A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. feladat. Legyen az háromszög csúcsából húzott magasság talppontja a szakasz belső pontja. Mindig kisebb-e az és oldalak különbsége, mint az és szakaszok különbsége? (Indokolás)
Megoldás. A feltett kérdésre a válasz tagadó. Ennek igazolására elég egyetlen olyan példát mutatni, amelyben az állítás nem teljesül. Az állítás egyenlő szárú háromszögben nem teljesül, ha a meghúzott magasság a háromszög szimmetriatengelye. Legyen ugyanis az háromszögben (1. ábra) , így a különbségük nulla, másrészt felezi a alapot, tehát az és szakaszok különbsége is nulla. A szóban forgó két különbség tehát egyenlő.
1. ábra 2. feladat. Oldjuk meg -re a következő egyenletet: Vizsgáljuk meg, hogy és milyen értékpárjainál hány megoldása van az egyenletnek.
I. megoldás. Az egyenletnek akkor van értelme, ha egyik tört nevezője sem nulla. Tegyük fel, hogy ez teljesül, azaz legyen , , és -nek csak a -tól különböző értékeit engedjük meg. Gyűjtsük a bal oldalra az ismeretlent tartalmazó tagokat: majd hozzuk közös nevezőre a jobb oldalt is A két egyenlő tört számlálója azonos. Ha ez nem nulla, akkor ebből következik, hogy a két nevező is egyenlő, vagyis Csak azonos átalakításokat végeztünk, a kapott érték valóban gyöke az egyenletnek, mert feltevésünk miatt , és így az egyenlet -nevezőjű tagjainak is van értelme. Ha (és így a feltevés szerint , akkor (2)-nek minden szám eleget tesz, ugyanis (1) így alakul Ezek szerint és esetén az egyenlet egyetlen megoldása ; esetén pedig minden szám megoldása az egyenletnek, kivéve .
II. megoldás. Szorozzuk meg az egyenletet -szel: | | Tagokra bontás, rendezés majd kiemelés után Ez akkor áll fenn, ha legalább az egyik tényező nulla. Ha , és a zárójelben levő kifejezés nulla, akkor és ezt (1) két oldalába külön-külön behelyettesítve az | | kifejezéseket kapjuk. Ha ennek a két kifejezésnek van értelme, azaz ha és , akkor értékük egyenlő, vagyis gyöke az egyenletnek. Ha vagy , akkor nincs megoldása az egyenletnek. Ha , akkor (3)-ban és bármely értéket felvehet, kivéve a nullát, mert ekkor ‐ mint (1a) mutatja ‐ az eredeti egyenletnek nincs értelme.
3. feladat. Fogadjuk el igaznak a következő állításokat: (a) Vannak Beatles-frizurás huligánok. (b) Minden huligánnak nyegle a modora. Döntsük el és indokoljuk meg, hogy következnek-e ebből az alábbiak: (c) Van olyan nyegle modorú huligán, akinek Beatles-frizurája van. (d) Minden nyegle modorú huligánnak Beatles-frizurája van.
I. megoldás. A (c) állítás következik az (a) és (b) állításokból, mert (b) szerint minden huligánnak nyegle a modora, és így a Beatles-frizurás huligánok is nyegle modorúak ‐ ha vannak ‐, azonban (a) szerint vannak. Így (c)-nél valamivel több következik (a)-ból és (b)-ből, ugyanis (c) csak azt állítja, hogy van nyegle modorú, Beatles-frizurájú huligán, mi pedig beláttuk, hogy többen is vannak ilyenek. A (d) állítás viszont nem következik az igaznak elfogadott állításokból, mert attól, hogy minden huligán nyegle modorú ‐ amint (b) mondja ‐, és hogy így ‐ (a)-t is figyelembe véve ‐ vannak nyegle modorú, Beatles-frizurájú huligánok, még lehetnek olyan nyegle huligánok is, akiknek nincs Beatles-frizurájuk.
II. megoldás. Gondoljuk minden ember nevét egy-egy cédulára írva és e cédulákat egy négyszög belsejében úgy elrendezve, hogy a nyegle modorúak, a huligánok, továbbá a Beatles-frizurások céduláit körülkeríthessük egy-egy , , ill. vonallal. Ehhez -nek ketté kell osztania -t, -nak belsejét is, külsejét is, -nek pedig az tartomány így keletkezett mind a négy részét újra ketté kell vágnia (2. ábra). Miután egy-egy ember a mondott 3 tulajdonságból többel is rendelkezhet, a cédulákat a tartományokba úgy kell elhelyezni, hogy azoknak a tartományoknak a belsejében legyenek, amelyeknek megfelelő tulajdonsággal a név tulajdonosa rendelkezik, a többin pedig kívül.
2. ábra Az (a) állítás szerint a és görbék belsejének közös részében vannak cédulák. Ezt a tényt egy a tartományba tett ponttal jelezzük. Mivel a tartományt határa kettéosztja, és egyelőre nem tudjuk, hogy mindegyikbe jut-e cédula, és ha nem, melyikbe jut, így a pontot e határvonalra tettük. Viszont (b) szerint a görbe belsejének az -en kívüli része üres (az ábrán vonalkázva). Így az részben levő cédulák csak a vonalkázatlan részben lehetnek, azaz , és közös részében van cédula. Ez pedig éppen azt jelenti, amit (c) állít, tehát (c) következik az (a), (b) állítás-párból. (d) azt jelentené, hogy és közös részének -n kívüli része üres lenne (vastag határvonal). Ez a rész nincs vonalkázva, tehát nem biztos, hogy üres, így (d) nem következik a feltételekből. III. megoldás. Gyorsabban célhoz jutunk, ha az egyes tartományokat már az (a), (b) állítások figyelembevételével rajzoljuk meg. Képzeljünk minden huligánt a görbe belsejébe (3/a ábra). Az (a) állítás szerint vannak Beatles-frizurájú huligánok, de nem biztos, hogy mind az: képzeljük a Beatles-frizurás huligánokat egy a -ban levő görbe belsejébe (3/b ábra). A (b) állítás szerint minden huligánnak nyegle a modora, viszont nem biztos, hogy minden nyegle modorú ember huligán, ezért a nyegle modorúak köré görbét rajzolva ez a görbe magába zárja -t (3/c ábra). (c) következik (a)-ból és (b)-ből; mert az görbébe képzelt emberek nyegle modorú Beatles-frizurás huligánok. (d) nem következik a feltevésekből, mert -nak a -n kívüli részében maradhattak huligánok, és ezek az -ban benne vannak, de az -n kívül, tehát nyegle modorúak, de nincs Beatles-frizurájuk.
A kérdés további vizsgálatára egy cikkben visszatérünk. ‐ Szerk. |