A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az alábbiakban közöljük a haladók (II. osztályosok) versenyén kitűzött feladatok megoldásait.
I. forduló
1. feladat. Egy vonat elindul -ból és egyenletes mozgással halad felé. perccel később elindul -ből egy vonat ugyanazon az útvonalon, ugyancsak állandó sebességgel felé. A találkozástól számítva , ill. perc múlva érnek a vonatok -be, ill. -ba. Milyen arányban osztja a találkozási pont az távolságot?
I. megoldás: Ha az -ból induló vonat sebessége a -ből indulóé , akkor a találkozás utánra vonatkozó adatokból | | Viszont a -ig megtett utakhoz szükséges időket számítva ki, ezek különbsége perc, vagyis Ide és imént kapott értékét behelyettesítve, és a értékkel végig szorozva, utóbbira a egyenletet kapjuk. Innen, csak a pozitív gyököt véve figyelembe, II. megoldás: Legkönnyebb arra az időre egyenletet felírni, amely valamelyik vonatnak indulástól a pontba jutásig vagy az egész út megtételéhez szükséges. Ebben még a szemléletet is segítségül vehetjük, mert közelebbi adatok nélkül is vázolhatjuk a viszonyokat szemléltető grafikon szerkezetét (lásd az 1. ábrát, amelyen vízszintesen az időt, függőlegesen a megtett utat ábrázoltuk). 1. ábra Ha pl. az -ból induló vonat -be érkezéséhez szükséges időt akarjuk kiszámítani, akkor az ábrán azonosan sraffozott hasonló háromszögekből Az egyenlet mindkét oldalán éppen (a kiszámítható arány áll.) Átrendezve (ha ) és az egyenlet pozitív gyöke a keresett arány pedig A fent említett 3 további időtartam bármelyikéből indulva ki teljesen hasonlóan járhatunk el.
III. megoldás: Közvetlenül a keresett arányra is állíthatunk fel egyenletet. Az -ból induló vonat ugyanis perc alatt érkezik -ból -be, a -ből induló pedig perc alatt -ből -be. A feladat első része szerint pedig | | Innen, csak a pozitív gyököt véve tekintetbe
2. feladat. Egy oldalú négyzet két szomszédos oldalát , ill. egyenlő részre osztjuk, majd összekötjük a közös csúcstól távolságban levő első osztáspontot a szomszédos oldalnak a közös csúcstól számított negyedik osztáspontjával. Bizonyítsuk be, hogy az így nyert összekötő egyenes érinti a négyzetbe írható kört. I. megoldás: Válasszuk a négyzet oldalának felét mértékegységül. Legyenek a négyzet csúcsából induló oldalakon a beírt kör érintési pontjai , , a kör középpontja , az szakaszon , az -n (2. ábra). 2. ábra Azt kell megmutatni, hogy távolsága -tól , amit úgy is fogalmazhatunk, hogy a háromszög -ból húzott magassága egységnyi. Ezt a magasságot a háromszög területének meghatározásán keresztül számíthatjuk ki könnyen. Az , , háromszögek területei rendre | | és így a háromszög t területére Pythagoras tételével kiszámítva a oldalt | | Így És ez volt a bizonyítandó.
II. megoldás: Az előző megoldás jelöléseit használjuk. Legyen és metszéspontja (2. ábra). Kiszámíthatjuk -t hasonló háromszögekből is. Az és háromszögek hasonlók, így -re, mint az előző megoldásban, Pythagoras tétele segítségével adódik. Mivel az és háromszögek is hasonlók, azért | | és így (1)-ből | |
Ezzel az állításunkat igazoltuk.
III. megoldás: Jelöljük a négyzet oldalát -val, egyébként használjuk az előbbi jelöléseket. A feladatnál általánosabban számítsuk ki, hogy az egyenes egy -tól távolságban levő pontjából a négyzetbe írt körhöz húzott érintő mekkora szakaszt metsz le az egyenesből (2. ábra). Az érintkezés folytán Így Pythagoras tétele szerint | | azaz Innen egyértelműen meghatározható -hez. Az ilyen távolságban metsző egyenes lehet csak a kör érintője. Mivel pedig -ből (-n kívül) pontosan egy érintő húzható a körhöz, így ez szükségképpen az -t távolságban metsző egyenes lesz. A nyert egyenlet mindkét oldalához -et hozzáadva, a következő áttekinthetőbb alakra jutunk: Ez tehát a szükséges és elégséges feltétele annak, hogy az oldalú négyzet egyik csúcsából induló oldalakat e csúcstól és távolságban metsző egyenes érintse a négyzetbe írt kört. Ez esetben éppen -et ad, amivel a feladat állítását igazoltuk.
Megjegyzés: Az ábránk ugyan csak pozitív, -nél kisebb , értékekre vonatkozik, de könnyen belátható, hogy tetszés szerinti pozitív vagy negatív értékekre is ugyanez a szükséges és elégséges kritérium adódik, ha az -val, illetőleg -vel ellentétes irányú szakaszokat tekintjük negatívnak.
IV. megoldás: Mérjük rá egy négyzet minden csúcsából az egyik oldalra egy irányban körülhaladva az oldal hatodrészét, majd ellenkező irányban körüljárva az oldal 5 részét. Ha az egy-egy csúcshoz közelebb eső osztópontokat összekötjük, egy újabb, az előbbivel közös középpontú négyzetet kapunk. Ha megmutatjuk, hogy a két négyzet egybevágó, akkor a beírt körük közös, s így igazolást nyer a feladat állítása (3. ábra). 3. ábra Az egybevágósághoz elég megmutatni, hogy a négyzetek egymásból egybevágó derékszögű háromszögeket metszenek le. Mivel e háromszögek hasonlósága nyilvánvaló, elég egy oldalpárjukról, pl. az átfogókról megmutatni, hogy egyenlők. Jelöljük a négyzet oldalát -val. Az csúcsú derékszögű háromszög átfogójára Pythagoras tételével adódik Viszont az csúcsú háromszög átfogója Ezzel feladatunk állítása igazolást nyert.
Megjegyzés: Ha általában , , akkor a fenti megoldás azt adja, hogy a két négyzet akkor és csak akkor egybevágó, ha és ez megegyezik az előző megoldásban nyert egyenlőséggel. Így az ott levezetett kritériumnak egy kevesebb számolást igénylő származtatásához jutunk.
3. feladat. Bizonyítsuk be, hogy osztható -gyel, ha tetszés szerinti nem negatív egész szúm.
I. megoldás: Az állítást teljes indukcióval igazolhatjuk. -ra a számot kapjuk. Ha valamilyen értékre már tudjuk, hogy akkor -re
tehát az állítás -re is igaz. Ezzel igazoltuk az állítás helyességét minden nem negatív egész -re.
II. megoldás: A vizsgálandó kifejezést átalakítjuk: | | Az első tag osztható -gyel, a második tagban zárójelben szereplő különbség osztható az alapok különbségével, azaz -gyel. Így az összeg is osztható -gyel.
Megjegyzés: Sok más hasonló átalakítás is elvezet az állítás igazolásához.
II. forduló
1. feladat. Oldjuk meg a következő egyenletrendszert:
I. megoldás: Küszöböljük ki (1) segítségével (2)-ből -t. Rendezve és -vel osztva -tel szorozva, és a (3) egyenletet felhasználva az | | (4) | egyenlethez jutunk. Ennek az első két tagja megegyezik az kifejezés négyzetének első két tagjával; utolsó két tagja pedig a (vagy ) négyzetének utolsó két tagjával. Mind a négy tag előfordul tehát az polinom négyzetében. Az egyenlet baloldala tehát így alakítható át: | | -re tehát 4 értéket kapunk: az | | egyenletek gyökeit: , ; , . Minden -hez -t a (3) és -t az (1) egyenletből egyértelműen meghatározhatjuk, A lehetséges megoldások
Ezek könnyen láthatólag (2)-t kielégítik.
Megjegyzés: Próbálgatással hamar rátalálunk a (4) egyenletnek a -1 gyökére. Másrészt x és y szimmetrikus szerepe miatt ugyanennek az egyenletnek tesznek eleget y gyökei is. Kell tehát, hogy a -1-hez (3)-ból adódó y=15 érték is gyöke legyen az egyenletnek, ami így is van. Ennek alapján is eljuthatunk az egyenletnek a fenti megoldásban használt felbontásához.
II. megoldás: Az (1) egyenlet négyzetéből levonva a (2)-t, és (3) kétszeresét, majd 2-vel osztva az egyenlethez jutunk: A z és x+y=u ismeretlenekre tehát az
u+z=12(5')uz=-28(1')
egyenletek állnak fenn. Így z és u a egyenlet két gyöke, bármilyen sorrendben. Mivel v1=14 és v2=-2, azért x és y az | x+y=14,xy=-15vagyx+y=-2,xy=15 | egyenletrendszernek tesznek eleget. Ezek a fentebb már szerepelt | t2-14t-15=0,ill.t2+2t-15=0 | egyenletekre vezetnek (ott t helyett x-szel jelöltük az ismeretlent), s így az előbbi megoldásban talált gyökökhöz jutunk. Ezek kielégítik az (1), (3), (5) egyenleteket. Mivel azonban ezekből (2) következik [ha (1) négyzetéből levonjuk (3) és (5) kétszeresét], azért kielégítik az eredetileg adott egyenletrendszert is.
2. feladat. Melyik az a két, a számsorban egymás után következő, páratlan szám, amelyeknek négyzetösszege n(n+1)2 alaké; ahol n természetes szám.
Megoldás: Legyen a két szomszédos páratlan szám 2k-1 és 2k+1, ekkor azaz Ezt 4-gyel szorozva, és 1-et hozzáadva (2n+1)-et m-mel jelölve, innen Itt feltétel szerint m pozitív, tehát a bal oldal első tényezője is az, s így a másodiknak is annak kell lennie, és kisebbnek az első tényezőnél. Mivel 17 prímszám, az egyetlen lehetséges felbontás | m+8k=17,m-8k=1,és így16k=17-1=16. | Innen Valóban
3. feladat. Rögzítsük az ABC▵-nek az A és B csúcsát. Mi a mértani helye azon C pontoknak, amelyekre nézve a változó oldalak négyzetösszege ahol d egy megadott szakasz. Megoldás: Megmutatjuk, hogy a feltételnek megfelelő háromszögek C-ből induló súlyvonalai egyenlők. Legyen az AB oldal hossza c, és a C pont AB-n levő merőleges vetületének távolsága AB felezőpontjától x (4. ábra). 4. ábra Ekkor Pythagoras tétele szerint
a2=(c2-x)2+m2=(c2)2-cx+x2+m2,b2=(c2+x)2+m2=(c2)2+cx+x2+m2,
és Így | d2=a2+b2=2(c2)2+2(x2+m2)=2(c2)2+2sc2, | vagyis Ennek az értéknek pozitívnak kell lennie, különben nem lehetséges olyan háromszög, amely kielégíti a feladat feltételeit. Mivel itt d és c adott, azért sc hossza független a C pont helyzetétől. Az összes megfelelő pontok tehát rajta vannak az AB szakasz felezőpontja körül sugárral rajzolt körön. Legyen fordítva C' egy tetszés szerinti pont ezen a körön, távolsága A-tól, illetőleg B-től b', ill. a'. Ekkor az ABC' háromszög C'-ből kiinduló súlyvonala r, s így a fenti képlet szerint | d22-(c2)2=r2=a'2+b'22-(c2)2 | amiből következik, hogy tehát a C' pont megfelel a mértani hely feltételeinek. A keresett mértani hely tehát az AB szakasz felezőpontja körül r sugárral rajzolt kör. |