| Cím: | Mégis vannak nemesgáz-vegyületek | ||
| Szerző(k): | Náray-Szabó Gábor | ||
| Füzet: | 1962/április, 180. oldal |  PDF | MathML |
|
| Témakör(ök): | Szakmai cikkek | ||
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mégis vannak nemesgázvegyületek? (Hozzászólás Gaál István a K. M. L. XXIII/5. számában megjelent válaszához) Az atomhalmazok kialakulásának feltétele minden esetben az, hogy az atomok összes energiája a halmazok kialakulásakor csökkenjen. Ez a természet egyik alapvető elvének, az energiaminimumra való törekvésnek a megnyilvánulása. Pl. egy molekula annál stabilisabb, minél több energia szükséges szétbontásához, azaz minél alacsonyabb energianívón van. A tudomány a különböző atomhalmazokat aszerint csoportosítja, hogy milyen természetű energia az, amelynek a csökkenése az atomok társulásával együtt jár. Az ún. kémiai kötés a modern elmélet szerint az atomok rezgési energiacsökkenésének eredménye. Ilyen kötés tartja össze pl. a gáz molekuláit, hasonló erők alakítják ki az ionokat is, ezek tehát önálló, elektromosan töltött anyagi egységeknek tekintendők. A nemesgázok ‐ atomjaik speciális szerkezete miatt ‐ ilyen kémiai kötést normális körülmények között nem tudnak kialakítani. Magasabb hőmérsékleten, kisülési csövekben megfigyeltek ugyan pl. , összetételű vegyületeket, ezek azonban még ilyen körülmények között is igen hamar elbomlanak. A kémiai kötéssel kialakított molekulák rendszerének energiája ugyancsak csökkenhet, ha azok a közöttük létrejövő elektromos erőtér minimális energiájú szintjeire kerülnek. Az elektrosztatikus erőtér a Coulomb‐féle erőtér, ill. a dipólusok vonzásának következményeképpen kialakuló ún. van der Waals‐féle erőtér lehet. Mivel a nemesgázok semlegesek, a Coulomb‐féle erők hatására sem alkothatnak vegyületeket. (A ion nagy energiája miatt nem kapcsolódik semmilyen atomhoz sem, legfeljebb beépül annak magjába, így vele új atomot hoz létre.) A van der Waals erők hatására létrejöhetnek nemesgázokat is tartalmazó molekula‐társulások (mint pl. , , , stb. molekulákkal), amelyek normális körülmények között is meglehetősen stabilak. Lehetséges olyan eset is, amikor a kicsiny atom egy nagy molekula (pl. kinon) ,,üregébe'' épül be. Ezek a társulások azonban nem tekinthetők a fenti értelemben vett molekuláknak. Náray‐Szabó Gábor |