A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Forgatások összetétele tükrözésekre bontással
Az 1432. feladat III. részében láttuk, hogy a tetraéder a , , , , , forgatások végrehajtásával visszajut eredeti helyzetébe. Jól megnézve a közben elfoglalt helyzetek sorozatát, azt látjuk, hogy az csúcs váltakozva csak két helyzetet foglal el, a , , helyzetekben középen, -ben, -ban és -ben pedig jobbról áll. Ez azt jelenti, hogy egy és egy rá következő forgatás eredője a középső csúcsot a helyén hagyja, tehát helyettesíthető egyetlen forgatással, melynek tengelye a tetraédernek az elöl középen levő csúcsból kiinduló magasság-egyenese. Ha pedig e két forgatás sorrendje , , akkor az eredőt helyettesítő egyetlen forgatás tengelye a jobbról álló csúcsból kiinduló magasság egyenese. A forgatás szöge mindkét helyzet-hármas bármelyik két egymás utáni helyzete között , a csúcstól a lap felé tekintve pozitív forgási irányban. Így már , , és elemzéséből is kiadódott volna, hogy bármelyik forgás-pár -szori alkalmazásával a tetraéder ugyanazon tengely körül -kal, azaz -kal fordul el, vagyis visszajut kiindulási helyzetébe. Alább más úton mutatom meg, hogy egy , forgás-pár helyettesíthető a mondott forgással. Ismeretes a síkmértanból, hogy két metsző egyenesen való egymás utáni tükrözés helyettesíthető olyan forgatással, melynek középpontja a két tükrözés tengelyének metszéspontja, a forgatás szöge pedig kétszer akkora, mint az első tengelyt a másodikba átvivő forgatás szöge (a második tükörkép, valamint a tengely elfordulását ugyanabban az irányban értve). Ebből következik, hogy ha a két tükröző egyenest metszéspontjuk körül úgy forgatjuk, hogy hajlásszögük nem változik, akkor a két tükrözés eredője sem változik.
1. ábra Fordítva, egy forgatás helyettesíthető két olyan egymás utáni tükrözéssel, amelyek tengelyei átmennek a forgás középpontján és az első tükrözés tengelyét a másodikéba fele akkora szögű (ugyanolyan irányú) forgatás viszi át. Ha tehát adott egy forgatás középpontja, szöge és iránya, és megválasztottuk a forgatást helyettesítő tükrözés-pár egyikének tengelyét (a középponton át, és azt is kimondva, hogy ez az első vagy a második tükrözésnek legyen a tengelye), ezzel egyértelműen meghatároztuk a másik tükrözés tengelyének helyzetét. Mindez a térben is érvényes, ha egyeneseken való tükrözések helyett két egymást metsző síkon tükrözünk egy alakzatot egymás után, a síkok sorrendjét is megadva, és ha a forgatás tengelyének a két sík metszésvonalát vesszük. Ha ugyanis az alakzat egy tetszés szerinti pontjának tükörképe egy síkra , ennek képe egy az -et -ben metsző síkra , akkor , , így a sík merőleges -re, -re és -re. Ezért -nek körüli forgatása -ban folyik le és metszéspontja körül, az -et -be átvivő forgás szögét ugyancsak -ban mérhetjük meg, ennek -gyel alkotott és -vel alkotott metszésvonalai között, ennélfogva -et, -t megadja a -re, majd a -re való tükrözés is.
2. ábra Az előbbiek szerint a forgatás helyettesíthető két olyan és síkra, való egymás utáni tükrözéssel, melyeknek metszésvonala a tetraéder -ből kiinduló magasságának egyenese, hajlásszögük , és az -et -be átvivő forgás -ből a lap felé nézve pozitív irányú. Ugyanígy helyettesíthető két olyan a -ből induló magasságegyenesen átmenő és síkra való egymás utáni tükrözéssel, ahol az -et -be átvivő -os forgás -ből az lap felé nézve pozitív irányú. Jelentős egyszerűsödést érünk el mármost annak felhasználásával, hogy a két síkpár metszésvonalai a tetraéder középpontjában metszik egymást, ha -ként is, -ként is az síkot választjuk. Ekkor a harmadik tükrözés lerontja a második tükrözés hatását (az -en való tükrözés visszaállítja az -n való tükrözés előtti helyzetet), csak az -en való tükrözéssel előállított képet kell tükröznünk -re; e két tükrözés egymásutánja pedig helyettesíthető lesz egyetlen forgatással a metszésvonaluk körül. Mármost a közös síkhoz mint -höz -ként az sík tartozik hozzá, mint -höz -ként a sík (a 2. ábra és részén a nézőhöz legközelebbi csúcs , illetőleg ). E két sík metszésvonala , és az -et -be -os forgás viszi át ( rész), tehát eredője a tengely körüli -os forgatás. (Természetesen ha negatív forgási irányt kívánunk, a két sík forgási szöge , és az eredő forgás -os.) A bemutatott meggondolás más esetekben is alkalmas forgások, tükrözések eredőjének meghatározására.
Vigassy Lajos Lásd K. M. L. 33 (1966) 124. o. |