A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. feladat. Hány olyan megoldása van az egyenlőtlenségnek, amelyben és egész számok?
I. megoldás: Mindkét ismeretlen értéke csak a , , számok egyike lehet, de az egyik értékének megválasztása korlátozást jelent a másikéra. Menjünk végig minden egyes értékén, és állapítsuk meg a mellette lehetséges, vele megoldást adó -értékek számát; kérdésünkre ezen számok összege adja meg a választ. ‐ Vegyük először nemnegatív értékeit. mellett , azaz , ennek , , , tesznek eleget, számuk . mellett , az előbbinél -vel kevesebb megoldás van, mert már nem felel meg. Általában is, valamely értékéről az -gyel nagyobbra áttérve -nek legnagyobb lehetséges értéke -gyel kisebbnek adódik, így előbbi értékei közül kettőt kell törölnünk, az , megoldások száma -vel csökken. Így a megoldások számai -re számtani sorozatot alkotnak. Az utolsó tag -cel , a tagok száma 1000, és így összegük: , esetén , így az előzőkhöz hasonlóan az ilyen megoldások együttes száma Ezzel valamennyi megoldást figyelembe vettük, összes számuk: .
II. megoldás: A kérdés egyértelmű a következővel: hány olyan , egész számpár van, amelyre az összeg vagy -val, vagy -gyel, vagy -vel, , vagy -cel egyenlő? Állapítsuk meg tehát általában az egyenlet egész számokban való megoldásainak számát, ‐ ahol nemnegatív egész szám ‐, és képezzük ezek összegét , , , , -re. esetén egy megoldás van: . esetén négy megfelelő értékpár van: , ; , ; , ; , . esetén a megoldásokat két csoportba osztjuk aszerint, hogy fellép-e bennük a szám, vagy nem. Az elsőbe a esethez hasonlóan megoldás jut: ; ; ; . A második csoportban a következő értéket veheti fel:
j minden fenti értékével az előjelek figyelembevétele során 2⋅2=4 megoldás adódik, mert j és k-j mindegyike számára egymástól függetlenül 2-féleképpen választhatjuk az előjelet: | j,k-j;-j,k-j;j,-(k-j);-j,-(k-j), | tehát itt a megoldások száma 4(k-1). ‐ Végeredményben k≥2 esetén a megoldások száma 4+4(k-1)=4k. Ez a kifejezés k=1 esetén is helyes, ekkor a második csoportba nem tartozik megoldás; k=0-ra azonban nem érvényes. Ezek után k=0, 1, 2, ..., 999-re | N=1+4(1+2+3+...+999)=1+4⋅999⋅10002=1998001. |
Megjegyzés. Ugyanígy, ha s nemnegatív egész szám, akkor az |x|+|y|<s egyenlőtlenség megoldásainak száma egész számokban: | Ns=1+4[1+2+3+...+(s-1)]=2s2-2s+1. |
III. megoldás: Minden egyes megoldást a derékszögű koordinátarendszerben egy ún. rácspont ábrázol, vagyis olyan pont, amelynek mindkét koordinátája egész szám. Jellemezzük e rácspontok helyzetét, majd ennek alapján számukat megállapítva adjunk választ kérdésünkre.
Az adott egyenlőtlenség így is írható: Tekintsük átmenetileg csak azokat a megoldásokat, amelyekben x és y egyike sem negatív. Így |x|=x és |y|=y, teljesül tehát Az ezen korlátozásoknak eleget tevőrácspontok nem lehetnek az x=0 egyenestől (az Y-tengelytől) balra, az y=0-tól (X-tengely) lefelé, és az x+y=999 egyenestől ,,jobbra fölfelé''. Más szóval: (1)-nek csak az ezen három egyenessel bezárt OPQ derékszögű háromszög csúcsaiban, oldalszakaszain és belsejében fekvő rácspontok tehetnek eleget, ahol O, P és Q koordinátái: (0,0), (999,0) és (0,999). Fordítva: ha valamely x, y rácspont eleget tesz ezen geometriai előírásoknak, akkor az x, y számpárra, továbbá ‐ negatív értékeket ismét megengedve ‐ vele együtt a -x, y, az x, -y és a -x, -y párokra is teljesül az adott egyenlőtlenség. Az utóbbi számpároknak megfelelő rácspontok azoknak az OP'Q, OPQ', ill. OP'Q' háromszögeknek a kerületén és a belsejében vannak, amelyek OPQ-ból az Y-ra, X-re, ill. O-ra való tükrözéssel keletkeznek. A négy háromszög együtt hézagtalanul kitölti a PQP'Q' négyzetet, ahol P'(-999,0) és Q'(0,-999). Számuk megállapítása céljára e négyzet rácspontjait többféleképpen rendezhetjük. a) Valamelyik tengellyel, pl. az Y-nal párhuzamos sorok (rácsegyenesek) szerinti számlálással lényegében az I. megoldást ismételjük. ‐ Hasonlóan a II. megoldás is értelmezhető pontszámlálásként, meggondolásunkat a PQP'Q'-höz hasonló helyzetű azon négyzetek kerületein való számlálás szemlélteti, melyeknek közös középpontja O, és átlója rendre 2, 4, 6, ..., 1998 egység, és ehhez hozzávesszük az origót. (x, y-on valós számokat értve pl. |x|+|y|=999 a PQP'Q' négyzet kerületének egyenlete.) b) A PQP'Q' négyzet oldalaival párhuzamos rácsegyenesek mentén való számlálásban célszerű a rácspontokat két csoportra, páratlanokra és párosakra osztani az x+y összeg páratlan, ill. páros volta szerint, és a számlálást csoportonként végezni. Ugyanis PQ vagy PQ' irányú mozgással sem páros rácspontból páratlanba nem lehet átjutni, sem fordítva, így a pontok e két irányra nézve nem egyszerű hálót alkotnak, számuk nem állapítható meg puszta szorzással. Valóban, a PQ irányú egyenesek egyenlete x+y=c alakú, ahol c állandó, tehát ezeken mozogva x+y párossága is változatlan; és ugyanez áll PQ' irányú egyenesen való mozgás esetén is, mert egyenletük x-y=d alakú, ahol d állandó, és két egész szám különbsége ugyanolyan párosságú, mint az összege. ‐ Minden rácspont vagy páros, vagy páratlan. Könnyen belátható, hogy páratlan rácspontjaink PQ és PQ'-vel párhuzamosan ezer-ezer sort alkotnak, számuk 10002, a párosaké pedig hasonlóan 9992. c) Rácspontjaink számát különbségként is megkaphatjuk: véve a P és P', ill. Q és Q' pontokon át az Y, ill. X-tengellyel párhuzamos egyenesek által határolt négyzet 19992=3996001 rácspontját, és ebből elhagyva a PQP'Q'-négyzeten kívül, a négy sarki háromszögben fekvőket, mint számunkra feleslegeseket. Ez utóbbiak együttes száma 4(1+2+...+999)=1998000. A jobb felső ilyen háromszög csúcsai: P*(999,1), Q*(1,999) és S*(999,999). Így N=3996001-1998000=1998001. d) A rácspontok száma területszámítás útján is megállapítható. Rendeljük hozzá minden R rácsponthoz annak az egységnyi oldalú ,,elemi'' négyzetnek a területét, amelynek középpontja R és oldalai párhuzamosak a tengelyekkel. Így ‐ ha valamely, a koordinátarendszerben fekvő idom területe csupa ilyen négyzetre bontható fel, ‐ akkor annyi rácspontot tartalmaz, ahány egységnyi a területe. ‐ Vegyük hozzá a PQP'Q' négyzethez a kerületén fekvő rácspontokhoz tartozó elemi négyzeteknek a PQP'Q'-n kívül fekvő részeit, így egy ,,fogazott négyzetet'' kapunk. A P, Q, P', Q' rácspontok elemi négyzetéből egyenkint 3/4 területegységnyi rész fekszik ,,kívül'', összesen 3 egység, a PQ, QP', P'Q', Q'P oldalszakaszok belsejében fekvő 4⋅998=3992 rácspontéból pedig egyenkint 1/2 területegységnyi rész, összesen 1996 egység. Mivel még PQ¯=9992, azért a fogazott négyzet területe 2⋅9992+3+1996=1998001 egység, megegyezésben fentebbi eredményünkkel.
2. feladat. Egyenes henger alakú edényünk magassága egyenlő alapkörének átmérőjével. Az álló edénybe előbb egy vele egyenlő alapsugarú és magasságú egyenes kúpot helyezünk ‐ csúcsával fölfelé ‐, majd 6 egyenlő sugarú gömböt. A gömbök mindegyike érinti az edény falát, a kúp palástját és 2 másik gömböt. Kiemelkednek-e a gömbök az edényből?
I. megoldás: A henger és a kúp közös tengelyén átmenő bármely ABCDE síkmetszetben az AB henger- és az AC kúpalkotó ugyanakkora BAC szöget zár be. Így r sugaraik egyenlősége folytán mind a 6 gömb középpontja ugyanolyan mélyre esik le, középpontjaik egy vízszintes síkban helyezkednek el. Ezek nyilván egy olyan 2r oldalú szabályos hatszög csúcsai, amelynek középpontja a henger tengelyén van, ezért a gömbközéppontoknak a tengelytől való távolsága ugyancsak 2r, a henger falától való távolságuk r; így a henger (és a kúp) sugara: R=r+2r=3r.
Tekintsünk egy olyan tengelymetszetet, amely átmegy egy gömbnek G középpontján. A gömbből így kimetszett főkör érinti az AB, ill. AC alkotókat. Tekintsük e főkör érintőjét a gömb legmagasabban fekvő T pontjában, és jelöljük ennek az alkotók (vagy meghosszabbításaik) közti szakaszát B'C'=x-szel. Így adataink alapján az AB'C' derékszögű háromszögben AB'=2x, AC'=5x. A főkör ezen háromszögnek beírt köre, ennélfogva szokásos jelölésekkel és az ismert összefüggés alapján: | r=ts,azazr=x2x3+52=x3+52. | Ennek alapján és mivel R pozitív, azért x<R. Eszerint B'C'<BC, és az AB'C' és ABC háromszögek hasonlósága alapján AB'<AB, tehát T alatta van a fedőlap BD szintjének, a gömbök nem emelkednek ki az edényből.
II. megoldás: Ha már megkaptuk az r=R/3 összefüggést, akkor szinte számítás nélkül is válaszolhatunk a kérdésre a következő átfogalmazás alapján: Beilleszthető-e egy gömb az edénybe (a kúp után) úgy, hogy érintse a henger falát és legmagasabb pontja a fedőlap szintjében legyen? Látható, hogy igen. Ugyanis a gömb főkörmetszetét befoglalva egy 2r oldalú DPQS négyzetbe, ennek az a Q csúcsa, amely sem a hengeralkotón, sem a fedőlappal való metszésvonalon nincs rajta, éppen a kúp alkotójára esik; ez mutatja, hogy az ilyen beillesztésnek nincs akadálya, ebből a helyzetből eleresztve a gömb lejjebb esik, vagyis még a fedőlap szintjét sem éri el a legmagasabb pontja.
3. feladat. Bizonyítsuk be, hogy a hegyesszögű háromszög területe egyenlő a köréje írható kör sugarának és a magasságvonalak talppontjai által meghatározott háromszög fél kerületének szorzatával.
I. megoldás: Legyenek az ABC hegyesszögű háromszög magasságvonalainak talppontjai rendre A1, B1, C1. Ezek belső pontjai a BC, CA, ill. AB szakasznak. Ismeretes, hogy hegyesszögű háromszögben az oldalak felezik a talpponti háromszög külső szögeit.
Ennélfogva ha C1-nek CA, ill. CB-re vonatkozó tükörképe C'1, ill. C''1, akkor a B1C1 ill. A1C1 oldalnak B1C'1, ill. A1C''1 tükörképe a B1A1 oldalnak B1, ill. A1-en túl való meghosszabbítására esik, tehát C'1C''1 a talpponti háromszög k kerületével egyenlő. Továbbá a tükrözés folytán a C'1CC''1 háromszög egyenlő szárú: CC'1=CC1=CC''1=mc, és C-nél levő szöge kétszerese az ACB hegyes szögnek. ‐ Az ABC háromszög körülírt körének O középpontja az A, B csúcsokkal együtt a C'CC''1-höz hasonló háromszöget alkot, mert OA=OB=r, és AOB∢=2⋅ACB∢. A hasonlóság folytán: C'C''1:AB=CC'1:OA, másképpen k:c=mc:r, és ebből cmc=rk, ahol a bal oldal az eredeti háromszög t területének kétszerese. Így t=rk/2, amit bizonyítanunk kellett.
Megjegyzés. Derékszögű háromszögben a talpponti háromszög elfajul, mert két csúcsa egybeesik a derékszög csúcsával, pl. ha ACB∢=90∘, akkor A1≡B1≡C. Ha a CC1 szakaszt oda-vissza bejárva elfogadjuk, a ,,háromszög'' ,,kerületének'', akkor a tétel ez esetben is igaz, mert k=2mc, másrészt r=c/2, ennélfogva kr/2=cmc/2=t. A bizonyításban felhasznált hasonlóság tompaszögű háromszögben is fennáll ‐ éspedig akár hegyes szög van C-nél, akár tompa (természetesen bizonyítása kissé módosul), de a C'1C''1 szakasz nem a talpponti háromszög k kerületét jelenti, hanem a k-2h különbséget, ahol h a talpponti háromszögnek az az oldala, amelynek végpontjai az eredeti háromszög hegyes szögeinek csúcsából húzott magasságok talppontjai. A módosulás magyarázata az, hogy ez esetben csak a leghosszabb oldal egyenese tartja meg a talpponti háromszögben külső szögfelezői szerepét, a másik kettőé belső szögfelezővé válik.
II. megoldás: Ismeretes, hogy a háromszög M magasságpontjának az oldalakra, más szóval az A1, B1, C1 magasságtalppontokra való A', B', C' tükörképei a körülírt kör kerületén vannak (A' a CC''1 egyenesen, B' a CC'1-n). Így az A'B'C' háromszög az A1B1C1 talpponti háromszögnek az M középpontból 2-szeresre nagyított képe ‐ mert (pl.) A' az MA1 egyenesen van ‐, és MA1=A1A'-ből MA'=2MA1. Eszerint (pl.) B'C'=2B1C1. ‐ Hegyesszögű háromszögben az M belső pont, ezért tükörképei az A-t, B-t, C-t nem tartalmazó BC, CA, ill. AB ívre esnek. Az AC'BA'CB' (konvex) hatszög területe 2-szerese az ABC háromszög t területének, mert annál az ABC', BCA', CAB' háromszögek együttes területével nagyobb, ez pedig egyenlő t-vel, mert tükörképeik: ABM, BCM, CAM éppen kitöltik ABC-t. E hatszögnek az A, B, C csúcsokba befutó oldalpárjai egyenlők, mert pl. CA'=CM=CB', tehát a körülírt kör OA', OB', OC' sugaraival való felbontással területét 3 deltoid területének összegeként is előállíthatjuk: 2t=OA⋅B'C'2+OB⋅C'A'2+OC⋅A'B'2=rB1C1+rC1A1+rA1B1==r(B1C1+C1A1+A1B1)=rk.
Evvel igazoltuk a bizonyítandó állítást.
Megjegyzés. Derékszögű háromszögben M≡C≡A'≡B', így a hatszög elfajul, tompaszögű háromszög esetén pedig hurkolttá válik. |