Cím: Az 1957. évi Arany Dániel matematikai tanulóverseny: (3., befejező közlemény)
Füzet: 1957/november, 89 - 96. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Arany Dániel

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az alábbiakban közöljük a haladók (II. osztályosok) versenyén kitűzött feladatok megoldásait.

 

I. forduló

 

1. feladat. Egy vonat elindul A-ból és egyenletes mozgással halad B felé. 11 perccel később elindul B-ből egy vonat ugyanazon az útvonalon, ugyancsak állandó sebességgel A felé. A találkozástól számítva 20, ill. 45 perc múlva érnek a vonatok B-be, ill. A-ba. Milyen arányban osztja a T találkozási pont az AB távolságot?
 

I. megoldás: Ha az A-ból induló vonat sebessége v1 a B-ből indulóé v2, akkor a találkozás utánra vonatkozó adatokból
20v1=TB,45v2=TA,amibőlATTB=94v2v1.
Viszont a T-ig megtett utakhoz szükséges időket számítva ki, ezek különbsége 11 perc, vagyis
ATv1-TBv2=11.
Ide TA és TB imént kapott értékét behelyettesítve, és a v2v1=u értékkel végig szorozva, utóbbira a
45u2-11u-20=0
egyenletet kapjuk. Innen, csak a pozitív gyököt véve figyelembe,
u=45,és ígyATTB=94u=95.
 

II. megoldás: Legkönnyebb arra az időre egyenletet felírni, amely valamelyik vonatnak indulástól a T pontba jutásig vagy az egész út megtételéhez szükséges. Ebben még a szemléletet is segítségül vehetjük, mert közelebbi adatok nélkül is vázolhatjuk a viszonyokat szemléltető grafikon szerkezetét (lásd az 1. ábrát, amelyen vízszintesen az időt, függőlegesen a megtett utat ábrázoltuk).
 
 
1. ábra
 

Ha pl. az A-ból induló vonat T-be érkezéséhez szükséges t időt akarjuk kiszámítani, akkor az ábrán azonosan sraffozott hasonló háromszögekből
t20=45t-11.
Az egyenlet mindkét oldalán éppen (a kiszámítható arány áll.) Átrendezve (ha t11)
t2-11t-900=0,
és az egyenlet pozitív gyöke
t=11+612=36,
a keresett arány pedig
ATTB=t20=95.

A fent említett 3 további időtartam bármelyikéből indulva ki teljesen hasonlóan járhatunk el.
 

III. megoldás: Közvetlenül a keresett x=AT/BT arányra is állíthatunk fel egyenletet. Az A-ból induló vonat ugyanis 20x perc alatt érkezik A-ból T-be, a B-ből induló pedig 45/x perc alatt B-ből T-be. A feladat első része szerint pedig
20x-45x=11azaz20x2-11x-45=0.
Innen, csak a pozitív gyököt véve tekintetbe
x=11+6140=95.

 

2. feladat. Egy a oldalú négyzet két szomszédos oldalát 6, ill. 10 egyenlő részre osztjuk, majd összekötjük a közös csúcstól 36 távolságban levő első osztáspontot a szomszédos oldalnak a közös csúcstól számított negyedik osztáspontjával. Bizonyítsuk be, hogy az így nyert összekötő egyenes érinti a négyzetbe írható kört.
 

I. megoldás: Válasszuk a négyzet oldalának felét mértékegységül. Legyenek a négyzet A csúcsából induló oldalakon a beírt kör érintési pontjai U, V, a kör középpontja K, az AU szakaszon AB=13, az AV-n AC=45 (2. ábra).
 
 
2. ábra
 

Azt kell megmutatni, hogy BC távolsága K-tól 1, amit úgy is fogalmazhatunk, hogy a BCK háromszög K-ból húzott KT=m magassága egységnyi. Ezt a magasságot a háromszög területének meghatározásán keresztül számíthatjuk ki könnyen. Az ABC, BKU, CKV háromszögek területei rendre
121345=25,12123=13,12115=110,
és így a BCK háromszög t területére
t=1-215-13-110=1330.
Pythagoras tételével kiszámítva a BC oldalt
BC2=(13)2+(45)2=25+144925=(1315)2,azazBC=1315.
Így
m=2tBC=1.
És ez volt a bizonyítandó.
 

II. megoldás: Az előző megoldás jelöléseit használjuk. Legyen KV és BC metszéspontja D (2. ábra). Kiszámíthatjuk KT-t hasonló háromszögekből is. Az ABC és TDK háromszögek hasonlók, így
KTKD=CACB.(1)

BC-re, mint az előző megoldásban, Pythagoras tétele segítségével 13/15 adódik. Mivel az ABC és VDC háromszögek is hasonlók, azért
VDVC=ABAC,amibőlVD=ABAC=135415=112,
és így (1)-ből
KT=CACBKD=451513(1+112)=4515131312=1.

Ezzel az állításunkat igazoltuk.
 

III. megoldás: Jelöljük a négyzet oldalát a-val, egyébként használjuk az előbbi jelöléseket. A feladatnál általánosabban számítsuk ki, hogy az AU egyenes egy A-tól x távolságban levő B pontjából a négyzetbe írt körhöz húzott érintő mekkora y szakaszt metsz le az AV egyenesből (2. ábra).
Az érintkezés folytán
TB=BU=a2-x,TC=CV=a2-y.
Így Pythagoras tétele szerint
x2+y2=(a2-x+a2-y)2=a2-2ax-2ay+x2+y2+2xy,
azaz
a2-2ax-2ay+2xy=0.
Innen y egyértelműen meghatározható x-hez. Az ilyen y távolságban metsző egyenes lehet csak a kör érintője. Mivel pedig B-ből (BU-n kívül) pontosan egy érintő húzható a körhöz, így ez szükségképpen az AV-t AC=y távolságban metsző egyenes lesz.
A nyert egyenlet mindkét oldalához a2-et hozzáadva, a következő áttekinthetőbb alakra jutunk:
(q-x)(a-y)=a22.

Ez tehát a szükséges és elégséges feltétele annak, hogy az a oldalú négyzet egyik csúcsából induló oldalakat e csúcstól x és y távolságban metsző egyenes érintse a négyzetbe írt kört. Ez x=a6 esetben éppen y=2a5=4a10-et ad, amivel a feladat állítását igazoltuk.
 

Megjegyzés: Az ábránk ugyan csak pozitív, a2-nél kisebb x, y értékekre vonatkozik, de könnyen belátható, hogy tetszés szerinti pozitív vagy negatív értékekre is ugyanez a szükséges és elégséges kritérium adódik, ha az AU-val, illetőleg AV-vel ellentétes irányú szakaszokat tekintjük negatívnak.
 

IV. megoldás: Mérjük rá egy ABCD négyzet minden csúcsából az egyik oldalra egy irányban körülhaladva az oldal hatodrészét, majd ellenkező irányban körüljárva az oldal 2/5 részét. Ha az egy-egy csúcshoz közelebb eső osztópontokat összekötjük, egy újabb, az előbbivel közös középpontú A'B'C'D' négyzetet kapunk. Ha megmutatjuk, hogy a két négyzet egybevágó, akkor a beírt körük közös, s így igazolást nyer a feladat állítása (3. ábra).
 
 
3. ábra
 

Az egybevágósághoz elég megmutatni, hogy a négyzetek egymásból egybevágó derékszögű háromszögeket metszenek le. Mivel e háromszögek hasonlósága nyilvánvaló, elég egy oldalpárjukról, pl. az átfogókról megmutatni, hogy egyenlők. Jelöljük a négyzet oldalát a-val. Az A csúcsú derékszögű háromszög átfogójára Pythagoras tételével adódik
PQ=a23b+4a225=1330a.
Viszont az A' csúcsú háromszög átfogója
PR=a-a6-2a5=1330a.

Ezzel feladatunk állítása igazolást nyert.
 

Megjegyzés: Ha általában AP=x, AQ=BR=y, akkor a fenti megoldás azt adja, hogy a két négyzet akkor és csak akkor egybevágó, ha
x2+y2=(a-x-y)2,
és ez megegyezik az előző megoldásban nyert egyenlőséggel. Így az ott levezetett kritériumnak egy kevesebb számolást igénylő származtatásához jutunk.
 

3. feladat. Bizonyítsuk be, hogy
9n+2+102n+1
osztható 91-gyel, ha n tetszés szerinti nem negatív egész szúm.
 

I. megoldás: Az állítást teljes indukcióval igazolhatjuk. n=0-ra a
92-10=91
számot kapjuk.
Ha valamilyen n=k értékre már tudjuk, hogy
9k+2+102k+1=91A,
akkor n=k+1-re

9(k+1)+2+102(k+1)+1=99k+2+102k+3=991A-9102k+1+102k+3==919A+102k+1(102-9)=91(9A+102k+1),


tehát az állítás n=k+1-re is igaz. Ezzel igazoltuk az állítás helyességét minden nem negatív egész n-re.
 

II. megoldás: A vizsgálandó kifejezést átalakítjuk:
9n+2+102n+1=819n+10100n=919n+10(100n-9n).
Az első tag osztható 91-gyel, a második tagban zárójelben szereplő különbség osztható az alapok különbségével, azaz 100-9=91-gyel. Így az összeg is osztható 91-gyel.
 

Megjegyzés: Sok más hasonló átalakítás is elvezet az állítás igazolásához.
 

II. forduló

 

1. feladat. Oldjuk meg a következő egyenletrendszert:
x+y+z=12,(1)x2+y2+z2=230,(2)xy=-15.(3)

I. megoldás: Küszöböljük ki (1) segítségével (2)-ből z-t. Rendezve és 2-vel osztva
x2+xy+y2-12x-12y=43.
x2-tel szorozva, és a (3) egyenletet felhasználva az
x4-12x3-58x2+180x+225=0(4)
egyenlethez jutunk. Ennek az első két tagja megegyezik az x2-6x kifejezés négyzetének első két tagjával; utolsó két tagja pedig a 6x+15 (vagy -6x-15) négyzetének utolsó két tagjával. Mind a négy tag előfordul tehát az x2-6x-15 polinom négyzetében. Az egyenlet baloldala tehát így alakítható át:
(x2-6x-15)2-64x2=(x2-14x-15)(x2+2x-15).
x-re tehát 4 értéket kapunk: az
x2-14x-15=0és azx2+2x-15=0
egyenletek gyökeit: x=15, -1; 3, -5. Minden x-hez y-t a (3) és z-t az (1) egyenletből egyértelműen meghatározhatjuk, A lehetséges megoldások
 
I. II. III. IV.x=15, -1, 3, -5,y=-1, 15, -5, 3,z=-2, -2, 14, 14.  
 

Ezek könnyen láthatólag (2)-t kielégítik.
 

Megjegyzés: Próbálgatással hamar rátalálunk a (4) egyenletnek a -1 gyökére. Másrészt x és y szimmetrikus szerepe miatt ugyanennek az egyenletnek tesznek eleget y gyökei is. Kell tehát, hogy a -1-hez (3)-ból adódó y=15 érték is gyöke legyen az egyenletnek, ami így is van. Ennek alapján is eljuthatunk az egyenletnek a fenti megoldásban használt felbontásához.
 

II. megoldás: Az (1) egyenlet négyzetéből levonva a (2)-t, és (3) kétszeresét, majd 2-vel osztva az
(x+y)z=-28(5)
egyenlethez jutunk: A z és x+y=u ismeretlenekre tehát az

u+z=12(5')uz=-28(1')
egyenletek állnak fenn. Így z és u a
v2-12v-28=0
egyenlet két gyöke, bármilyen sorrendben. Mivel v1=14 és v2=-2, azért x és y az
x+y=14,xy=-15vagyx+y=-2,xy=15
egyenletrendszernek tesznek eleget. Ezek a fentebb már szerepelt
t2-14t-15=0,ill.t2+2t-15=0
egyenletekre vezetnek (ott t helyett x-szel jelöltük az ismeretlent), s így az előbbi megoldásban talált gyökökhöz jutunk. Ezek kielégítik az (1), (3), (5) egyenleteket. Mivel azonban ezekből (2) következik [ha (1) négyzetéből levonjuk (3) és (5) kétszeresét], azért kielégítik az eredetileg adott egyenletrendszert is.
 

2. feladat. Melyik az a két, a számsorban egymás után következő, páratlan szám, amelyeknek négyzetösszege n(n+1)2 alaké; ahol n természetes szám.
 

Megoldás: Legyen a két szomszédos páratlan szám 2k-1 és 2k+1, ekkor
(2k-1)2+(2k+1)2=n(n+1)2
azaz
16k2+4=n(n+1).
Ezt 4-gyel szorozva, és 1-et hozzáadva
64k2+17=(2n+1)2
(2n+1)-et m-mel jelölve, innen
m2-64k2=(m+8k)(m-8k)=17.

Itt feltétel szerint m pozitív, tehát a bal oldal első tényezője is az, s így a másodiknak is annak kell lennie, és kisebbnek az első tényezőnél. Mivel 17 prímszám, az egyetlen lehetséges felbontás
m+8k=17,m-8k=1,és így16k=17-1=16.
Innen
k=1,m=2n+1=9,azazn=4.
Valóban
12+32=452.

 

3. feladat. Rögzítsük az ABC-nek az A és B csúcsát. Mi a mértani helye azon C pontoknak, amelyekre nézve a változó oldalak négyzetösszege
a2+b2=d2
ahol d egy megadott szakasz.
 

Megoldás: Megmutatjuk, hogy a feltételnek megfelelő háromszögek C-ből induló súlyvonalai egyenlők. Legyen az AB oldal hossza c, és a C pont AB-n levő merőleges vetületének távolsága AB felezőpontjától x (4. ábra).
 
 
4. ábra
 

Ekkor Pythagoras tétele szerint

a2=(c2-x)2+m2=(c2)2-cx+x2+m2,b2=(c2+x)2+m2=(c2)2+cx+x2+m2,


és
m2+x2=sc2.
Így
d2=a2+b2=2(c2)2+2(x2+m2)=2(c2)2+2sc2,
vagyis
sc2=d22-(c2)2.
Ennek az értéknek pozitívnak kell lennie, különben nem lehetséges olyan háromszög, amely kielégíti a feladat feltételeit. Mivel itt d és c adott, azért sc hossza független a C pont helyzetétől. Az összes megfelelő pontok tehát rajta vannak az AB szakasz felezőpontja körül
r=d22-(c2)2
sugárral rajzolt körön.
Legyen fordítva C' egy tetszés szerinti pont ezen a körön, távolsága A-tól, illetőleg B-től b', ill. a'. Ekkor az ABC' háromszög C'-ből kiinduló súlyvonala r, s így a fenti képlet szerint
d22-(c2)2=r2=a'2+b'22-(c2)2
amiből következik, hogy
a'2+b'2=d2,
tehát a C' pont megfelel a mértani hely feltételeinek.
A keresett mértani hely tehát az AB szakasz felezőpontja körül r sugárral rajzolt kör.