Lapunk decemberi számában pályázatot hirdettünk triódák anódáram-rácsfeszültség karakterisztikájának mérésére különböző anódfeszültségek esetén. Szép számú pályázat érkezett. A pályázók általában jó munkát végeztek, a bírálók örömmel olvasták a tartalmas és szép kiállítású dolgozatokat. Ennek ellenére itt most nem a dolgozatok erényeit emeljük ki, hanem inkább azokról a hibákról írunk, melyekből tanulhatunk.
Tulajdonképpen minden szempontból kifogástalan dolgozat nem akadt. A főhibát abban láttuk, hogy a pályázatokban a gyakorlati és az elméleti rész között nincs kellő kapcsolat. A jó dolgozat feltétele pedig a kettő szoros összefüggése. Ez pedig úgy érhető el, ha
lehetőleg sok mérést végzünk,
ezek alapján felrajzoljuk a grafikonokat,
a grafikonok vizsgálata és esetleg máshonnan szerzett tudásunk alapján elméletileg levezetjük a keresett mennyiségek közti összefüggést, ill. összefüggéseket,
az elmélet alapján kapott eredményeket összehasonlítjuk a mérési eredményekkel.
Ezenkívül a pályázat kell, hogy tartalmazza a mérési eszközök részletes leírását, a mérési módszert, a mérés pontosságára vonatkozó számításainkat.
Több pályázat hibája, hogy nem szorosan a témával foglalkozik, hanem sok mindent elmond, ami az elektroncsőről a pályázó eszébe jut, a feladatról pedig megfeledkezik. Végül még elmondjuk azt is, hogy egyik-másik dolgozathoz mellékelt szépszámú grafikont nem indokolta kellően az elvégzett kevés számú mérés!