Cím: 1960. évi Eötvös Loránd fizikaverseny
Füzet: 1961/február, 87 - 93. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Eötvös Loránd (korábban Károly Irén)

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által az 1960-ban érettségizettek számára rendezett verseny november 19-én folyt le Budapesten és 6 vidéki városban. A versenyzők 5 óráig dolgozhattak és bármilyen segédeszközt használhattak. A kitűzött feladatok a következők voltak:

 

1. M=40kg tömegű, igen hosszú kocsi vízszintesen elhelyezett sínen súrlódás nélkül gurulhat. Az álló kocsi vízszintes tetejére, ezzel egy magasságban, a sínnel párhuzamosan repülve v0=25  m/sec sebességgel m=10kg tömegű lövedék érkezik, amely csúszva halad tovább a kocsin, miközben azt súrlódása folytán mozgásba hozza. A súrlódási együttható a lövedék és a kocsi között μ=0,255. Mi történik? Mi történik, ha a kocsi csak 80m hosszú? Mi történik, ha a kocsi is súrlódik a sínen μ2=0,0425 súrlódási együtthatóval? A súrlódási együtthatók függetlenek a sebességtől.
 

(Wiedemann László)
 

Megoldás: Számítsuk a távolságokat és az időt attól a helytől és pillanattól, amikor a lövedék elérte a kocsit. A lövedék gyorsulása, sebessége, útja legyen a, v, s, a kocsié A, V, S.
 
 
1. ábra
 

A lövedék és a kocsi teteje között μmg súrlódási erő működik, ez az m tömegű lövedéket a=μg (negatív) gyorsulással lassítja, a kocsit A=μmgM=μg=mM gyorsulással gyorsítja. Mivel a gyorsulások állandóak, a lövedék is, a kocsi is egyenletesen változó mozgást végeznek. Ennek alapján a lövedék mozgástörvényei:
v=v0-μgt,(1)s=v0t-0,5μgt2,(2)
a kocsi mozgástörvényei:
V=μgmMt,(3)S=12μgmMt2.(4)
A lövedék által a kocsi tetején megtett út:
σ=s-S=v0t-12μgm+MMt2,(5)

A lövedék csúszása a kocsi tetején akkor szűnik meg, amikor a sínhez viszonyított sebességek egyenlővé lesznek. Ezután nincs súrlódási erő a lövedék és a kocsi között, így mindketten együtt mozognak tovább egyenletes mozgással. Ennek feltétele az (1) és (3) alatti sebességek egyenlősége:
v0-μgtx=μgmMlx.
Itt tx a lövedéknek a kocsi tetején való megtapadásáig eltelt időt jelenti. Megoldva ezt az egyenletet:
tx=v0μgMm+M.(6)
Ezt az időt (1)-be vagy (3)-ba helyettesítve kapjuk a közös végsebességet:
vx=Vx=v0mm+M.

A vx közös sebességet az impulzus törvénnyel, a rugalmatlan ütközés törvényével is megkaphatjuk. Hiszen a lövedék és a kocsi közös, együttes továbbmozgása azt jelenti, hogy rugalmatlan ütközés történt. Feladatunk tulajdonképpen annak egy lehetőségét elemzi, miképpen folyhat le egy rugalmatlan ütközés a testek találkozásától közös továbbhaladásukig. A vx közös sebesség független a súrlódási együtthatótól, attól is, vajon a súrlódási együttható tényleg független-e a sebességtől.
A lövedéknek és a kocsinak a sebesség kiegyenlítődésig megtett sx és Sx útjait úgy kapjuk meg, hogy (2)-be és (4)-be helyettesítjük a tx-re kapott (6) alatti eredményt:
sx=v022μgM(2m+M)(m+M)2,Sx=v022μgMm(m+M)2.
A lövedéknek a kocsi tetején megtett teljes csúszási hossza:
σx=sx-Sx=v022μgMm+M.

A feladatban közölt számértékek mellett a=250cm/sec2, A=62,5cm/sec2, tx=8sec, vx=Vx=500cm/sec, sx=120m, Sx=20m, σx=100m. Első grafikonunk a sebességek időtől való függését tünteti fel. A pontozott vonal azt mutatja, miképpen csökkent volna nullára a lövedék sebessége, ha álló kocsi tetején futott volna végig. (Ekkor a lövedék v0μg=10sec alatt állt volna meg s0=v022μg=125m hosszú hosszú úton.)
 
 
2. ábra
 

Érdemes megvizsgálni az energia kérdését. A lövedék 0,5mv02 mozgási energiával érkezett (3,1251010erg). Az együttes továbbhaladáskor a mozgási energia 0,5(m+M)vx2, (0,6251010erg). A súrlódási erő által végzett munka μgσx(2,51010erg); ez hővé alakul. Behelyettesítve eredményeinket, számításunk jó próbája, hogy a kezdeti mozgási energia egyenlő a súrlódási munkavégzés és a végső mozgási energia összegével.
Mi történik akkor, ha a kocsi csak L=80  m hosszú? Mivel a lövedék megállásához a mozgó kocsi tetején mért σx=100m távolság volna szükséges, ezért ebben az esetben még a sebességek kiegyenlítődése előtt elhagyja a lövedék a kocsi tetejét, azután mindketten állandó sebességgel mozognak tovább. Az elhagyás pillanatát az jellemzi, hogy ekkor σ=L. (5) alapján:
v0tr-12μgm+MMtr2=L.
Itt tr a kocsi tetején való tartózkodás ideje. Egyenletünk fizikai értelemmel bíró megoldása:
tr=tx[1-1-Ls0m+MM].
s0 mint rövidítő jelölés a lövedéknek álló kocsi esetében észlelt futási távolságát jelenti; tx értékét (6) adja. A lövedék lerepülésekor tapasztalható vr, és Vr sebességeket (7)-nek (1)-be és (3)-ba való helyettesítése, az addig megtett sr, és Sr utakat a (2)-be és (4)-be való helyettesítése adja. Első grafikonunkon a lövedék lerepülésekor érvényes sebességeket a szaggatott vonalak tüntetik fel. Számértékeink: tr=4,42sec, vr=1395cm/sec, Vr=276cm/sec, sr=86,12m, Sr=6,12m.
Mindezek a kérdések újra feltehetők akkor, ha a kocsi és a sín között is van súrlódás μ2 a súrlódási együtthatóval. A lövedék és a kocsi között most is μmg súrlódási erő működik, ezért a lövedék most is az (1) és (2) törvények által kifejezett módon mozog. Más a helyzet a kocsit illetőleg. A kocsit μmg erő gyorsítja, de a sín mentén μ2(m+M)g erő lassítja. Ugyanis a lövedék súlya szintén odanyomja a kocsit a sínhez. Ha a lövedék nem nehezedne rá a kocsira, akkor nem volna súrlódási erő a lövedék és a kocsi között, és a feladat tárgytalan volna. A kocsit végeredményben μmg-μ2(m+M)g=(μ-μ2)mg-μ2Mg erő gyorsítja. Ezt M-mel osztva kapjuk a kocsi gyorsulását:
A=(μ-μ2)gmM-μ2g=μgmM[1-μ2μ-μ2μMm].(8)
A továbbiakban ugyanúgy folytatódik a számítás, mint előbb, csak a kocsi gyorsulása számára ezt a (8) alatti értéket kell használni. A lövedéknek a kocsihoz történő megtapadásának ideje most:
tx=v0(μ-μ2)gMm+M.
és a közös végsebesség
vx=Vx=v0m-μ2μ-μ2Mm+M.
A lövedék megtapadása után m+M tömeg μ2(m+M)g fékező gyorsulással mozog tovább.
Számadatainkat felhasználva A=10,417cm/sec2, tx=9,6sec, vx=Vx=100cm/sec, sx=124,8  m, Sx=4,8m, σx=120  m. A megtapadás után 41,65cm/sec2 negatív gyorsulással 2,4sec alatt 1,2m-es úton áll meg a kocsi, tetején a lövedékkel. Második grafikonunk szintén a sebességek alakulását tünteti fel.
 
 
3. ábra
 

Ha a kocsi L=80m hosszú, akkor most is σ=L egyenlet adja a lerepülés tr idejét és többi adatát. Feladatunkban tr=4,06sec, vr=1485cm/sec, Vr=42cm/sec, sr=80,86m, Sr=0,86  m. Grafikonunk az ehhez tartozó sebességeket szaggatott vonalakkal ábrázolja. A lövedéktől megszabadult kocsi súrlódása folytán 1,01sec alatt áll meg 0,21m-en.
 

2. A rajz szerinti kapcsolásban a föld és B pont közé hosszabb idő óta 200  volt egyenfeszültség van kapcsolva. R ellenállások értéke mindenütt 1MΩ. C kondenzátor kapacitása 1μF. K pontban a vezetéket hirtelen megszakítjuk. Kérdés: mennyivel ugrik A pont feszültsége közvetlenül a megszakítás után (például néhány ezredmásodpercen belül)?
 

(Károlyházi Frigyes)
 
 
4. ábra
 

Megoldás: Amíg az áram változatlanul folyik, A pont feszültsége 100  volt és D-ben természetesen 0  volt (D pont az ábrán a baloldali R ellenállás és a C kondenzátor között van!). K kapcsoló megszakítása után bizonyos (másodperces nagyságrendű) idő után A pont 200volt-os, D ugyancsak 0  volt-os lesz. Közvetlenül a megszakítás után az akkor még csak 100volt-ra feltöltött kondenzátorba újabb töltésnek kell beáramolnia. Ezt az áramot 200-100  volt indítja, de ennek az áramnak az útjába 1+1=2MΩ ellenállás van kapcsolva. Ha ugyanis A-nál beáramlik a töltés a kondenzátorba, akkor a megosztás következtében továbbküldött töltésnek D-nél ki kell áramolnia. A 2MΩ összes ellenállásra összesen 100volt jut, ezért mindegyik 1MΩ-os ellenálláson az átmenő áram 50‐50 volt-os feszültségeséssel jár együtt. Tehát közvetlenül a bekapcsolás pillanatában A pont feszültsége 100volt-ról 150  volt-ra ugrik fel, azután aránylag lassan (másodpercnyi idő alatt) emelkedik fel 200  volt-ra. Ezt tünteti fel grafikonunk is.
 
 
5. ábra
 

D pont feszültsége a kikapcsolás pillanatában 50volt-ra ugrik fel, azután süllyed 0-ra. A kondenzátor feszültsége a kikapcsolás pillanatában 100  volt. Mivel a kondenzátor szimmetrikus kapcsolásban foglal helyet OD és AB ellenállások között, ezért érthető, a 200  volt-os feszültség esésben úgy helyezkedik el, hogy alatta is, fölötte is 50volt legyen. Az ellenállásokra jutó feszültségesések igen rövid idő alatt állnak be, mert a vezetékek kapacitása igen csekély. A kondenzátor feszültségének 100  volt-ra való emelésére 10-6100=10-4 coulomb beáramlása szükséges. A 2MΩ-os ellenálláson 100  volt hatására 100:210-6=510-5 amperes áram folyik, amely (állandó erősség esetében) 10-4:510-5=2 másodperc alatt töltené fel a kondenzátort. Ezért különül el élesen a kikapcsolással járó feszültség ugrás a későbbi lassú feltöltődéstől.
 

3. A sima Csendes-Óceán fölött 20km magasságban repülőgép repül. A Hold éppen függőlegesen felette van. Mekkorának látja a pilóta a tengerben tükröződő Holdat a tényleges Hold látszólagos nagyságához viszonyítva? A Föld rádiusza 6370km, a Hold távolsága a Föld középpontjától 380000km.
 

(Vermes Miklós)
 

Megoldás: A tenger vízszintje domború gömbtükör, melynek rádiusza R=6370km. Az S pontban levő megfigyelő nR távolságban, a Hold NR távolságban van a Föld középpontjától. A gömbtükör a T méretű Holdról K méretű virtuális képet ad.
 
 
6. ábra
 

A feladatban adott kérdésre a látószögek aránya adja meg a feleletet. A Hold látószöge
βtgβ=T(N-n)R,
képének látószöge
atgα=Kk+(n-1)R.
A látószögek aránya
αβ=KTN-nn-1+kR.(1)
A domború gömbtükör törvénye szerint
1k+1(N-1)R=-2R.
Innen (abszolút értékben)
Rk=2+1N-1=2N-1N-1
és
kR=N-12N-1.(2)
A K:T lineáris nagyítás az O pontban találkozó, K és T függőleges befogókkal rendelkező hasonló derékszögű háromszögek alapján, (2) segítségével:
KT=R-kNR=1-kRN=1-N-12N-1N=12N-1.(3)

A feladat kérdésére megkapjuk a választ, ha (1)-be helyettesítjük (2) és (3) eredményét:
αβ=12N-1N-nn-1+N-12N-1=2N-12N-1N-n(n-1)(2N-1)+N-1αβ=N-n2Nn-N-n.

Néhány számszerű adat. Ha a megfigyelés 20km magasságban történik, akkor n=1,003.
 


Ha a Holdat nézzük, N=60,6 és α:β=0,9939
ha a Napot nézzük, N=23540 és α:β=0,9940.
 


Ha 20km magasságból 600  km magasan keringő szputnyikot nézünk, akkor n=1,094 és α:β=0,933.
 

A verseny eredménye: Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat az I. díjat nem adta ki. II. díjat nyert Elsner Gábor (a budapesti Petőfi Gimnáziumban Szondy Lajos tanítványa), III. díjat nyert Mezei Ferenc (a budapesti Rákóczi Gimnáziumban Kozma Péter tanítványa). Dicséretet nyertek jutalommal Grad János (a budapesti Kölcsey Gimnáziumban Urbán János tanítványa) és Hild Erzsébet (a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban Molnár László tanítványa).