., Apáczai Csere Gimn.) kapott. Az egyes feladatok kiemelkedően szép megoldásáért több különdíjat osztottak.
Hivatalos csapatverseny nincs. Az elért összpontszám országonként a következő: Bulgária $128$, Csehszlovákia $169$ ($4$ versenyző), Lengyelország $157$ ($4$ versenyző), Magyarország $197$, NDK $183$, Románia $184$, Szovjetunió $192$ pont.
Júl. $2$. és $12$. között a delegációk megtekintették Szófiát, Szopotot, Gabrovót, Tirnovót és Várnát. Kirándultak a Vitosa hegyre, Neszebárba, Balcsikba, Ruszalkába, fürödtek az Arany Homokon és a Naposparton. A rendezőség gazdag, jól szervezett programról gondoskodott, melynek lebonyolítása éppen olyan mintaszerűen történt, mint a versenyé. Volt operaelőadás, több múzeumlátogatás, akvárium és planetárium megtekintése és a bolgár Komszomol tagjaival eltöltött baráti találkozó.
A Nemzetközi Bizottság örömmel fogadta el $1972$. évre Románia, $1973$ évre pedig az NDK meghívását.
Az eddig lezajlott öt Nemzetközi Fizikai Diákolimpián a magyar versenyzők által elért eredmény és a legtöbb pontszámot elért csapatok sorrendje a következő:
$1967$, Varsó: I. Szalay Sándor, IV. Mihály László, VI. Marossy Ferenc. Magyarország $107$, Lengyelország $104$, Csehszlovákia $103$ pont.
$1968$, Budapest: II. Takács László, III. Mihály László, IX. Marossy Ferenc. Magyarország $93$, Csehszlovákia $85$, Lengyelország $84$ pont.
$1969$, Brünn: I. díj: Kálmán Péter, Maróti Péter, Spitzer József; II. díj: Andor László, Horváthy Péter. Csehszlovákia $222$, Magyarország $214$, Szovjetunió $207$ pont.
$1970$, Moszkva: II. díj: Kereszturi András, Ormos Pál; III. díj: Nagy András; dicséret: Sailer Kornél; emléklap: Gyimesi Ferenc, Horváthy Péter. Szovjetunió $301$, Csehszlovákia $238$, Lengyelország $236$, Magyarország $224$ pont.
$1971$, Szófia: I. díj: Tichy-Rács Ádám; II. díj: Mosó Tamás; III. díj: Gács Lajos, Iglói Ferenc; dicséret: Szabó Zoltán. Magyarország $197$, Szovjetunió $192$, Románia $184$ pont.