Cím: Binominális együtthatók közti két összefüggés kombinatorikus értelmezéséről
Szerző(k):  Svédné Wachsberger Márta 
Füzet: 1938/február, 161 - 162. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Ismeretes a binomiális együtthatók között a következő összefüggés:

(n0)+(n1)+(n2)+...+(nn-1)+(nn)=2n.

Ennek bizonyítását egyszerűen nyerhetjük, ha (1+x)n kifejtésében x=1-et teszünk. Ha pedig az
(1+x)n=(n0)+(n1)x+(n2)x2+...+(nn)xn
egyenlet mindkét oldalát x szerint differeciáljuk és x helyébe 1-et helyettesítünk, akkor
1(n1)+2(n2)+...+n(nn)=n2n-1
összefüggéshez jutunk.
Ennek a két összefüggésnek kombinatórikus értelmét óhajtjuk megvilágítani.
(nk) jelenti az n elemből alkotható k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációk számát; azaz megadja, hányféleképpen választhatunk ki az n elemből k elemet. Ezt a kiválasztást úgy valósíthatjuk meg, hogy felírjuk sorban az összes elemeket és azoknak, melyeket kiválasztunk, ,,1'' szimbólumot, amelyeket pedig nem választunk ki, ,,0'' szimbólumot adunk. Így pl. 5 elem összes másodosztályú kombinációit a következő módon jellemezhetjük:
 

  1234511000  10100  10010  10001  01100  01010  01001  00110  00101  00011
 

Ilyen módon 2 elemnek 5-öd osztályú ismétléses variációi keletkeztek, (52) számban. Hasonlóképpen járhatunk el, ha az 5 elem összes 3-ad osztályú kombinációit akarjuk megvalósítani s í. t. Az 5 elem minden egyes kombinációjának megfelel 2 elemnek. ‐ t. i. 1 és 0 ‐ valamely 5-öd osztályú ismétléses variációja és viszont: az (1, 0) elemek bármely 5-öd osztályú ismétléses variációjához tartozik az 5 elemből alkotható valamelyik ismétlés nélküli kombináció, azaz a
i=05C5i=(50)+(51)+(52)+(53)+(54)+(55)
számú kombinációk és 25 számú ismétléses variációk között egyértelmű vonatkozás áll fenn.
[Az (50) számú kombinációnak megfelel a
0,0,0,0,0
variáció].
Már most általában: az (n0)+(n1)+...+(nn) összeg jelenti az n elemből alkotható összes kombinációk számát. Ez a szám tehát annyi lesz, ahányféle módon az 1-eseket és 0-kat elhelyezhetjük az n helyen. Ez azonban az (1, 0) elemeknek n-ed osztályú ismétléses variációit jelenti, tehát számuk: 2n.
Képzeljük most már felírva az ilyen formában előállított kombinációkat és adjuk össze a sémában szereplő számokat. Ekkor (n1) csoportban egy 1-es szerepel, a többi szám 0, ezeknek összege tehát: (n1)1; (n2) csoport mindegyikében két 1-es szerepel, ezeknek összege: (n2)2; (nk) csoportban k darab 1-es, ezeknek összege (nk)k s. í. t. Ha tehát mindegyiket összeadjuk, akkor eredményül
1(n1)+2(n2)+...+k(nk)+...+n(nn)
összeget nyerjük.
Másrészt világos, hogy ha az összes csoportokat felírjuk, azokban ugyanannyi 0 szerepel összesen, mint 1-es, hiszen két elem összes n-ed osztályú ismétléses variációiban mindegyik elem egyformán szerepel. A sémában a sorok száma összesen 2n, mindegyikben n szám szerepel, tehát az összesen szereplő számok száma n2n. Ezeknek a fele lesz 1-es, értékük tehát:
n2n2=n2n-1.
Így 1(n1)+2(n2)+...+n(nn)=n2n-1.
 

Budapest, 1937.
 

 Svédné Wachsberger Márta
 leánygimnáziumi tanárnő