A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.
Az I. forduló feladatai:
I. hajlásszögű lejtőn tömegű hasáb ütközőnek támaszkodva nyugalomban van. A hasábba a lejtő síkjával párhuzamosan, alulról felfelé tömegű lövedéket lövünk sebességgel. Mennyi idő alatt ér vissza a hasáb az ütközőig? A hasáb és a lejtő között a súrlódási együttható . A lövedék behatol a hasábba. A behatolási idő alatt a hasáb elmozdulása elhanyagolható. A nyugalmi és a mozgási súrlódási együtthatót egyenlőnek vehetjük.
1. ábra Megoldás: A lövedék benn marad a hasábban, tehát rugalmatlan ütközéssel van dolgunk (1. ábra). Az impulzustörvény értelmében a hasáb a benne levő golyóval együtt sebességgel indul el. A hasáb a benne levő lövedékkel együtt egyenletesen lassuló mozgással mozog, amelynek gyorsulása | | A felfelé haladás ideje: | | A felmenés útja: | |
A legmagasabb helyzet elérése után a hasáb egyenletesen gyorsuló mozgással jön lefelé, melynek gyorsulása: A lecsúszás ideje alapján:
A hasáb visszaérkezéséig eltelő összes idő: .
Ha a lejtő szöge kisebb a súrlódási határszögnél, akkor a hasáb egy darabot csúszik felfelé, de ott ragad, nem indul el visszafelé.
2. Milyen irányban kell egy vitorláshajó vitorláját beállítani ahhoz, hogy délkeletről fújó szél esetében, a horgony felhúzása után a hajó nyugati irányban maximális gyorsulással induljon el? A vitorláshajó testének méretei a vitorla felületének nagyságához képest elhanyagolhatók. A hajótest menetirányú közegellenállása kicsiny, keresztirányban viszont gyakorlatilag végtelennek tekinthető.
2. ábra Megoldás: A szél által kifejtett erőt a -ban felfelé irányuló vektornyíl jelzi (2. ábra). Ennek az erőnek a vitorlára merőleges összetevője: erő vitorla irányába eső összetevőjét hatástalannak tekintjük. A hajótest csak hossztengelye irányában képes elmozdulni, ezért a hajó hossztengelyét nyugati irányban kell beállítani, és ki kell számítanunk erő nyugati irányba eső összetevőjét: | |
Feladatunk annak megállapítása, hogy az szög mely értéke mellett a legnagyobb. Alkalmazzuk ezt a helyettesítést: Ezt felhasználva:
A zárójeles összeg második tagja állandó, tehát akkor a legnagyobb, ha ; ebből következően: Tehát a vitorlának feleznie kell a menetirány és a szél szögét.
3. Földalatti kéterű kábelben az és helyek között valahol átvezetés van. A kábel és helyeken hozzáférhető. Az átvezetés helyének felderítése céljából a kábel két erét először a helyen kötik össze, és megmérik helyen az ellenállást . Majd a mérést megismétlik úgy, hogy az helyen az 1‐1 pontokat kötik össze, és helyen 2‐2 pontok között mérik meg az ellenállást . Az és helyek egymástól való távolsága ismert. A kábel egységnyi hosszának az ellenállása ohm/méter. Határozzuk meg az átvezetés helyét! Számszerű adatok: ohm, ohm, méter, ohm/méter.
3. ábra Megoldás: Az a körülmény, hogy és összege nem egyenlő a kábel eredeti ellenállásával, szintén arra figyelmeztet, hogy az átvezetés nem teljes rövidzárlat, hanem ohm ellenállása van (3. ábra). Az egyes kábelek fél hosszúságát -lel jelöljük, és az átvezetés középtől számított távolságát tekintjük ismeretlennek. Az első mérés alkalmával párhuzamosan van kapcsolva két hosszúságú vezetékkel, és ez a rendszer sorba van kapcsolva két hosszúságú vezetékkel ezért: | | A második mérés alkalmával párhuzamosan van kapcsolva két hosszúságú vezetékkel, és ez a rendszer sorba van kapcsolva két hosszúságú vezetékkel, ezért: | |
Két egyenletünk egyenletrendszert alkot -re és -re. -t kiküszöbölve és rendezve: | | Ennek megoldása (számunkra a második gyöknek van értelme): | |
A mi számadatainkkal méter, tehát az átvezetés a kábel balról számított háromnegyedében van. Az átvezetés ellenállására a behelyettesítés ezt adja: ohm.
A II. forduló feladatai:
1. A ábrán látható , , és súlyú testből, három álló- és négy mozgócsigából álló rendszer kp esetén egyensúlyban van. Milyen irányú és mekkora lesz az egyes testek gyorsulása, ha a súlyú testet kétszer akkora súlyú , a súlyú testet négyszer akkora súlyú testtel cseréljük ki? (A csigák tömegei elhanyagolhatók, a kötél súlytalannak és nyújthatatlannak tekinthető.)
4. ábra Megoldás: Először az egyensúly feltételét keressük. Ha kp, akkor az 1. helyen működő 10 kp 2.-nél és 3.-nál 5 kp erővel húz lefelé. A fonalat feszítő erő mindenütt ugyanakkora, tehát 4.-nél és 5.-nél is 5‐5 kp erő húz felfelé. A 4. és 5.-nél működő erők eredője 6.-nál 10 kp, tehát egyensúly csak úgy lehet, ha 6.-nál 10 kp húz lefelé. De 3.-nál 5 kp húz lefelé, ezért egyensúly csak úgy lehet, ha a hiányzó 5 kp-ot biztosítja, tehát kp. Ugyanígy folytatva kimutatható, hogy a szimmetrikus berendezésünkben kp és kp. Most a feladat elrontja az egyensúlyi helyzetet azzal, hogy a következő súlyok felfüggesztését rendeli el: | | Az egyensúly feltétlenül megbomlik, és az állandó erőkülönbségek hatására az egyes tömegek , , , gyorsulásokkal egyenletesen gyorsuló mozgásokat végeznek. A gyorsulást pozitívnak számítjuk, ha lefelé mutat. Ha egy fonálon lógó tömeg gyorsulással mozog lefelé, akkor a fonalat nem , hanem ‐ erővel feszíti. Ha különböző csigákon átvetett fonálon lógó tömegek gyorsuló mozgásokat végeznek, akkor is mindenütt a fonál mentén egyenlő a fonálerő, (az ‐ képlettel számítva). Tehát felírjuk, hogy mekkora a fonálerő a 2., 4., 7. és 8. helyeken:
A 2. és 8. helyeknél 2-vel azért kellett osztani, mert az erő két kötél között oszlik meg. 4. és 7.-nél ezenkívül még figyelembe kellett venni, hogy 3.-nál és 9.-nél fonálerő is húzza lefelé a , illetve súlyokat. Négy egyenletünkből kifejezzük a négy gyorsulást:
A négy gyorsulás a fonálerővel együtt öt ismeretlent jelent, tehát szükség van még egy egyenletre. Az ötödik egyenlet abból a kényszer‐körülményből adódik, hogy a fonál teljes hosszúsága adott, tehát az egyes csigák mozgása nem független egymástól. Például tömeg idő alatt utat tesz meg lefelé. Ha és közben mozdulatlanok maradnak, akkor ezalatt a fölötte levő fonalakból -t húz le, tehát a 3. pontban -vel megy a fonál felfelé. De 3.-nál -vel ment le, így csigája számára fonáltöbblet keletkezik, amelynek két fonálon kell megoszolnia, és útja (felfelé) . Ugyanezt a gondolatmenetet tovább folytatva kapjuk, hogy az egyes súlyok útjait összekapcsolja a következő algebrai összeg: -tel egyszerűsítve és bővítve: Ez az egyenlet adja meg az egyes gyorsulások kapcsolatát annak következtében, hogy a fonál adott hosszúságú. A négy gyorsulás helyébe behelyettesítve a gyorsulások előbbi értékeit, egyenletet kapunk fonálerőre, amelynek megoldása: A mi számadataink mellett kp. értékét felhasználva megkapjuk a négy gyorsulást:
2. Egy tömegű, sebességű golyó tömegű álló golyónak ütközik. Az ütközés centrális, de nem tökéletesen rugalmas. Határozzuk meg az ütközés során elvesző mechanikai energiát mint az ütközés előtti és utáni sebességek ‐ valamint az adott tömegek ‐ függvényét. A kapott eredmény alapján definiáljunk olyan mennyiséget, mely az ütközés rugalmatlanságának fokára jellemző.
Megoldás: Az 1954. évi verseny II. fordulójának 4. feladatában szerepelt a részben rugalmatlan ütközés (Fizikai versenyfeladatok II. 9. oldal). Ha és sebességű és tömegek centrálisan ütköznek, akkor először egy közös sebességet vesznek fel, amely az impulzustörvény értelmében Ha az ütközés teljesen rugalmatlan, akkor a tömegek együtt maradnak, és ezzel a közös (súlyponti) sebességgel repülnek tovább. Ha az ütközés nem teljesen rugalmatlan, akkor a tömegek újra szétválnak, és újra elvesztik, illetve megszerzik az előbbi sebességváltozás bizonyos törtrészét:
Az idézett helyen megtalálható annak bizonyítása, hogy mindkét testre vonatkozóan ugyanakkora. Az ütközés előtti és utáni mozgási energiák különbsége, vagyis a hővé alakult energia: | | Felhasználva előbbi képleteinket, az energiaveszteség: | | A rugalmatlanság mértékéül is felhasználható; értéke 0 és 1 között van, teljesen rugalmatlan ütközésnél , teljesen rugalmasnál . Az energiaveszteség teljesen rugalmatlan ütközésnél a legnagyobb (képletünk -hoz tartozó értéke). Jellemzésül használhatjuk a ténylegesen elvesztett és maximálisan elveszthető energiák hányadosát: | | Ez a mennyiség is használható a rugalmatlanság jellemzésére; értéke teljesen rugalmatlan ütközésnél , teljesen rugalmasnál .
3. Téglalap alakú vezetőkeret síkjára merőleges homogén mágneses térben van. A keret két párhuzamos oldalán átfektetett hosszúságú vezetődarabot egyenletes sebességgel ide‐oda mozgatjuk, miközben a vezeték -lel párhuzamos marad. sebesség iránya párhuzamos -val. A mozgatott vezetődarabba belső ellenállású árammérőt iktatunk. A többi vezeték ellenállása -hez képest elhanyagolható.Mit mutat a műszer? Taglaljuk a jelenséget!
5. ábra Megoldás: A mozgatott vezetődarabban indukálódó feszültség (5. ábra) a mozgatott vezetődarabhoz kétoldalt csatlakozó keretrészekben áramot okoz, amelyek keringési iránya ellentétes. Az áramerősséget a műszer ellenállása szabja meg, mert a többi vezeték ellenállása elhanyagolható. Ez az egész átfolyik a műszeren, azután szétágazik a keret két részébe, de hogy milyen arányban oszlik meg, azt nem tudjuk megmondani, ha a keretrészek mindegyikének ellenállása ismeretlenül kicsiny. irányváltásakor a feszültség és mindegyik áram irányt változtat. |