Kérdés. Ismeretes, ha $f_1$ és $f_2$ fókusztávolságú lencséket egymás mellé helyezünk, akkor a rendszer úgy viselkedik, mint egyetlen $f=f_1{f}_2\left(f_1+f_2\right)$ fókusztávolságú gyűjtőlencse. (Ha a két lencse között $d$ távolság van, akkor az eredő gyújtótávolság $f=f_1{f}_2/\left(f_1+f_2-d\right)$, vagyis a rendszer most gyengébb. Ha $d$ nagyobb lesz, mint $f_1+f_2$, akkor képletünk szerint a két gyűjtőlencséből álló rendszer szórólencseként viselkedik. Amit nem értek, az a következő (lásd az ábrát). Ha $1\text{cm}$ és $0\mathrm{,}5\text{cm}$ fókusztávolságú lencséket $2\mathrm{,}5\text{cm}$ távolságban helyezünk el egymástól, a rendszernek $-0\mathrm{,}5\text{cm}$-es fókusztávolságú szórólencseként kell viselkednie. És ha $T$-be fényforrást teszünk, a tényleges, az ábrán látható sugármenet szerint először $R$ reális kép, azután erről $K$ reális kép keletkezik, a jobboldali lencsétől $1\mathrm{,}25\text{cm}$-re. Ez a kép itt ernyőn fel is fogható. Pedig szórólencsénél nincs reális kép. A mikroszkópnál is sokkal nagyobb a lencsék távolsága, mint a gyújtótávolságok összege, tehát az egész mikroszkóp egyetlen szórólencsével volna helyettesíthető. De a szórólencse sohasem ad nagyított képet, a mikroszkóp pedig igen. Mi az ellentmondások magyarázata?
Kisokos Tóbiás
Mezőlepény