Bevezetés. A csillólámpa üvegburába zárt két elektródból áll. A burában neongáz van kb. század higanymilliméternyi nyomáson. Ha az elektródokra feszültséget kapcsolunk, akkor a negatív elektródot piros fény burkolja be, a pozitív elektród sötét marad, közben néhány milliamperes áram megy a lámpán keresztül. A csillólámpa tulajdonképpen kis neoncső. A lámpa kigyulladásához meghatározott feszültség kell (például 95 volt), ennél kisebb feszültségnél a csilló nem ég. Célunkra legjobban olyan csillólámpa felel meg, amelynek egyik elektródja körlap, a másik gyűrű. A csillólámpát csak 10 000‐20 000 ohmos ellenálláson át szabad hálózati feszültségre kapcsolni. Sok csillólámpa foglalatában már benn van ez az ellenállás.
A mi kísérletünk a következő. 1 mikrofarados kondenzátort két drótvezetékkel a váltóáramú hálózati konnektor két fémvezetékéhez érintünk hozzá. Ekkor a kondenzátor feltöltődik. A feltöltött kondenzátor drótvezetékeit a csillólámpa két kivezetéséhez érintjük. Ekkor a kondenzátor egy fényvillanással kisül a csillólámpán keresztül. Három eset lehetséges: a gyűrű villan fel, a kör villan fel, a lámpa sötét marad. Hogy melyik következik be, az attól függ, hogy a kondenzátornak a hálózati konnektortól való eltávolítása pillanatában a váltóáram feszültsége milyen fázisban volt. A váltóáramú konnektor feszültségkülönbsége sinus-függvény szerint váltakozik, másodpercenként 50-szer. Tehát a véletlentől függ, hogy az eltávolítás pillanatában a kondenzátor melyik fegyverzete a negatív, és mennyi a kondenzátor feszültsége. Eszerint villan fel a csillólámpában vagy a kör, vagy a gyűrű, vagy egyik sem, ha a feszültség kisebb, mint a lámpa gyulladási feszültsége.
Elektromos szerencsejáték. Ketten játszanak. Mindegyikük kitesz egyenlő tétet. Egyik játékos a körre, a másik a gyűrűre tesz és akinek az elektródja kigyullad, azé mindkét tét. Sötéten maradt lámpa nem számít. Valószínűség szerint hosszú sorozatban egyforma sokszor kell körnek és gyűrűnek kigyulladnia. Ha az egyik játékos a bankot tartja és csak akkor fizet, ha a többieknek kör gyullad ki. Minden egyéb esetben övé a tét, akkor hosszú játszmában a bank feltétlenül nyer, mert a sötéten maradt lámpa és gyűrű égésének együttes száma több, mint a kör felvillanásainak száma.
A gyulladási feszültség valószínűségszámítási meghatározása. Igen sok kísérletben megállapítjuk, hogy hányszor maradt a lámpa sötét és hányszor gyulladt ki. Például 165 kísérlet közül 35-ször maradt sötét a lámpa.