Cím: Pályázat az inverzióról
Szerző(k):  Bártfai Pál ,  Tusnády Gábor 
Füzet: 1971/január, 1 - 7. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb (KöMaL pontverseny is)

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az alábbiakban az inverzióra vonatkozó feladatokat közlünk. E feladatok megoldását bárki beküldheti a szokásos módon: minden feladat megoldását külön lapon kérjük, beküldési határidő 1971. április 25. Kérjük a versenyzőinket, hogy pályázatunkra küldött megoldásaikat külön borítékba tegyék, a borítékra írják rá, hogy "Pályázat az inverzióról''. A közölt feladatok alkalmazását három példán mutatjuk be. Az inverzióra vonatkozó szükséges ismeretek megtalálhatók például a K. M. L. 37. kötet 97‐101. oldalán (1968. november). Megemlítjük továbbá, hogy az inverzióval kapcsolatos a pontversenyen kívül közölt 12., 28., 31. és 44. probléma.

 

1. feladat. Legyen az inverzió alapkörének középpontja O, sugara r, a sík két tetszőleges, O-tól különböző pontja Q és S, ezek inverze Q' és S'. Bizonyítandó, hogy
Q'S'QS=OS'OQ=OQ'OS.

I. példa (Apollóniosz kör). Adott a síkban két különböző pont, A és B, továbbá egy pozitív valós szám λ(λ1). Azoknak a pontoknak a mértani helye a síkban, melyek A-tól λ-szor akkora távolságra vannak, mint B-től, egy kör, melyre A-t invertálva B-t kapjuk.
Állításunkat a λ=1 esetre vezetjük vissza az inverzió segítségével. Legyen egyelőre az inverzió alapköre tetszőleges (középpontja O, sugara r), az adott A, B pontok és a tetszőleges P pont inverze A', B', P'. (Feltesszük, hogy A, B, P és O különbözőek.) Az 1. feladat alapján
A'P'AP=OP'OA,B'P'BP=OP'OB,
tehát
A'P'B'P':APBP=OBOA.
Válasszuk O-t úgy, hogy a vizsgált mértani helyhez tartozzék, vagyis OA=λOB legyen. (Könnyen látható, hogy van ilyen pont; 1. ábra)
 
 
1. ábra
 

Ekkor
A'P'B'P'=OBOAAPBP=1λAPBP,
így P akkor és csakis akkor lesz a vizsgált mértani hely O-tól különböző pontja, ha A'P'=B'P', vagyis P' az A'B' szakasz t felező merőlegesén van. t nem mehet át O-n, hiszen ekkor OA'=OB' volna, és ebből OA=OB következne, ami OA=λOB és λ1 miatt nem lehet. Eszerint a vizsgált mértani helyhez O-n kívül t pontjainak inverzei tartoznak. Ezek az inverz pontok egy O-n átmenő k kör O-tól különböző pontjai. A vizsgált mértani hely tehát a k kör.
A pontversenyen kívül közölt 31. probléma szerint, ha adott egy kör (vagy egyenes) és két pont, melyek az adott körre (vagy egyenesre) nézve inverz (vagy tükrös) párok, és az egész alakzatot egy tetszőleges alapkörre invertáljuk, az adott pontok olyan pontokba mennek át, melyek az adott kör (vagy egyenes) inverzére nézve (ami ismét kör vagy egyenes) inverz vagy tükrös párt alkotnak.
Eszerint abból, hogy az A', B' pontok a t tengelyre nézve tükrös párt alkotnak, következik, hogy A és B a k-ra nézve inverz pontpár, állításunkat ezzel bebizonyítottuk.
 

2. feladat. Adott a síkban 3 különböző pont: A, B, C. Szerkesszük meg azt a kört, amelyik átmegy C-n és amelyikre A-t invertálva B-t kapjuk.
 

3. feladat. Adott a síkban 3 különböző pont: A, B, C. Legyen ka az A-n átmenő, B-t C-be vivő, kb a B-n átmenő, C-t A-ba vivő, kc, a C-n átmenő, A-t B-be vivő inverzió alapköre. Mutassuk meg, hogy van két pont, amelyeken e három kör mindegyike átmegy.
 
4. feladat. Adott a síkban 3 különböző pont: A, B, C. Jellemezzük azokat a köröket, melyekre invertálva az adott pontokat, a kapott A', B', C' pontokra A'C'=B'C' teljesül.
 

5. feladat. Adott egy tetszőleges háromszög. Van-e olyan inverzió, mely a háromszög csúcsaihoz egy szabályos háromszög csúcsait rendeli hozzá?
 

II. példa. Legyenek az ABC háromszög oldalai különbözőek, a háromszög belső, ill. külső szögfelezői messék a szemközti oldalt az A1, B1, C1, ill. A2, B2, C2 pontokban, az A1A2, B1B2, C1C2 szakaszok fölé rajzolt Thalész körök legyenek rendre ka, kb, kc. Megmutatjuk, hogy van két pont, M1 és M2, melyeken e három kör mindegyike átmegy, és e körök 60-os szögben metszik egymást (2. ábra).
 
 
2. ábra
 

A feladatban szereplő pontokat a háromszög Miguel pontjainak nevezzük. Könnyen látható, hogy ha egyenlő szárú háromszögben a megfelelő kört oldalfelező merőlegessel helyettesítjük, feladatunk állítása érvényben marad, szabályos háromszögnek azonban csak egy ilyen pontja van. Állításunk egy részét tartalmazta az 1686. feladat.*
Ismeretes, hogy a háromszög szögfelezői olyan arányban osztják a szemközti oldalt, mint a szög szárain levő oldalak aránya, így
AC1:BC1=AC2:BC2=AC:BC.
A C1, C2, C pontok tehát rajta vannak az A, B pontokhoz és λ=ba számhoz tartozó Apolloniosz-körön (I. példa), ez az Apolloniosz kör tehát azonos kc-vel és A-t kc-re invertálva B-t kapjuk. Hasonló állítás mondható ki a kb, ka körökre is. Így M1, M2 létezését a 3. feladat állítása biztosítja.
Mivel A-t kb-re invertálva C-be megy át, az M1M2 pontok pedig helyükön maradnak, az A, M1, M2 pontokon átmenő ka körnek kb-re vonatkozó inverze a C, M1, M2 pontokon átmenő kc kör. Tudjuk, hogy az inverzió szögtartó, tehát ka és kc, a kb-vel ugyanakkora szöget zárnak be, ami azt jelenti, hogy az M1-en átmenő ka , kb, kc köröket érintő e, f, g egyenesek közül az e és g az f-fel egyenlő szögeket zárnak be. (Mivel a körök metszik egymást M1-ben, ezek az egyenesek különbözők.) Hasonló módon láthatjuk be, hogy g-vel az e és f egyenesek egyenlő szögeket zárnak be, tehát e három egyenes 6 egyenlő szöget határoz meg és e szögek 60-osak.
Állításunkat másképp is bebizonyíthatjuk: legyen k tetszőleges M1 középpontú kör. k-ra invertálva a ka, kb, kc, köröket egyeneseket kapunk, jelöljük ezeket k'a, k'b, k'c-vel (3. ábra).
 
 
3. ábra
 

Ezek az egyenesek egy ponton mennek át, M2 inverzén. Jelöljük A, B, C inverzét A', B', C'-vel: ezek rendre a k'a, k'b, k'c, egyeneseken vannak. A 31. probléma már idézett állítása szerint abból, hogy A kb-re vonatkozó inverze C, következik, hogy A' és C' a k'b-re tükrősen helyezkednek el, tehát A'B'=B'C'. Hasonlóan kapjuk, hogy A'B'=C'A', tehát A'B'C' szabályosan háromszög, a k'a, k'b, k'c egyenesek közti szögek 60-osak és mivel az inverzió szögtartó, ugyanekkorák a ka, kb, kc körök közti szögek is.
 

6. feladat. Adott a síkban két kör, k1 és k2, melyek nem metszik egymást és egyik sincs a másik belsejében. Mutassuk meg, hogy két olyan pont van a síkban, melyek körül tetszőleges k kört rajzolva, a k1, k2 körök k-ra vonatkozó k'1, k'2 inverzei koncentrikus körök.
 

7. feladat. Adott a síkban két kör, melyeknek van közös belső érintőjük. Mutassuk meg, hogy van két pont a síkban, melyeken e körök tetszőleges közös (külső vagy belső) érintőjének az érintési pontok közti szakasza fölé rajzolt Thalesz kör átmegy.
 

8. feladat. Legyen k1 az ABC háromszögbe írt kör, melynek középpontja O1, és érintse k1 az oldalakat rendre az A1, B1, C1 pontokban. Mutassuk meg, hogy
a) az A, B, C pontok k1-re vonatkozó A', B', C' inverzei rendre felezik a B1C1, C1A1, A1B1 szakaszokat,
 

b) az ABC háromszög oldalegyeneseinek k1-re vonatkozó inverzei az A1O1, B1O1, C1O1 szakaszok feletti Thalesz körök,
 

c) az ABC háromszög köré írható k kör inverze az A1B1C1 háromszög Feuerbach köre.
 

9. feladat. Bizonyítsuk be Euler következő tételét: két adott körhöz (k-hoz és k1-hez) akkor és csakis akkor van olyan háromszög, melynek k a körülírt, k1 a beírt köre, ha
d2+r12=(r-r1)2,
ahol r, r1 a k, k1 sugara, d a középpontok távolsága.
 

III. példa (az 1969. évi Nemzetközi Matematikai Diákolimpia 4. feladatának1 általánosítása). Legyen az ABC háromszög körülírt köre k, beírt köre k1, az AB szakasz tetszőleges belső pontja D. Jelöljük az AB egyenest c-vel, a DC félegyenest d-vel. A c egyenest, a k kört és a d félegyenest érintő két kör legyen k2 és k3 (4. ábra).
 
 
4. ábra
 

Megmutatjuk, hogy
 

a) a k1, k2, k3 kör O1, O2, O3 középpontja egy egyenesen van,
 

b) a k1 kört a k2, k3 körök és a d félegyenes egyértelműen meghatározzák.
Állításunk b) része részletesebben a következőt jelenti. Legyen k2 és k3 két egymást nem metsző kör, középpontjuk O2, O3, közös külső érintőjük c és c1. E körök egyik közös belső érintője messe c-t D-ben és legyen d ennek a belső érintőnek az a D-ből kiinduló félegyenese, amelyik c-nek ugyanazon az oldalán van, mint a k2, k3 kör. Legyen továbbá d és c1 metszéspontjának, P-nek a vetülete az O2O3 centrálison, O1, és legyen k1, az O1 körül írt, c-t érintő kör. Ekkor k1 beírt köre lesz minden olyan háromszögnek, melynek csúcsait a c egyenesből és a d félegyenesből egy, a k2, k3 köröket kívülről érintő k kör metszi ki.
 
 
5. ábra
 

Állításunk a) részének a bizonyítása a következő. Jelöljük az ABC háromszög másik két oldalát a-val, b-vel, érintse k1 az oldalakat az A1, B1, C1 pontokban (5. ábra). A 8. feladat szerint a k1 körre invertálva az ABC háromszög csúcsai az A1B1C1 háromszög A'B'C' középháromszögének a csúcsaiba mennek át. Az a, b, c oldalak a', b', c' inverze pedig az A1O1, B1O1, C1O1 szakaszok feletti Thalesz kör, jelöljük ezek középpontját rendre A*-gal, B*-gal, C*-gal. Továbbá az ABC háromszög köré írt k kör k1-re vonatkozó k' inverze pedig az A'B'C' háromszög köré írható kör lesz, jelöljük ennek középpontját K*-gal. Legyen d1, k2, k3 vonal k1-re vonatkozó inverze d', k'2, k'3, középpontjuk D*, K2*, K3*. Azt fogjuk megmutatni, hogy K2* és K3* azonosak: ebből következik a bizonyítandó állítás, hiszen ekkor az O1, K2*, K3* pontok nyilvánvalóan egy egyenesen vannak, tehát egy egyenesen vannak az O1, O2, O3 pontok is.
Az a', b' körök a C', O1 pontokban metszik egymást, így az O1A*C'B* négyszög rombusz (6. ábra).
 
 
6. ábra
 

Hasonlóan látható be, hogy O1B*A'C* és O1C*B'A* is rombusz. Az a', k' körök egymást a B', C' pontokban metszik, így az A*B'K*C' négyszög rombusz, és hasonlóan látható be, hogy B*C'K*A' és C*A'K*B' is rombusz.
A k1-re való invertálás az a, b egyeneseknek a k1-et nem tartalmazó oldalán levő pontokat viszi az a'; b' körök belsejébe. Mivel D az AB szakaszon van, k1-re vonatkozó D' inverze az a', b' körökön kívül van. Emiatt a d' kör nem lehet teljes egészében az a', b' körök által lefedett síkrészben, vagyis D* nem lehet az A*B* szakaszon, tehát a d' kör R sugara nagyobb az a', b', c', k' körök r sugaránál (ezek a körök egyenlő sugarúak, hiszen mindegyiknek az átmérője egyenlő k1 sugarával).
 

A k1-re való invertálás a k körön kívül levő pontokat, illetve a c egyenes O1-et nem tartalmazó oldalán levő pontokat a k', illetve a c' kör belsejébe viszi, emiatt a k'2, k'3 körök a k', c' köröket kívülről érintik. Közülük az egyik belülről, a másik kívülről érinti d'-t, legyen az első a k'2 a második a k'3. (Felhasználjuk, hogy adott három kört adott módon érintő kör egyértelműen van meghatározva, ha egyáltalán létezik.) Láttuk, hogy van olyan eltolás, amely az A*C'B*O1 rombuszt a B'K*A'C* rombuszba viszi (hiszen a megfelelő csúcsokat összekötő szakaszok párhuzamosak, és egyenlőek r-rel), vigye ez az eltolás a D pontot egy X pontba. X körül (R-r) sugárral kört rajzolva a d' kört belülről érintő kört kapjuk, hiszen e két kör középpontjainak a távolsága egyenlő sugaraik különbségével, r-rel. Ez a kör kívülről érinti a c', k' köröket, hiszen középpontjaik távolsága egyenlő sugaraik összegével, R-rel. Ez a kör tehát a k'2, így XK2*. Hasonlóan látható be, hogy az X körül (R+r) sugárral írt kört a c', k', d' körök belülről érintik, tehát ez a kör a k'3, és így XK3*, vagyis K2*K3*, amint azt bizonyítanunk kellett.
 

Állításunk b) részének a bizonyítása a következő. Legyen k2, k3, c, d adott, az ABC háromszöget határozza meg egy tetszőleges k kör és legyen egyelőre k1 az ABC háromszög beírt köre. Megmutatjuk, hogy k1 az általunk meghatározott módon is megszerkeszthető. Ismét a k1 körre invertáljuk az alakzatot, felhasználjuk azokat az eredményeket, amelyeket az a) rész bizonyításánál kaptunk, és tovább használjuk ottani jelöléseinket.
Tükrözzük a c' kört az O1, K2* pontok által meghatározott t tengelyre, a kapott kör legyen c'1, középpontja C1* (7. ábra).
 
 
7. ábra
 

c'1 inverze k2 és k3 másik közös külső érintője, tehát c'1 inverze a c1 egyenes. Az O1D*K2*C* négyszög paralelogramma, melynek centrálszimmetriájáhól következik, hogy D* és C* egyenlő távolságra van t-től, a tükrözés folytán ugyanez igaz D*-ra és C1*-ra, de ez a két pont már t-nek ugyanazon az oldalán van. D* és C1* nem eshetnek egybe, mert akkor a d' és c'1 körök, illetve a d és c1 egyenesek egybeesnének, ami lehetetlen, hiszen egyikük belső, másikuk külső érintője a k2, k3 köröknek. A C1*D* szakasz tehát párhuzamos t-vel, és így a c'1, d' körök O1-en kívüli P' közös pontja O1-gyel együtt t-re merőleges egyenest határoz meg. P' azonban c1 és d metszéspontjának, P-nek inverze, tehát O1-et megkaphatjuk a P-nek O2O3-ra történő merőleges vetítésével. Ezzel k1 középpontját a k kör helyzetétől függetlenül meghatároztuk, sugarát pedig meghatározza az a tény, hogy ez a kör érinti c-t.
 

10. feladat. A 3. példához kapcsolódva mutassuk meg, hogy ha d merőleges c-re, akkor O1 felezi az O2O3 szakaszt.
*Lásd K. M. L. 41 (1970) 113. o.

1Lásd K. M. L. 1680. feladat, 40 (1970) 152. o.