Cím: Bizonyítsuk be Csebisev tételét 3.
Szerző(k):  Kalmár László 
Füzet: 1950/május, 121 - 124. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az alábbiakban közöljük az 1. számban kitűzött feladatok megoldását.

 

6. Mutassuk meg, hogy ha a pozitív szám, akkor [2a]-2[a] értéke vagy 0, vagy 1.
 

Megoldás: Ha a egész szám, akkor 2[a]=2a és [2a]=2a, tehát a vizsgálandó különbség [2a]-2[a]=0.
Ha a nem egész szám, legyen a benne foglalt legnagyobb egész szám: [a]=a0, és így a=a0+x ahol 0<x<1. 2[a] értéke nem függ x-től, hanem bármely x-re 2[a]=2a0 De [2a] értékét már befolyásolja x értéke, ugyanis
[2a]=[2(a0+x)]=[2a0+2x]=2a0+[2x],
tehát
[2a]-2[a]=2a0+[2x]-2a0=[2x].

Ha 2x<1, azaz x<12, akkor [2x]=0, ha 12x<2, azaz 12x<1, akkor [2x]=1.
 

7. Mutassuk meg, hogy (2nn) mindig egész szám.
 

Megoldás: Határozzuk meg egy p prímszám kitevőjét a (2nn)=(2n)(n!)2 kifejezés számlálójában és nevezőjében. Ha az derül ki, hogy a számlálóban minden p prímszám magasabb, vagy legalább akkora kitevőn szerepel, mint a nevezőben, akkor a nevező minden tényezőjével egyszerűsíthetünk és így (2nn) értékéül egész számot kapunk.
A számlálóban (2n)!-ban egy p prímszám kitevője az 5. feladat megoldásából nyert Legendre-féle azonosság szerint
sp=[2np]+[2n2p2]+...
A nevezőben (n!)2-ben minden p prímszám kitevője a kétszeres az n!-ban szereplő kitevőnek, vagyis
np=2[np]+2[np2]+...
A számlálóban és nevezőben levő kitevők különbsége
sp-np=([2np]-2[np])+([2np2]-2[np])+...(1)
Ez a kifejezés az előző feladatban szereplő [2a]-2[a] alakú kifejezésnek összege. Mivel ezeknek értéke 0 vagy 1, így összegük nem lehet negatív szám. Tehát valóban a nevezőben lévő kitevő legfeljebb akkora, mint a számlálóban lévő. Ez viszont az előzőek alapján éppen azt jelenti, hogy (2nn) egész szám.
 

8. Mutassuk meg, hogy (2nn) törzstényezős felbontásában egyik prímszám hatványa sem lehet nagyobb 2n-nél.
 

Megoldás: Nézzük meg legfeljebb hányadik hatványon fordulhat elő egy p prímszám. A kitevőben szereplő végtelen sok tagból álló összeg tagjai valahonnan kezdve mind 0-val egyenlők. Honnan? Biztosan eltűnnek a tagok attól a kitevőtől kezdve, amelyre 2npr1 és 2npr+1<1. A két egyenlőtlenséget összevetve kapjuk, hogy pr2n<pr+1. Tehát a fenti (1) kifejezésnek legfeljebb r tagja jön számításba. Ezek a tagok mind 0-val vagy 1-gyel egyenlők, tehát összegük legfeljebb r. Vagyis p legfeljebb r-edik hatványon szerepel, viszont pr a fenti egyenlőtlenség alapján 2n-nél kisebb, vagy vele egyenlő.
 

9. Mutassuk meg, hogy (2nn) prímfényezős felbontásában 2n-nél nagyobb prímszámok legfeljebb első hatványon szerepelnek.
 

Megoldás: Ha p>2n, akkor már p2>2n, a 7. feladatban sp-np-nek csak egy tagja lehet, ez is vagy 0 vagy 1, tehát (2nn) már p2-tel sem osztható.
 

10. Mutassuk meg, hogy (2nn) nem osztható 2n3 és n közötti prémszámokkal, ha n>2.
 

Megoldás: Az állítás bizonyítására azt kell igazolnunk, hogy minden olyan p prímszám, ami 2n3 és n között van, (2nn)=(2n)!(n!)2 tört számlálójában és nevezőjében ugyanazon a kitevőn szerepel.
Legyen p egy ilyen prímszám, akkor 2p nagyobb 4n3-nál, méginkább n-nél, tehát n! tényezői közt már nem fordul elő. Így n! törzstényezői közt p az első hatványon, tehát (n!)2-ben második hatványon szerepel. (2n)!-ban p ugyancsak a második hatványon szerepel: ugyanis ha 2n3<p akkor 3p>2n, tehát 3p nem szerepel a számlálóban, viszont 2p még előfordul, hiszen 2p<2n. (2n)!-nek p-vel osztható tényezői p és 2p. Szorzatuk 2p2, csak akkor lehet p-nek 2-nél magasabb hatványával osztható, ha p=2 volna. Azonban p nagyobb 2n3-nál, s így n3 folytán p>2. n=2 esetén (42)=6 osztható 2-vel, pedig eleget tesz a kívánt egyenlőtlenségnek.
Most már csak a 16. feladatban szereplő egyenlőtlenség megcáfolása van hátra; ha ez sikerül, akkor, legalább is n100 esetén, képtelenség, hogy ne legyen prímszám n és 2n között. Ezért mindenekelőtt azt nézzük meg, minél nem lehet a (2nn) kisebb.
 

17. Mutassuk meg, hogy (2nn)4n2n.
 

18. Tegyük fel ismét, hogy n100 és hogy n és 2n között nincs prímszám. Mutassuk meg, hogy akkor 22n(2n)32 kellene legyen.
 

Ezt az egyenlőtlenséget most már nem lesz nehéz megcáfolnunk. Ugyanis legalább is valamilyen n-től kezdve, a baloldal nagyobb kell, hogy legyen, mint a jobboldal, hiszen n a baloldalon (ha gyökjel alatt is, de mégis csak) a kitevőben szerepel, a jobboldalon meg csak alapként.
 

19. Mutassuk meg, hogy:
a) ha u4 és u egész szám, akkor 2u3(u+1);
b) ha u4, akkor 2u>3u (akár egész szám az u, akár nem);
c) ha u12, akkor (megint, akár egész szám az u, akár nem), 2uu3.
 

20. Mutassuk meg, hogy n100 esetén a 18. feladatban szereplő egyenlőtlenség nem állhat.
 

21. Mutassuk meg, hogy n és 2n között (2n-et beleértve) mindig van prímszám; azaz: bizonyítsuk be Csebysev tételét.
No lám, nem is volt nehéz!